Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-02 / 9. szám

vonalon pedig, ámbár az evangélika vallás elvei szerint már a második egyenlő fok sem tartozik általánosan tilalmasnak, mindazáltal mivel a baza legujabb törvé­nye ezen fokot betiltottnak hagyja, abbani házasságra lépés királyi engedély nélkül tilalmasnak tartassék. — Vérrokonságot pedig nemcsak törvényes, de törvényte­len ágyból származás is szül. y) Sógorság az első és második fokon, ámbár pol­gári törvény szerint akadályozza a házasságot, de mivel ez az evangélika vallás elveivel nem ellenkezik, e vé­gett a cs. kir. Felség engedélyeért folyamodni lehet. <?) Nőrablás, hanemha az elrablottnak és szüleinek beleegyezése következett. s) Férfi vagy nő, ki házastársának élete ellen tört, vagy nősparáznaságot követett el , ezen bűntársával házasságra nem léphet. 129. Kanon. Azon esetekben, melyekben az előbbi kanonok szerint engedélyezésnek van helye, elháríttat­ván a felbomlást okozni szokott akadály, a házasság érvényessé leend, mely legtöbb esetekben engedély­nyerés által történhetik. 130. Kanon. Olyan akadályok, melyek a házassá­got csak azon esetben bontják fel, ha az ártatlan fél a maga jogával élni, és a házasságot felbontatni akarja, — e következők : 1) Olyan hatalmaskodás és ijesztés, mely még bátor lélekre is hatással bírhatott. 2) Csalás és ravaszság, melynek közbejötte nélkül a házasság meg nem köttetett volna. 3) Oly tévedés, mely valamelyik személynek bizo­nyos olyas állapotja körül forog, melyre egyik részről a házasságba beleegyezés épen szorítkozott, és a melyre nézve a másik részről csalfa tettetés történt, p. o. ha a nőmátka terhes volta eltitkoltatott stb. 4) Az elhálást akadályozó akár túlzott, akár hiányzó természeti erő, ha a házasság előtt már létezett, — és sem idő, sem orvoslás által el nem hárítható. — Ez oknálfogva, ha a házastárs, az összekeléstöl számí­tott három év alatt helyre nem állíttathatik, — két do­loghoz értő egyén esküvés mellett előterjesztendő pon­tos megvizsgálása következtében, a házasság felbon­tatik. 131. Kanon. Ha a sértett íél a csalás és tévedés felfedezése és a félelem megszűnése után akár nyilván kijelentve, akár hallgatólag a házassági élet önkéntes folytatása által a házasságba való beleegyezését meg­újította: annak sem elkövetett hatalmaskodás, sem csa­lás, sem tévedés kedvező okalap gyanánt nem szolgáland. 132. Kanon. Történetes esetek, betegség és tehe­tetlenség, melyek t. i. a házasság megköttetése után következtek be, annak elbontására nem elégségesek. 133. Kanon. Az olyan házasságokra nézve, melyek világos törvény szerint semmisek, a bírónak nem elvá­lás-, hanem semmiség ítéletét kell kimondania. * Negyedik fejezet. Az elválásról. 134. Kanon. Az elválás oly törvényszéki tény, mleynek erejénél fogva, törvényes biró által hozott Íté­let folytán, az élő házastársak törvényes házassága felbontatik, és azok elvált házastársak gyanánt nyilvá­nosan kijelentetnek. 135. Kanon. A házastársak ágytól s asztaltóli tör­vényes elkülönítése nem bontja fel a házasság kötelét, és csak ideiglenes, mely a házastársak közt lehető kibékülés megkísértése végett elrendezendő, s egy vagy legfelebb két évnél hosszabb időre nem terjesz­tendő. 136. Kanon. A házaspárok magános különválása egymástól akár mind a két-, akár csak egyik házastárs akaratából történjék, nem szabados, és az egymástól maguk oktából külön ment házastársak a házasság folytatására kényszerítendők. 137. Kanon. Igazi s valódi okok az elválásra im ezek : A) Nősparáznaság, vagy a házastársnak házastár­sán kivül mással közösülése. 138. Kanon. Nősparáznaaág alapján nősparázna házastársnak válópert kezdeni joga nincs, — de mind a két fél egyházi fenyíték alá esik; — ha pedig a sértő félnek a nősparáznaság elengedtetik, úgy az elkezdett válóper megszűnik. B) Rosz lelkű elhagyás. 139. Kanon. Oly roszlelktt elhagyás , melynek bűnét a férj vagy feleség maga saját oktából házas­társa akaratja nélkül követi el, a házasságot felbontja. 140. Kanon. A felperes tartozik bebizonyítni, hogy az elhagyás a házassági hűség megszegésének szándé­kával történt, — mint bizonyítani lehet, tanúk, levelek s hosszas, még pedig semmi helyeselhető okra nem alapítható távollét által. 141. Kanon. A vádlott, miután vele a kibékéltetés célszerű módjai siker nélkül kisértettek meg, három eleibe kitűzendő határidőkre idéztessék meg; még pedig ha tartózkodási helye nem tudatik, e rendelet­szerű idézés hírlapokban hirdettetvén, s azon városban vagy faluban, hol a vádlott lakott, a templom ajtajára fttggesztetvén, s az illető hatóságok által, a házassági törvényszék megkeresése folytán, szokott módon kihir­dettetvén. 142. Kanon. A mulhatlan határidőül kitűzött két év eltelvén, a meg nem jelent vádlott ellen az elválás ítélete meghozatik, és az elhagyott félnek új házasságra­léphetés engedtetik. Ha pedig a házastárs a mulhatlanra kitűzött határidő előtt visszatért, — azt az elhagyatott házastársnak ismét magához vennie lehet, — sőt bizo­nyos, a biró által megítélendő körülmények között kel­letik is. C) A házastárs élete ellen törés. 143. Kanon. Midőn a felperes bebizonyítja, hogy valamelyik házastárs a másiknak élete ellen tört: akkor a sértett félnek új házasság engedendő, a sértő pedig attól eltiltandó. D) Engesztelhetlen gyűlölség. 144. Kanon. Az engesztelhetlcn, és a házassági kötelesség makacs megtagadásával összekötött gyűlöl­ség, a sértett fél által kérendő elválásra igazságos ok

Next

/
Oldalképek
Tartalom