Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-04-27 / 17. szám

PROTESTÁNS r r SZERKESZTŐ-ES KIADÓ hivatal: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELOFIZETESI DIJ : Helyben: házhozhordással félévre a írt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel | félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA! 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Emlékbeszéd Melaiichthon, mint tiieologus Teleti. (Melanchthon halálának háromszázados évnapján a pesti evang. ref. theologiai intézetben tartatott ünnepélyen olvasta Dr. Ballagi Mór theologiai tanár). Tisztelt gyülekezet! Tiszttársaim bizalma engem jelölt ki, hogy intézetünk nevében e nap jelentőségét előttetek tolmácsoljam. Tartózkodva engedtem a felszólításnak, mert a nagy feladathoz képest tehetségemet oly csekélynek érzem, hogy csak a kegyes elnézés reménye és a tárgy iránti szeretetem érzete bátoríthatott szólásra. Melanchthon Fülep halálának háromszázados évnapját ünnepelni gyültünk össze. Melanchthon! — Elég e nevet kimondani, hogy minden protestáns ember kebelében a csodálat érzetéhez a legőszintébb hála fűződjék azon férfi iránt, ki a reformatió nagy müvének első mozgatói között oly kitűnő szerepet vitt. De épen mivel működésének eredménye oly egyetemes volt, mivel az a protestáns élet minden szálaival összeszövődött, egy rövid előadás határait túlszárnyaló feladat volna e megemlékezés ünnepén a nagy férfi dicső törekvéseit egyetemben, hacsak főbb vonalmaiban is festeni akarni; azért is szorítkozva Melanchthon sokoldalú működésének egyentlenegy ágára, hivatalom s az ünnepély helyéhez illőbbnek látszott annak egyedül hitujítási munkáját választani ki méltánylásom tárgyául. Nem bocsátkozunk a végett Melanchthon magánéletének leirásába. Ismeretes az és ünnepélyünk céljához alig van némi vonatkozással. — A mi Melanchthon dicsőségét teszi, nagyon csekély részt áll viszonyban a körhöz, melyből származott, a nemzet sajátságaihoz, melynek tagja volt. —Jól tudom, mily erősek ama láthatlan, titkos szálak, melyek az egyesnek életét a földhöz fűzik, melyen született, a bölcsőhez, mely gyermekkorát ringatta; de vannak eszmék ama kötelékeknél erősebbek, melyek midőn az embert egyéni korlátoltságából kiragadják, „nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem szolga, sem szabados, nincsen sem férfiú, sem asszony." Az eszme, melynek szolgálatában Malanclithon küzdött és magának enyészhetlen nevet vívott ki, nem egy egyén, nem is egy nemzetnek, hanem az akkori emberiségnek volt sajátja; Egyszerre látjuk azt feltűnni és érvényre vergődni a franciák földén, Németországon, hazánkban és minden országban, melynek társadalmi míveltsége a kor tudatának színvonalán állott. Sokkal több világosságot nyerend Melanchthon működésének méltánylása abból , ha előadjuk, hová érett volt a vallásügyek fejlődése, midőn a reformatió hősei közt Melanchthon a szintérre lépett. Az emberiség fejlődésének müve lassan halad a történelemben. Századok kellenek, míg egy eszme egyes kiváló geniusok által érleltetve a lélek homályából az öntudat felszínére vergődik,-és ismét századok, míg a társadalom rétegeit úgy áthatja, hogy mikor megjelenik az Isten válas&'éjit - > edénye, és az uj igazság zászlaját kitűzi, az emberek ezrei seregeinek alája, hogy győzelemé . segítsék.