Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-15 / 24. szám

sebb vallási kérdéseket, s adnak kerületi elnökökre szavazatokat. 2-or. Megfeledkezve arról, hogy 1848-dik évben megválasztott törvényes felügyelőnk még az élők sorából el nem költözvén, ennek mellőzésével másra adják szavazataikat, s így az ostromállapotban kelt Haynau féle rendeletet tettleg jelen időre is törvényesnek ismerik. Az első szerint protestáns vallásunk azon legszentebb elve, s alkotmányunk lényege, miszerint „vallási szerkezetünk nagy épületéhez, s egyházi hivatalnokaink választásához minden egyház tagnak van befolyhatási joga, legérzékenyebben sértetik; a második szerint pedig nemcsak a törvényesen megválasztott, és egyházaink, esperességünk s köztudomás szerint egyházkerületünk ügye mellett is erélyesen működő kerületi felügyelőnknek, Zabari Szontagh Lajos urnák érdemei szoríttatnak háttérbe; — hanem eddigi háromszázados gyakorlat által szentesített azon egyházi rendszabályunk , ^„miszerint ekkoráig kerületi elnökeink élethossziglan választattak" egyes egyházak önkénye által az enyészet örvényébe döntetni szándékoltatik. Ekkoráig a kerületek, ha elnökeikkel megelégedve nem voltak, vagy erkölcsi hatással birták őket a leköszönésre, vagy helyetteseket választottak hozzájok. Ezen helyettesítés pedig, mint tndjuk, egyházi hivatalnokaink fizetést nem húzván s egyedül vallásuk irányábani hő ragaszkodásból működvén, az egyházak minden terheltetése nélkül történt. — így tétetett két évtized elforgása előtt, a különben érdemekkel tündöklő, de aggott kora miatt később tehetetlen Sturman Márton királyi tanácsos s kerületi felügyelő melié helyettesül Draskótzi Sámuel ur, ki is Sturman tanácsnok ur leköszönésével köz tudomás szerint is 1842-dik évben iglón tartatott kerületi gyűlésen, az egyházak egyes akarata által, választott kerületi felügyelőnek nyilváníttatott. Az élethossziglani egyházi hivataloskodás az alkotmányos élet elvével ellentétben állván, híve nem vagyok; — de miután ezen kérdésnek eldöntése a törvényhozó zsinat köréhez tartoznék, arravaló nézve az utasítás - adásban minden egyes egyházak részt veendhetnek. Szentíráson s vallásunk elvein alapuló kánoni rendeletek alapíták meg minden egyháztagnak vallása alkotmányának szervezésébei befolyhatási jogát, — kánoni rendeletek értelmében választatott meg Szontagh Lajos ur 1848-ik évben az egyházak (csak két szavazatot kivéve) egy akarata által a tiszai kerület felügyelőjének, s ámbár a Haynau-féle rendelet ezen hivatalokat megszüntette, a kerület mindig törvényes elnökének tekintette, s a mely gyűléseken megjelent, elnöki székébe ültette. Ennek következésében a törvényes rendnek és kánopjaink érvényességének fentartása tekintetéből — igénytelen véleményem szerint talán igen célirányos lenne, — ha a kerületi választmányok, az egyetemes pesti választmány által felszólíttatva, vagy magoktól is, kerületeik körében a következő lépéseket és rendelkezéseket tennék: 1-ör. Ha a még életben levő törvényes világi és egyházi kerületi elnököket hivatalaik folytatására, s kerületi gyűlés összehívására felszólítanák. 2-or. Ha a megrendelt kerületi hivatalnokokra adott szavazatok beszedése alkalmával egyedül a megürült hivatalra adott szavazatok bontatnának fel, a más szavazatok pedig a választmány által visszautasíttatnának. 3-or. A 15-ik májusi rendelet által vallási törvényes gyakorlatunkba visszahelyheztetvén, hogy nevezetesebb, főképen autonom állásunkat érdeklő kérdések rendes egyházi gyűlés, nem pedig presbyterium által tárgyal tatnának. Ámbár meg vagyok győződve, hogy a mélyen tisztelt egyetemes és kerületi választmányok igénytelen tanácsomra nem szorultak, s nem kétlem, hogy tudo mányuk, bölcs belátásuk, s vallásunk irányábani buzgalmok, s hő ragaszkodásuk, egyedül egyházunk jóllétét s virágzását célozzák: mindazáltal, ha a protestáns szellem által lelkesülve, vallásom épületéhez ezen figyelmeztetéssel járultam, hiszem nem másnak, mint vallásom iránti tántoríthatatlan vonzalmamnak és az alkotmányosságot szerető hő érzelmeimnek fogják tulajdonítani. Hámos Lajos. A dunántúli ág. evang. egyházkerület gyűlése. Lapunk utolsó számában volt már említés töve a dunántúli evang. egyházkerületi gyűlésről, mely május 31-dikén és jun. 1-jéu Kőszegen tartatott. Azóta két levél érkezett hozzánk, melyek e gyűlésről kimerítő tudósítást hoznak. E levelek nyomán a következőket írhatjuk. Május 31-dikén, mihelyt a gyűlés megalakult, indítványba jött a superintendensi hivatal betöltése. Többen szólottak ez ügyet illetőleg, de mindnyájan egy értelemben, hogy t. i. a kerületnek van superintendense, csak vissza kell helyezni hivatalába. Erre egy küldöttség neveztetett ki, mely a törvényes superintendenst főt. Haubner Máté urat még a jelen gyűlésre meghívja, hivatalának átvétele végett. — A második indítvány az volt, hogy menjen egy küldöttség ft. Wohlmuth úrhoz, s vegye át a kerület pecsétjét és irományait. — A küldöttségek rögtön útnak indultak a gyűlés pedig tovább lön folytatva s határozatba ment : Hogy a kerületi felügyelői hivatal betöltése végett a gyülekezetek elsőben kijelölési szavazatokat nyújtsanak be nt. Szedenics elnöklete alatt kinevezett választmánynak. Ez történhetik junius 20-dikáig. A választmány azonnal ki fogja jelölni a két legtöbb szavazattal birót, ugy hogy könnyen begyűlhetnek a választó szavazatok az aug. 22-dikén Győrött tartandó gyűlésre. Hogy az elszakadt gyülekezetek, illetőleg esperességek szólíttassanak fel a visszatérésre. Hogy a gyámalap — a Gusztáv-Adolf-féle intézet mintájára — életbe léptettessék, mely okból egy öt tagból álló középponti bizottmány neveztetett ki. Szóba jött „a szent-lőrinczi" iskola Ugye is. A