Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-04 / 19. szám

nyal sokat árt a minduntalani idézgetés, de azon kor­ban a legkedvesebb modor volt. A szerző mitsem mond olyat, mit kellőleg ne tudna támogatni idézetekkel, argumentumokkal. Szilágyi Sándor. TÖRTÉNELMI ADATOK. A magyarországi helv. hitvallású superinten­dentiák hajdani felosztásáróli nézetek bővebb felvilágosításául. (Folytatás és vége). „Második ez. Mivel ö Felsége tavaj parancsolt volt, hogy az egész országból a protestánsok adnák fel, pro confirmatione, ő Felségének : „Quos, quot, et quibus in locis admissi sibi petant superintendentes, et sui ordinis superiores ?" Ezt mi jóllehet feladtuk, de ő Felsége ele­ibe nem menvén, mostan ad mandatum L. R. Consilii, gyűlések lettek mind innen mind túl a Tiszán, s egyéb­lltt az hazában; honnan követek is expediáltattak Ezeknek számára hamar colligálnánk illendő segítsé­get stb. d) Ráday Pál, Bárányi Mihály debreceni főbíróhoz 1732. novemb. 22. percipiáltatott postán die 2.Xbris. 1732. Bizodalmas jóakaró uramnak ajánlom készkötelés szolgálatomat. Minekutána ellátnám, hogy hosszas ta­nácskozásink után is, az fenforgó superintendentiák álla­potjában semmire sem mehetünk: a sok hallgatás és veszedelmes cunctatió után, legtanácsosabbnak Ítéltem, bogy mivel az első írásbeli munkám, közöttünk minde­nütt cirkulálódott; kivált pedig az 5. punctum iránt, senki ellenzést nem tett, legalább annak számát, a mint ott projectáltatott, a Felséges udvarnak beadjam, és azáltal tandem az első insinuatiót megtegyem; a mint is, e végre Bécsbe felmentem , és locis in debitis azt véghezvittem, holott is holmi szükséges cireumstantialis dolgoknak vé­gére menvén, az aperturát elkezdettem, mely szerint ezentúl recto pedig folytathatjuk dolgainkat. Mivel penig azt más részről is igen sürgetik, assecuratiót kellett ten­nem, hogy a munkát admaturálni kívánjuk ; és jóllehet sok akadályaink vannak, a melyek eleve való orvoslást kívánnának, avagy csak in statuquo a superintendenti­áink állapotját beadni el nem mulatjuk. Jelentem, a több dificultások között, hogy mivel a Partiumbeli vármegyék dolga actu most foly az udvar­nál, tudniillik, ide maradnak e Magyarországhoz, vagy in omnibus Erdélyhez reapplicáltatnak; és ezen okból az ott levő ekklésiák iránt állandó rendelést nem is te­hetünk, annyival is inkább, hogy a soproni diaetabeli articulusok, nem is tehettek erről rendelést: ugy tetszett méltg. V. Cancellárius urnák, azon quaestióra felelni, hogy, hic et nunc in statuquo hagyhatjuk, és azon okból az ott levő ekklésiákat a mostani superintendentia alatt be is adhatjuk; könnyű lévén azután is, hahogy az er­délyi gubernium alá visszabocsáttatnak, az odavaló püs­pökséghez incorporálni. De, hogy több ily hasonló elő­fordult difficultásokat most elhallgassak, és célomra si­essek : mentül hamarább lássunk dolgainkhoz, és a mely feleletet a tudvalevő Punktumokra kívánunk tenni: azt legalább új esztendeig beadni el ne mulassuk. Szükséges pedig azok iránt ily rendelést tenni, a mint következik: 1. Valamennyi esperestség van a püspökség alatt, és annak hány ekklézsiáilegyenek, nevezetesen eonsignál­ni kell, filialissaival együtt; annotálván egyszersmind, melyik vármegyében vagy districtusban legyenek. 2. Meg kell vizsgálni és fel is kell jegyzeni, ha ne­talán az 1687. pozsonyi gyűlés után valamelyek elfoglal­tattanak volna. 3. Szükséges az olyan ekklézsiákat is jegyzésbe venni, a hol actu nem foly az exercitium, sőt ellenben catholicus plébános alatt vannak. De a nép vallásunk részéről számosabb. 4. Ezeket notatióba vévén ; nem szükség hic et nunc a választott püspököknek a t. udvarhoz felfáradni, hanem minden püspökségből deputatust kell rendelni, a ki által a püspökség conscriptiója íelküldettessék. De szükséges e mellett : 5. Hogy úgy induljon, hogy a jövő sz. Tamás nap­jára, ide Pest vármegyébe jöhessen Pécelre, holott a con­cursusnak helyét megfogja érteni, mely szerint a Püs­pökségek conscriptióját rendben vehessük, és egy moda­litással oda fel praesentálhassuk. — A melyre szükséges is, Albát hozni, a püspökségbeli nótáriusnak subscriptiója és pecsétje alatt, hogy arra, a mint rendben vetetődik, lehessen felírni, és azon móddal exhibeálni a több punc­tumokra való munkával együtt. Ha ezek ily móddal és renddel elkészülhetnek: ta­nácsos volna ugyan, hogy a lutrános atyafiakkal együtt lehetne folytatni dolgunkat. De aligha elébb nem fognak járni, mert már a követeiket is elrendelték. Mindazáltal in illó casu el van rendelve, hogy egykét emberünk Győr tájárul hozzájok applicáltassék, kik a Punctumokra való generális feleletet kegyelmes urunknak ő Felségének in solemni audientia praesentálják, a mely végre az ötödik punctumra csak in genere leszen felelet, az superinten­dentiák numerusáról oly reservata alatt, hogy különös munkát fogunk bővebben beadni, annak cireumstantialis descriptiójáról. És így ha a felül designált időre találna is maradni a részünknél való ezen követség: nem sok hiba és praejudicium lenne benne. Caeterum, szükségesnek ítélem azt is tudtára ad­nom kegyelmednek, hogy a particularis Aba-Uj és Zemp­lén vármegyei Independens senioratnsoknak állapotját előlhozván oda fel, azt kívánják, hogy azok is superin­tendentia alá foglaltassanak ; mely iránt, jóllehet magam is írtam némelyeknek, de hakgyd is a parte sürgetni fogja, jól cselekeszi. Mindezeket, és kivált a proportiónak állapotját (a közköltségekre nézve) jó rendben vehettük volna, ha a minapi projectált Csáti concursusunk félben nem ment volna; mindazáltal most is oda fel reserváltam magam­nak az iránt facultast, hogy non obstante eo ámbár be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom