Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-09 / 10. szám

gaslatáról beláthatja most már az egész nemzet népét, láthatja mindenik tagját a maga hivatása körében olyan eszközökkel mozogni, melyek kinek-kinek helyzetét megilletik, láthatja, hogy a nemzet főbb osztályának milyen magas hivatásai s milyen terhes kötelességei vannak. — És ha mégis volna, ki azt merné most már mondani, hogy ezen osztálynak is elég a mai időben csupán a reáltudományokat tanulni, vagy másszóval kenyeret keresni, az olyan embernek nincsen tudománya. nincsen belátása, — az nem magyar. „De ha körvonaloztam a köznép és a középosztály nevelését, nem lehet hogy a főbb osztály reálisticohumanisticus nevelése módját is ne érintsem." Ezen nevelés a gymnásiumban kezdődik s az egyetemeken, vagy ha valakinek úgy tetszenék, a polytechnicumon végződik; megjegyezvén , hogy az olyan egyénre nézve, ki megfutotta a gymnásiumi pályát, egészen más szinben tűnik fel a polytechnicum, mint a pusztán reál tanulóra nézve. De most csak maradjunk a gymnásiumnál. „A gymnásium, nem mondhatom egész bizonyossággal miért, ma már olyan rosz szinben kezd állani előttünk, miszerint sajnálni kezdik sokan, hogy minek van annyi. A kik ezen bitben élnek, azok kedveért még inkább szükséges azokat legalább főbb vonalaiban megismertetni, Rövid leszek, hogy annál világosabban állíthassam a gymnásiumot olvasóm szeme elébe." „ A teljes gymnasiumoknak jelenleg 8 osztálya van, melyet a tanulónak 10 éves korától 18 éves koráig lehet bevégezni. — Ezen gymnásiumok úgy vannak rendezve, hogy bennök a reáltudományokat épen olyan gyakorlatilag és épen olyan terjedelemben lehet megtanulni, mint a reáliskolákban; mindenesetre kivált a jó tanárokkal biró gymnásiumokban sokkal alaposabban szerezheti meg a tanuló a reálismereteket, mint a reáliskolában , miután a gymnásiumokban latin és görög nyelvet is tanul, melyek nélkül a reáltudományokban egyetlen biztos lépést sem tehetni. — Lássuk azonban, mik azon reáltudományok, melyeket a gymnásiumban meg lehet tanulni. — Főhelyen áll ezek között a mathesis, melyből 8 év alatt az arithmetikát, algebrát, geometriát, mindkét féle trigonometriát, azon terjedelemben, legalább is annyi gyakorlattal lehet megtanulni, mint a reáliskolában. — Meglehet tanulni a mathesis gyakorlati részét, a physikát kísérletekkel és számításokkal, egybekapcsolva ezt még a chemia és az astronomia elemeivel. A gymnásiumban tanítandó reáltudományok sorában van épen olyan nézleti gyakorlatokkal összekötve, mint a reáliskolában, az állat-, növény- és ásványtan, a geologia és a földrajz. Mindezek mellett egész terjedelemben tanulhatni 8 év leforgása alatt folytonosan a históriát, mely a reál és az abstract tudományok között a középhelyet foglalja el, és a melynek tudására oly igen nagy szüksége van minden honpolgárnak , kiváltképen pedig a nemzet felsőbb osztályának. A reáliskolákban a históriát legfeljebb 6 éven át taníthatják. A gymnásiumban többoldalulag van alkalom a nemzeti nyelv és irodalom kimívelésére is mint a reáliskolában, miután a gymnásiumban az emberi nemzet mívelödésére oly nagy befolyással biró rhetoricát és költészetet, ex professo kell tanítani; mind ezekről egy reáltanuló keveset hall. — De rá nézve miután az ó classikai irodalmat nem ismeri, bátran mondhatjuk, hogy: haec graeca sunt. Tanulhat németül, franciául és rajzolni. Már hacsak ennyit tanulna is, egy gymnásiumi tanuló kiállaná a versenyt a reáliskolással, de ezen a jelen viszonyokra szorosan tartozó kívánalmak mellett a gymnásiumi tanulónak a latin és görög írók remekei olvasása által alkalma nyilik a múlt idők míveltségével kapcsolatba hozni a jelenkor mívelödését, s míg az anyagi, vagy mondjuk gyakorlati oldalon a reáltudományok áttanulásával alkalma van esze kimívelésére, más felől az ó nyelvek tanulmányozása által szélesebb tér nyilik elméje, combinátiója terjesztése és erősítésére. Azon lelki nagyság, felséges gondolatok, remek forma, miket az ö kor írói felmutatnak neki, példányul szolgál a követésre; fellelkesedése, a nagyság, szépség, jóizlés és nemes tettek elbeszélése által, csak öregszik egyszersmind általános ismerete anyagai szaporodnak általa. És midőn az új és ókor mivelödését alapjában bírja, hogy azokat rendezhesse, tudománynyá összeállíthassa, a gymnásium neki philosophiai alapismereteket nyújt s ezáltal felruházza lelkét a valódi tudás öntudatos birhatá3ával. — Ez röviden a gymnásium jelenleg." „Míg tehát a reáltanuló a reáltudományok ismereténél fogva a közönséges életre készíti elő magát, addig a gymnásiumi növendék a reálismeretek megszerzése mellett, olyan ismeretekre is teszen szert, melyeknek segítségével, mind az ó, mind az újkor ismereteibe akadály nélkül mélyen bepillanthat; utat nyithat magának az emberi mívelődés (história) eredeti forrásaihoz, áthathat a pbilosophiába s így az emberi mivelődés tág mezején tájékozhatván magát, nemcsak anyagi élete fentartását eszközölheti, hanem szellemi fensőbbséggel munkálhat a tudományok terjedésén, fejlődésén; öntudattal, léphet ki nemzete boldogítására és ha kell képviselheti azt. A ki tehát, nyájas olvasó, ilyen módon miveli ki magát, az reálistico-humanisticus míveltséggel bir; az ilyen egyén előtt nincsen bezárva semmi életpálya.— És, nyájas olvasó, minden olyan egyénnek, ki a nemzet felsőbb osztályába kívánja magát sorozni, ki a nemzetet képviselni óhajtja, ilyennek kell lenni és hogy ilyenné lehessen, arra a reálistico-humanisticus intézet, — melyet nálunk gymnásiumnak neveznek, — nyújtja segédeszközeit." Neveljük a köznépet általában úgy, hogy szerzett alapismeretére támaszkodva necsak erkölcsi élete fejlődjék előbbre előbbre s szelídüljön, hanem öntudatos ismeretei segítségével könuyíthesse és biztosíthassa is kenyere megkeresését. De neveljük egyszersmind úgy, hogy a nagy tömeg azon körben kívánjon megmaradni, abban helyét ügyesen betölteni, ott megelégedést találni, a melyben született és felnőtt. — Tehát rendezzük népiskoláinkat oly formán, mint azt fentebb eléggé körvonaloztam. -— Az, hogy köznépünk közül néhány egyén