Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-15 / 24. szám

által sajátjokká teszik. És minthogy a bettik alakját egybevetések, hasonlítások s különböztetések s nem puszta mechanicai szemlélet által tanulták megismerni; értelmük, itélö képességök élesítése mellett uem feledik el oly hamar a már egyszer megtanultakat. Mihelyt írni tudnak a növendékek, az iitenyezés gyorsittatik, mi a gyors irás elsajátítása mellett azt is eredményezi, hogy ha valamit gyorsan kell is leirniok irásak nem változik, hanem olyan marad, mint midőn szépírás egyedüli céljok. Nem kisebb jótékony hatása van az ütenyirásnak az olvasás tanítására nézve. Már csupán azon egy előnyénél fogva is, hogy a gyermek a betűket a tanitó előiró keze alatt születni látja s vele együtt részletenként képezi, minélfogva öntudatos sajátjáváválik, elég volna arra nézve, hogy felsöbbségét az elébb divatozó Írásmód felett elismerjük. De tekintetbe kell vennünk még azon körülményt is, hogy a gyermek még sokkal nagyobb érdekkel tanulja az általa képezett betűket, mint a nyomtatottakat, ez érdek pedig onnét ered, mert látja, hogy munkája sikerét, szorgalma gyümölcseit rögtön használhatja, alkalmazhatja. S minthogy a betüalakok származási menetét s nem az abc rendét követi e tanmód, és így egyszerű bettialakról, egyszerű szavakról megy összetettebbekre s a betű hangja már a dictálás végett is kimondatik : az olvasás rendszeres fokozatbani baladás mellett sokkal könnyebben s gyorsabban halad előre Ezzel tehát az ütenyirás célszerűsége meg volna mutatva, hátra van még annak megvizsgálása: vájjon minden körülmények közt alkalmazható-e? Hogy különszobával biró osztályoknál célszerűen alkalmazható, — kétségtelen ; •— azonban egy szobával biró több osztályú iskoláknál is kielégítő sikert vívhatni ki általa; mert kezdő is bír — lassú haladás mellett — a már némileg írni tudókkal lépést tartani, (mikéntjét, a könyv előadja,) vagy pedig némely osztályoknak más foglalkozás adatik (lásd ugyanott,) végre szabad tér engedtetik a módszer utjáni öntanulásra otthoni gyakorlatok által. E módszer tehát célszerű és alkalmazható is; s lelkiismeretes kezelés mellett biztos sikert igér. (Szerző 10 évig gyűjtött tapasztalatával s számos a könyvben felhozott példával bizonyítja ez állítás igazságát.) A mi az ütenyirás kezelési módját illeti, a könyv gyakorlati részében a legapróbb részletekig le van írva minden egyes betű tanításának módja, úgy hogy ha minden tanítási óra előtt átnéz néhány betűt a tanitó, növendékeit e módszer nyomán könnyen és biztosan vezetheti. E mellett szerzőnek a gyakorlati téren szerzett tapasztalataival s mesterfogásai előadásával is van érdekesítve. Legnagyobb nehézségnek látszik a táblán való balkézzeli előírás. E nélkül ugyanis sokkal nehezebben érhető el kedvező siker, minthogy jobbkézzeli előírás esetében elfedetik a tanítvány előtt a táblán irt betű s nem látja annak „származását" a növendék. Azonban ezen nehézséget is némi igyekezettel, kitartással legyőzhetni; mert a balkézzeli krétairást nem oly nehéz meg -tanulni, mint sokan gondolnák, annyival is inkább, minthogy nem mulhatatlau a betűknek „szép," hanem elég csak „helyes" leírása is, a gyors fel- s lehúzás e hiányt helyreüti. Én magam is ismertem tanítókat, kik L. módszere nyomán balkézzel táblára irni rövid idő alatt megtanultak.—Továbbá nem is oly nagy mértékben fárasztó ; minthogy a tanítónak nem kell folytonosan dictálnia ő csak a szót kezdeti, — azután a tanítványok magok diétáinak. (Természetes, bogy ez az ütenyezés begyakorlása után következik be.) Egyébiránt némi nehézségektől, melyeket a módszer újdonsága, annak elsajátítására fordítni kellő igy'ekezet mindenesetre támasztanak, nem retten az vissza, ki nem önnyugalmát s könnyebbségét kívánja mindenben keresni, hanem hivatásának lelkiismeretes teljesítése a célja. Ohajtaudó, hogy e munka s általa tanított módszer minél nagyobb körben elterjedjen, ajánljuk ennélfogva a korunkkal haladni szerető tanitók figyelmébe. Öreg János. I. Ima- és Egyházi beszéd, melyek üdvözült Gr. Széchenyi István tiszteletére a losonci helv. hitv. egyházban. 1860. ápril 29. rendezett gyászünnep alkalmával elmondattak Kis Gábor r. lelkész által. Pest 1860. Müller Emil könyvnyomdája. II. Korunkban hazánknak legnagyobb fla. Emlékbeszéd, melyet Gr. Széchenyi István végtisztességére a Kolozsvári ref. egyház által rendezett gyász-ünnepélyen tartott Nagy Péter tanár és lelkész. Május 6-án 1860. Kolozsvárott, a ref. fótanoda betűivel. III. Gr. Széchenyi István a nemzeti bölcs emléke. Egy könyörgésben es egyházi beszédben, melyei az unitáriusok Kolozs • vári templomában 1860. april 29-én mondott Ferenc Józsi pap és tanár. Három gyászbeszéd fekszik előttünk, melyeket e lapok olvasóinak bemutatni el nem mulaszthatunk. Nem csak közös tárgyuk, az országos nagy veszteség miatti mély gyász, melynek tolmácsolására írattak, hanem irodalmi mübecsük is kiérdemli méltatásunkat. Az 1. szám alatti, Kis Gábortól egyrészt a kesergő fájdalom, más részt a könyeket fénysugaraiba fölivó remény és a csüggedésből kiemelő lelkesedés művészileg egybeszőtt köntösében állítja a losonczi gyülekezet geniusíát a nagy halott ravatalához. E beszéd a honfibú költészetének, a valódi léleknagyságot mind felfogni, mind felölelni tudó féríierőnek, s elvégre az Istenhez emelő hitnek egyaránt szép, hatályos, és magasztos nyelvén van irva, a szívhez, értelemhez intézve Maga a művészi rajz elég volna, hogy keblünkben fölverje s megédesítse a bánatot. E beszéd „szép." A II. sz. alatti Nagy Pétertől, a fájdalomból fölocsúlni kezdő, fájdalma tárgyáról nyugodtabban s részletesebben elmélkedő, annak „emlékét" hálásan és lelki haszonnal megörökíteni kívánó szellemben van irva. Felfogása egyaránt mély és szellemdús; jellemzése eleven és találó, méltánylata ép annyi átgondoltságot, mint