Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-29 / 26. szám

nyának f. évi april 18-áról kelt irányadó határozatainak felolvasásával kezdetett meg. Ez irányadó okmány tartalma ismeretes. A n.-honti esperesség annak szellemében működendő, ugy a cs. kir. legmagasb kézirat kibocsátása előtt Ipolyságon, mint anna . közzététele után Szalatnyán tartott tanácskozmányaiban kimondá, s küldöttei által az illetőkkel tudatá is, mikép a legközelebb tartandó esperességi gyűlésen képviselőik által megjelenendő rendezett (patentalis) egyházakat, feltétlenül, önkormányzatú (autonom) egyházaknak ismerendi. Minek következtében a f. h. 12-iki gyűlésen, öszszesen 31 egyház közül 22 egyház voltjelen, tanácskozott, és határozott is az 1791. 26 tc. biztosította jogok alapján. A többi kilenc egyház kettője azért nem volt képviselve, mivel (miként jelentve volt) ezen gyűlés tartásának határuapjáról biztos tudomással nem birt. A még hátra levő hét egyház egytől egyig mind volt képviselve, — az egyházaknak azon közpolgár rendű tagjai által, — kik lelkészeik ellenére az 1791. 26. tc. engedte szabadságokhoz ragaszkodva nélkülök, ebbeli érzelmeiket nyilvánítandók s teendőikre nézve tanácsot kéreudők, a gyűlésben megjelentek. Ezen egyházakra nézve bárugyan, miként afennebbiekből kiderül az esperességi tanácskozmányok semmit sem mulasztottak el, mi ezen egyházak lelkészeinek a megzavart családi egység és szeretet körébe viszszavezetése körül az evangyélmi szeretet szellemében megtehető vala ; — a többség mégis, most már rendes gyű lésileg minden egyes egyházhoz ismételve —deutóljára küldöttséget határozott, oly utasítással, miszerint a küldöttségek a helyszínén megjelenvén, s a lelkésznek testvéri jobbot nyújtván, vele egyértőleg ha lehet, — de nélküle is ha kell, egyházi gyűlést hirdessenek, — a máj. 15-ről kelt legm. cs. kir. kéziratot közzétegyék és megmagyarázzák, — az egyházbelieket vallásügyünk jelenlegi állásáról, valamint arról is, miiegyen teendőjük azon esetben ha lelkészük velük végkép szakítna, felvilágosítsák, s miután jövő julius hó 17-eig egyházkerületi 10-ig pedig esperességi mindkét rendű hivatalnokok választandók, nehogy szóban lévő egyházak a már kitűzve levő választásoknál lelkészeik különködése miatt szavazataiktól elessenek, az egyházbelieket a választásokra nézve megszavaztassák, a szavazati okmányt a lelkész helyett ellenjegyezzék, s eljárásuk eredményét a julius 10-én tartandó gyűlésre bejelentsék. A N.-honti esperesség jelen gyűlésében mintegy újból alakulván meg, ezen újból alakulással tökéletes Öszhangzásban hitte állani a gyűlésnek egyik tagja abbeli indítványát, hogy az esperességi tiszti kar is uj választás alá bocsáttassék — kimondatván, hogy a volt főesperes nem választható. A hiányzó tisztviselők jelesül főesperes, alesperes, pénztárnok, természetesen meg fognak választatni. Ugyanazon tagja a gyűlésnek indítványozta továbbá esperességi világi jegyzőnek is, mely hivatal eddig betöltve nem volt, választását. Az indokok elősorolása felesleges. — Elfogadtatott Végre indítványozá, hogy minden egyház világi felügyelőt válaszszon magának, de nem élethoszszaig, hanem három évre, mint többi egyházi tisztviselőit. — Elfogadtatott. A volt főesperes nem választhatása hasonlókép elfogadtatott. Miként fennebb érintém, julius 10-ére ismét közgyűlés tartása tüzetett ki. Főbb tárgyai leendnek: szavazatok felbontása, követek választása a kerületi gyűlésre s a fennebb említett küldöttségek jelentéseinek tárgyalása sat. Néhai. G-ömörmegyei ág. hity. esperességi gyűlés. Örömöt hirdetek! Junius 12-ke a gömörgyei ág. protestánsokra lelki öröm és testvéri egyesülés szent napja volt. Gyűlésünk Jolsva városába volt kitűzve s a jolsvai buzgó egyháztagok érezvén a beköszöntő nagy nap fontosságát, a templom előcsarnokában ily feliratú diadalívvel: „Éljen ős protestáns autonomiánk" üdvözlék a fölötte számos egyházküldötteket, a vallásos nők és leányok pedig koszorúkkal disziték fel a templomot és ebédtermet. A gyűlés fenemlített napon a templomban istentisztelettel vette kezdetét, mely után Szent-Iványi Miklós érdemteljes felügyelő urunk üdvözlé meleg szavakkal a megjelenteket, arra kérvén különösen mindenkit, hogy a mult eseményekre a feledékenység fátyolát vetve, a visszatérő egyházakat és lelkészeket szeretettel fogadjuk viszsza s egymásnak békejobbot nyújtva egyesüljünk ev. egyházunk előmenetelének eszközlésére, jóllétének emelésére, és hála Istennek! szavai nem hangzottak el a pusztában! Főtárgya volt gyűlésünknek a viszszatért coordinált egyházak ünnepélyes viszszakeblezése. Tizenkilenc egyház jelentette magát e végett a lelkészek és presbyterek által aláirt s az egyház pecsétével megerősített nyilatkozatokban, melyek mind felolvastatván, az egyházak éljenekkel fogadtattak saz autonom egyházak sorába kebeleztettek. Gömörben nincs tehát többé szakadás, mind a 40 egyház ismét egy autonom testületet képez s ezen lehetetlen szívből nem örülnünk s azért nem esedeznünk: hogy a mindenható óvjon meg minden további szakadástól s tartson meg mindvégig mindnyájunkat a szeretet, béke és vallásos buzgóság ösvényén az anyaszentegyház közügyének felvirágoztatására. Második érdekes tárgya volt gyűlésünknek az esperességi hivatalok betöltése. E tekintetben , minthogy a rozsnyói gyűlés a rendkívüli állapot miatt egyenesen választó szavazatokat rendelt, felügyelő urunk kérdést intézett a gyűléshez, ha kívánja-e a szavazatokat felbontatni, vagy pedig miután törvényes állapotunkba viszszahelyeztettünk, a kijelelő és választó szavazatok szokásos módját óhajtja gyakorolni ? Miután 39 egyház szavazott, a válasz az lőn, „hogy a szavazatok egy bizottmány által bontassanak fel s az eredmény terjesztessék azonnal a gyűlés elébe. A jelentésből ki-