Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

A fölterjesztett jegyzőkönyvben sok helyen a tudományos előmenetel megyjegyzésére csak a bevégzett fejezetek jelöltetnek röviden, a nélkül, hogy ott az észrevett tapasztalatok, fenforgó nehézségek, vagy különbeni körülmények és a tapasztalt előmenetel megemlítetnének. Ezekből nem lehet az egyes tantárgyakbaui vezetést illendően megitélni. Nem lehet észrevétlenül hagyni, hogy latin tárgyak szabad dolgozatra, mint a felsőbb osztályokban történt, csak akkor adhatók fel, ha a tanítványoknak elég gyakorlottságuk és készségük van a latin nyelvben. Különben alkalmas pensumok latinra fordítása előnyösebb. Egyébiránt a tárgyakat mindig pontosan és határozottan kell kitenni. Ezen tárgyban: „Cur sint studia colenda?" oda kellett volna tenni: „Studia literarum," mivel a studia szó magában igenis közönséges jelentéssel bir. Ha a jegyzőkönyvben több helyen az mondatik, hogy bizonyos fejezetek fordíttattak, azzal még nincs mindaz kimondva, a mi az olvasott fejezetek rendszerű tárgyalására tartozik. Különben a nevezett eljárás egyoldalú és hiányos lenne. A jegyzőkönyv visszacsatoltatok. Kassa, dec. 18. 1859. Poche E leirat a sárospataki helv. hitv. gymnasium igazgatójához következő főgondnoki levél kíséretében érkezett : „A gymnasiumi tanári tanácskozmánynak felsőbb helyről visszaérkezett I. számú jegyzőkönyvét és az arra tett, a sárospataki superintendentiához intézett észrevételeket eredetijükben, melyeknek egyikében a jegyzőkönyvnek német vagy latin nyelven fogalmaztatása követeltetik, van szerenesém vissza és megküldeni. Miskolc, dec. 29. 1859. Apostol Pál s. k. superintendens." Mindkét leirat mai napon tartott tanári tanácskozmányunkban felolvastatott és tudomásul vétetett. A gymnasiumi tanárikar nem tartá magát illetékesnek határozni oly tárgyban, t. i. a nyelv dolgában, mely a császári legmagasb szó által a patronatus jogához tartozónak van kimondva és legkegyelmesebben biztosítva. A tanárok, kik mind tősgyökeres magyarok, valamint más mívelt nyelveket, úgy a latint és németet is értik tudományosan. De azért csak magyarul beszélnek és tanácskoznak, a jegyzökönyvet is magyarul kell szerkeszteni, mert az egyházkerület ezt még 1828-ban így parancsolta, azóta ellenkező rendeletet nem hozott. — A tanáritestület a patronatus, vagyis egyházkerületi közgyűlés által hozott törvények pontos teljesítésére hűséget esküdött, ezt megtartani köteles is. E szerint a magas ministeri rendelet nyelvet illető pontja felett egyedül csak az egyházkerületi közgyűlés határozhat. Gymnasiumi igazgató úr tisztelettel felkéretik, hogy ezen ügyet sz. Pál napkor az egyházkerületi küldöttség eleibe felterjeszteni szíveskedjék. Sárospatak, jan. 7. 1860. Antalfi János S. k. gymnasiumi rendes jegyző. KÖNYVISMERTETÉS. Keresztyén vallástudomány. Irta Szeremlei Gábor. Sárospatak. Nyomtatta Jager Károly a főiskola betűivel. 1859. Ara 1 ft. 35 kr. új pénzben. (Folytatás.) Midőn a feltett kérdésre az igért módon felelni készülünk : nem csak nem feledjük, sőt igen is elménkben forgatjuk, bogy nem egész mü, hanem annak csak egy darabja, bevezetése, van kezünk alatt; s a mint a Schenkel dogmatikájának első darabjára szerzőnk is mondja (237. lap) : „a kezdetből az egészre himet varrni nem akarunk a minthogy nem is lehet. De valamint ő amaz első lépésből is biztosan jellemezhetönek véli, s jellemzi is az alapvetést, és a 153. lapon a dogmai rendszer főbb alkatrészen öl szólván, mond ja: n

A bevezetés mint a vallástudománynak egészbeni előterjesztésére, mintegy el ő élv ezetér e irányult, törekvés. Minden bizonynyal a rendszeres vallástudományban a bevezetésnek olymi (ouverture) gyanánt kell szolgálni, mely a dráma mű nyitányához hasonlóan, az egészet sejtőleg élveztesseu

: mi hasonlatosan e nézetben vagyunk, s ennek alapján azt kell mondanunk, hogy a kézalatti mü egyházunk hitéletéhez, vallásos tudalmához s fogalmaihoz mérve nagyon idegenszerű, puszta fellengős alanyiság ; — más részről pedig száraz és töredékes. Bővebben is kifejtjük pedig e nézetünket s okainkat is. Erintettük már, hogy a dogmatika az egyház vallásos tudalmának tudományos kifejtése és kifejezése a hitélet feletti észlelés, reflexió , tartozik lenni. És a dogmatikus ama tolmácsa, szónoka, hogy úgy mondjam nyelve az egyháznak, ki a vallásos fogalmak jelölésére a kellő szót, a találó kifejezést teremti. Ezt nézve tehát mioden esetre előbb, vagy felebb áll Ő, mint az egyház egyéb tagjai; mert a mi azoknak bensejében , érzelmében, mintegy elrejtve, megengedem azt is, hogy öntudatlanul él: annak ő gondolati, eszményi, tudalmi létezést is kölcsönöz, kifejezésre juttatja azt. — De e feladatot más részről helyesen csak úgy oldja meg, ha valóban tolmácsa, szónoka, nyelve az egyháznak, és a dogmatikus eszme világában, előadásában az saját meggyőződését látja rendszeresen kifejtve, s világosan felderítve, s azt mondhatja mintegy róla: csontomból való csont, testemből való test. Nem mondjuk, hogy Szeremlei munkája nem hitéletet igyekszik kifejezni, de azt mondanunk kell, hogy nem tárgyilagos hitéletet, nem az egyházét, nem a hitnek ama sajátszerű mivoltát, mely egyszerűsége által fenséges, melynek titokszerüsége nem a róla alkotandó minél mesterségesebb és burkoltabb meghatározásokban, hanem sziklákat megrendítő erejében van. Minthogy ez erő csak azért oly bámulatos és titokszerű, mivel a lélek közepén gyökerezik : a keresztyén hittan nem mellőzheti a lélekvilágba való bepillantást, az onnét való ki- és felfejtését alap-fogalmainak. Kézalatti műben a bevezetésre tartozó ama fogalmak vallás, kijelentés, stb. nem lélektanilag, az emberiség szellemi, történeti életéből kifejtve tárgyaltatnak, hogy mintegy szemünk előtt