Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

10. Kanon. Az egyházmegyei gyűlés ülnökeinek száma, az egyházmegyék terjedelméhez és az egyének bőségéhez képest magoknak az egyházmegyéknek meghatározására hagyatik; úgy azonban, hogy az esperes és világi gondnok vagy felügyelő beszámításával, sem 6-nál kevesebb, sem 12-nél több ne legyen a jegyzőkön kivül, Az egyházmegyében az esperesnek, felügyelőnek vagy gondnoknak, világiakból és egyházi szolgákból választandó ülnököknek és jegyzőknek választásában ezeu rendtartás leend, hogy minden külön egyházak helybeli presbyterinmai, melyekben az egyház lelkészei is benfoglaltatnak, külön szavazatokat adjanak előbb kijelölésre, — melyek összeszedetvén, a legtöbb szavazatot nyert, négy egyének kijelöltek gyanánt tűzessenek ki, és ezek közül ismét ugyanazon módon összeszedetvén, a helybeli presbyteriumok mindenkor pecsétek alatt felküldendő szavazatai miden egyes ürességre egy választassék ; — fenhagyatván az esperes választására nézve az egyházkerület megerősítése, melyet fontos ok nélkül soha meg nem tagadhat; a többire nézve pedig ugyanoda az esperesség által tudomás végett teendő feljelentés. Mind a kijelölésben, mind a választásban, vallás iránti tiszta szeretet, okos és tekintélyes magaviselet vétessenek figyelembe. Ha a szükség kivánandja, egy az egyháziak közül választassék vice-esperessé, egy pedig a világiak közül vice-felligyelővé, kik azoknak helyettesei lesznek, újak választatásáig. A hol pedig vice-esperes vagy vice-gondnok szükségesnek nem fog tartatni: ott az ülnökök között legidősebb teljesítse helyettesen amazok kötelességeit, egyikét ugyan egyházi, másikét világi; — mi a betegség vagy más akadályok eseteiben is megtartandó. Az elnökség a világi gondnokot és az egyházmegyei esperest illeti, úgy azonban, hogy a hitcikkeket és vallásos szertartásokat illető tárgyak körül szavazatok egyenlősége esetében eldöntő szavazathoz magának az a lelkészek iránt méltatlanul kifejlett,—mintha azokban valami hierarchiai törekvések lehetnének. Ki hozná azt kétségbe, hogy az egyházak békéje- s virágzásának minden egyéni érdek és kényelem alá rendeltetett? De hogy ennek veszélyeztetése nélkül is a három évenkénti migratio gentium, — ott, hol a lelkészek családosok lehetnek, tractualis mulatsággá rendszeresítessék : ez iszonyú gondolat. Es ha lehetett abban valami, hogy ennek szép szín alatt gyakorlatba csúsztatása céloztatott volna, mely gyanúra a kanon ezen részének laza szerkezete, és az úgynevezett dislocationalis gyűlések ezután csakhamar via facti divatba jcíni kezdése nem épen megvetendő alapot szolgáltatott: mondjunk igazat, csak maga ezen körülmény elégséges arra, hogy az akkori súrlódásoktól üres mai egyház a budai zsinat kanonait magáéinak, — s teljesen nyugodt kedélyű protestáns egyház szüleményeinek el nem ismerheti. Ford. esperesnek — minden más esetekben a világi gondnoknak van joga *). Negyedik fejezet. A házassági törvényszékekről. lí. Kanon. Miden külön egyházkerületben, annak összes egyházmegyéi- vagy esperességeire nézve egy házassági törvényszék felállítandó, mely az azon egyházkerületben lakó bárminő sorsú ágostai és helv. hitvallást követő egyének házassági ügyeit kivétel nélkül vizsgálandja s itélendi •, — ezen törvényszéktől pedig az ügy ugyanazon egyházkerület consistoriumálioz fölebbez tetik. A helvét hitvallásúak házassági törvényszékeinek székhelyei lesznek a tiszántúli egyházkerületben Debrecen, — a tiszamellékiben Miskolc, — dunamellékiben Kecskemét, — dunántúliban Veszprém. 12. Kanon. Állani fognak ezen törvényszékek egy világi elnökből, két világi és két egyházi, s így összesen négy ülnökből és egy jegyzőből Mindezeket választandják az egyházmegyék küldöttei, midőn egyházkerületi gyűléseken együttvannak. — s minden három évben tisztújítást tartandnak, — időközben pedig a felmerülő ürességekre helyettesítnek. Üléseket tartandnak ezen törvényszékek azon időszako kon, melyeken az ország törvényszékei (kivévén csak a sz. Mártoni időszakot), míg csak az Ügyeket be nem végzik ; ha pedig a szükség kivánandja, az elnök által ismét össze fognak hívattatni. 13. Kanon. Határozott fizetésök nem leend, hanem az útiköltségen kivül napidíjjakat fognak húzni, min den tilési naptól az elnök három-, az ülnökök és jegyző két két forintot; a másunnan útazók napidíjjai pedig az útazás kezdetének napjától hazamenetelig számíttatnak (Folyt, követk.) ISKOLAÜGY. Észrevételek Gráspári János urnák a „Prot. egyh. és isk, lap" múlt évi 51- és 52-dik számaiban közzétett „Könyvismertetés" című cikkére. G. úr a Prot. egyházi és iskolai lap idézett számaiban „Könyvismertetés" cím alatt egy, a sopronyi tanító képezde által közrebocsátott igénytelen könyvecskét „A szokottabb egyházi énekek egyhangú melódiái" ke *) Miután dogmaticumok és rituálék sem egyházmegyei, sem egyházkerületi gyűléseken soha nem tárgyaltatnak, — de még zsinaton is csak úgy, ha az épen specifice erre nézve bivatik össze, a honnan a budai zsinatra nézve előre kijelentetett, hogy az olyanokhoz nem szóland: ki nem látná, minő háttérbe szorítása céloztatík itt is az egyházi elnökségnek ? Az ilyen eljárást szokták kijátszásnak nevezni; —• mely a komoly, annyival inkább szent dolgok körül felette keserítő, s csak az akkori viszályok élénkségéből magyarázható. Ford. De a jegyzőről nincs megmondva, egyházi legyen e vagy világi. Ford,