Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-23 / 12. szám

is, ügy, hogy mind a két vallású házasfelek kényelmök szerint a másik felekezetű törvényszék előtt, de azon egyházkerületben , a melyben laknak perlekedhetnek, fölebbezésüket pedig saját vallásuk egyházkerületi con­sistorinmaihoz intézzék. Az egyházkerületek. 15. Kanon. Az egyházkerületek superintendens, főfelügyelő, egyházkerületi jegyzők és consistoriumi ülnökök választása s más rendkivüli és fontosb ügyek elintézése végett gyűléseket tartandnak, melyek a főfel­ügyelőből, superintendens-, alfelügyelő-, két jegyzőből, egy világi-és egy egyháziból, egyházmegyei felügye­lők- és esperesekből s ezekhez minden egyházmegyé­ből csatolandó két követből állandnak, kiken fölül úgy a világiak mint a lelkészek közöl egy vagy más érde­mes, higgadt, okos és tapasztalt férfiú is híbató össze. Superintendenst választó gyűlést a főfelügyelő, emezt választót pedig a superintendens hirdetend ki. A superintendens, főfelügyelő, consistoriumi ülnö­kök és jegyzők ugy választassanak, mint az esperes-* ségi consistorium tagjai. A választott superintendenst Ő Felségének, mint eddig, a főconsistorium jelenti fel. Az egyházkerületi consistoriumok. 16. Kanon. Egyházkerületi consistoriumban olyan Ügyekben, melyek valamely lelkésznek az ágost. vallás­ban foglalt nyilvános evangélikus tantól való nyiltan kifejezett eltérésére és az istenitisztelet lényeges részeire vonatkoznak, a superintendens, a többi, u. m. közigaz­gatási, gazdászati, egyházi és házassági ügyekben pe­dig a fő- vagy alfelügyelő, avagy ezeknek gátoltatása esetében a világi ülnökök közt a legidösbik elnöklend. Lesz pedig négy világi, négy egyházi ülnök, eme­zek neve alatt a tanárok is értetvén ; a törvényszék tel­jességéhez pedig, az elnökön kivül, hat ülnök jelenléte szükségeltetik. E consistorium ülnökeit és jegyzőjét az egyház­kerületi gyűlés választandja, minden három évben meg­ujítandja vagy megerősítendi, az elnök és ülnökök joga maradván a meg nem jelenteket másokkal helyette­síteni. A választott ülnökök esküt tesznek le, melyről a hitvallásra nézve a következő kanon van hozva. 17. Kanon. Az egyházi hivatalnokok az egyes egyházkerületekben szokásos minta szerint esküvend­nek. A világi hivatalnokok pedig az ágost vallásnak, mely meilett az evang. vallás Magyarországban befo­gadtatott, nyilvános formulája szerint teszik le a hitet. 18. Kanon. Az egyházkerületi consistorium teendői: 1. Mindazokra, miket az esperességi consistoriu­mok tárgyaltak, felügyelend s az onnan f'ölebbezett pe­reket s más ügyeket felülvizsgálandja. 2. A könyveket, minden könyv számára kiküldött követek által megbiráltatja. 3. Az egész egyházkerületet illető alapítványokra közvetlenül ügy el end, a többiekre felülügyelend. 4. Az egyházkerület területén levő valamennyi, anya- és leánygyülekezetröl, iskolák-, lelkészek-, isko­latanítok-, alapítványok-, közös és különös egyházi tel­kek- és javadalmakról tökéletes lajstromot készítend és szemmel tartand. 5. A leánygyülekezeteket egybeköti, vagy szétvá­lasztja, mit az egyházkerületi consistorium mindenkor felül vizsgáland. 6. Az esperességi és egyházkerületi egyházlátoga­tások sorát s azokat, melyek azok nyomán a köznek, vagy valamely gyülekezetnek javára teendők vagy ki­javítandók volnának , elrendeli és kijavítja. 7. Az esperesek és felügyelők ellen, hivataluk szempontjából, indított perek első fokon ide tartoznak. 8. A házasságttgyi törvényszék fölebbezett Ítéletét házassági perekben megvizsgálja. 9. Nemcsak a consistoriumnak, hanem különösen s magának vagy a superintendensnek, vagy főfelügye­lőnek, vagy egyházmegyei felügyelő- és esperesuek a szerint, a mint valaki közölök közelebb lakik, hatalmá­ban álland a házasodókat a háromszori hirdetés alól föl­menteni s azt halasztást nem engedő esetekben egysze­rire leszállítani. 10. A lelkészek megvizsgálása és felavatása, mely ezentúl is csak a superintendenseket illetendi, kik a papjelöltet a consistoriumban vagy egyházkerületi gyű­lésben úgy az istenészetböl, mint keleti nyelvekből s a papi hivatal helyes betöltésére szükséges tanokból úgy kérdezendik ki, hogy nem annyira sokféle tudományos­ságot, mint ép értelmet, alapos vallásismeretet, kegyes­séget és jó erkölcsöket kívánjanak tőle, E végre a pap­jelöltnek elöbbeni életéről hiteles bizonyítványokat követelendnek, e vizsgát azonban stirgősb esetekben rendes consistoriumon kivül is egy vagy más esperes és néhány lelkész, nem különben akár egyházkerületi, akár esperességi felügyelők és világi ülnökök jelenlété­ben megteheti a superintendens s ily vizsgának mago­kat alávetni mindazok, kik akár az egyetemekről visz­szajöttek, akár iskolai hivatalban álltak, de papi hivatalt vállalni óhajtanak, kötelesek lesznek. A papjelöltek jegyzőkönyvébe csak azok iktatandók, kik a lelkészi hivatalra jó lelkiismerettel s minden kedvezés nélkül alkalmasaknak fognak Ítéltetni s erről az egész ország­ban érvényes bizonyítványnyal ellátandók, az egyház­nak pedig szabadjon akár ezek, akár mások, de hasonló vizsga alá vetendők közöl lelkészt választaniok és hí­niok. Egy papjelölt sem avatassék fel előbb, mint meg­hívatnék valamely egyház által. Maga a felavatás pedig ne magánházban, de nyilvánosan a templomban a gyü­lekezet előtt történjék: minek megtörténtével a felava­tott a felavatottak jegyzőkönyvébe Írassék s erről neki szokásos alakban bizonyítvány adassék. 11. Ülés végén a jegyzőkönyvek mindig hitelesít­tessenek s a következő Ülés elején újból olvastassanak. 12. Minden kiadvány az egyházkerület pecséte alatt s az elnök, t. i. a főfelügyelő vagy superintendens, a mint vagy vegyes, vagy merőben hitágazati a tárgy, és valamelyik jegyző által aláirva adassék ki. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom