Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

tagjaira viszonyítva,-hanemha abban, hogy míg a község egyéb tagjait az egyház igazgatásba közvetlen befolyliatásra csak különös választás jogosít, addig a lelkész már állásánál fogva hivatva, sőt kötelezve van az egyházi ügyek vezetésében, igazgatásában tényező részt venni és hiven őrködni, hogy mindenek jó renddel legyenek. Semmi sem világosabb, mint a mit a „Helvetica confessio" az egyházi szolgákról, rendeltetésük s tiszteikről tanít. E szerint „n,z egyházi szolgák nem úgy tenkintendők, mint egyszerű szol gák, hanem mint Isten szolgái, kik által munkálja Isten az embereknek üdvét." E szolgálat a lelkésznek hivatali hatalmat is ád, de e hatalom távol attól, hogy a protestántismus kebelében a hívek munkásságát korlátozza, azt inkább fejleszteni, szabad működésre buzdítani feladata. Szóval: a protestáns lelkész olyan, mint a nevelő, ki minél serényebben működik, annál Önállóbbakká teszi növendékeit, s akkor teljesíti leghívebben kötelességeit, midőn egész erőből azon dolgozik, hogy magát fölöslegessé tegye. A nevelő ezt elérheti, de minél jobban elérte, növendékének annál nagyobb tiszteletére számolhat; a lelkész azonképen,minél jobban megközelíti a célt, mert azt egészen elérni a feladat véghetetlen volta mellett lehetetlen, annál tiszteletreméltóbb, és a szellemi tekintély biztosítéka lesz hivatal szerinti elsőségének. A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített kanonok. (Folytatás), 9. Kanon. Az egyházmegyei vagy esperesi consistorium tisztei e következők : 1) Felügyelés saját megyéje egyházaira, azoknak helybeli presbyteriumaira, lelkészeire, iskola-tanítóira és bármely kisebb hivatalok viselőire az egyházban. 2) Az egyházak és iskolák évenkénti látogatása, mely az esperes és gondnok, —• vagy azok helyett más az egyházmegyei gyűlés által kiküldöttek által végzendő, maga az egyházmegyei gyűlés által mindig megvizsgálandó, s annak megjegyzéseivel az egyházkerületi gyűlésre felterjesztendő. Ezen esperesi vagy egyházmegyei eonsistoriumnak kötelessége, hogy az ő megyéjében létező minden anya- és leány-egyházaknak , s iskoláknak, mint szintén lelkészeknek és iskola-tanítóknak, nem különben közös és részletes alapítványoknak, és minden az ő megyéje határain belől levő egyházi birtokoknak, és jótéteményeknek - táblás kimutatását évenként készítse, és azt az egyházkerületi eonsistoriumnak felterjeszsze. 3) Az egyházkerület intézkedéseinek, ha vannak olyanok, közzététele, — s a végrehajtandók végrehajtása. 4) Mindenről, a mi csak a consistoriumban előterjesztetik, előadatik, felolvastatik , tárgyaltatik, határoztatik, és kiadatik, jól rendezett jegyzőkönyvet szerkesztend — a tárgyaknak és körülményeknek rövid de kielégítő felvilágosításával, — s a beadványok rendinek és számának megtartásával; — hasonlóul minden okiratokat a jegyző által kellő rendben tartatand. A megelőzött ülés jegyzökönyvét megtekintvén, megjegyzendi mik mentek azokból teljesedésbe, mik maradtak végrehajtatlanul, -— hasonlóul, hogy mit tettek légyen időközben az esperes vagy felügyelő a közbejött ügyekben azoknak jegyzökönyveikből végére jár, — és ba netalán valami javítandó vagy pótlandó adja elő magát azokban, javítandja s pótolandja. 5) Az egyes egyházak számadásait magok azoknak helybeli eonsistoriumaik által megvizsgáltatja, és lia vagy az egyház-látógatók által, vagy másként azokban valamely hiány fedeztetik fel, akkor azokat az egyházmegyei consistorium maga megvizsgálja, cs a hiányokat kipótoltatja; hasonlóul az egyházmegye kebelében létező közös célra szolgáló kegyes alapítványok kezelését, illető számadásokat is megvizsgálja, s ha kívántatik javítja, és az egyházkerületi consistorium eleibe terjeszti. 6) Bármely nehézségeit, panaszait és ügyeit az ő megyéjében levő akár egyházaknak, vagy egyes tagoknak is a lelkészek vagy iskolatanítók ellen, vagy ezeknek akár egymás — akár az egyház ellen, — mint első folyamodási biróság felveszi, megvizsgálja, s mind a két félt kihallgatván, benne Ítéletet hoz, midőn pedig vagy az egyik fél, vagy mind a kettő az Ítélettel meg nem elégedvén, azt az egyházkerületi gyűlésre felebbezné, akkor a maga Ítéletének végrehajtását addig felfüggesztvén, minden okiratokat, eredetiben, visszaküldés feltétele alatt az egyházkerületi gyűlésre felterjeszt. 7) Mindennemű egyházi ügyekben pedig szóbeli perlekedés módját, vagy summás ügyködést követend, nehogy az egyházak hosszú perek és ügyvédek által boszantassanak ; azonban a feleknek Írásbeli előadást s védelmet is megenged. De azok, a mik szóval adatnak elő, a jegyző által tollal felvétessenek, — jegyzőkönyvbe igtattassanak, és itélethozás előtt felolvastassanak. 8) Egyházi fegyelmet, a mennyiben az az egyházmegyét illeti, gyakorland, — a kötelességmulasztókat vagy kihágókat — a tárgy fontosságához képest meginti vagy megdorgálja, — s lia szűkség, az ügyet az egyházkerületi gyűlésnek bejelenti; — sőt a súlyosabb esetekben, jelesen ha megtörténnék, hogy az esperesség valakit az úri szent vacsorától eltiltana, vagy lelkészt hivatalától, vagy fizetésétől felfüggesztene, elmozdítana vagy letenne, az egyházkerületi gyűlésre