Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-02 / 9. szám

vonalon pedig, ámbár az evangélika vallás elvei szerint már a második egyenlő fok sem tartozik általánosan tilalmasnak, mindazáltal mivel a baza legujabb törvénye ezen fokot betiltottnak hagyja, abbani házasságra lépés királyi engedély nélkül tilalmasnak tartassék. — Vérrokonságot pedig nemcsak törvényes, de törvénytelen ágyból származás is szül. y) Sógorság az első és második fokon, ámbár polgári törvény szerint akadályozza a házasságot, de mivel ez az evangélika vallás elveivel nem ellenkezik, e végett a cs. kir. Felség engedélyeért folyamodni lehet. <?) Nőrablás, hanemha az elrablottnak és szüleinek beleegyezése következett. s) Férfi vagy nő, ki házastársának élete ellen tört, vagy nősparáznaságot követett el , ezen bűntársával házasságra nem léphet. 129. Kanon. Azon esetekben, melyekben az előbbi kanonok szerint engedélyezésnek van helye, elháríttatván a felbomlást okozni szokott akadály, a házasság érvényessé leend, mely legtöbb esetekben engedélynyerés által történhetik. 130. Kanon. Olyan akadályok, melyek a házasságot csak azon esetben bontják fel, ha az ártatlan fél a maga jogával élni, és a házasságot felbontatni akarja, — e következők : 1) Olyan hatalmaskodás és ijesztés, mely még bátor lélekre is hatással bírhatott. 2) Csalás és ravaszság, melynek közbejötte nélkül a házasság meg nem köttetett volna. 3) Oly tévedés, mely valamelyik személynek bizonyos olyas állapotja körül forog, melyre egyik részről a házasságba beleegyezés épen szorítkozott, és a melyre nézve a másik részről csalfa tettetés történt, p. o. ha a nőmátka terhes volta eltitkoltatott stb. 4) Az elhálást akadályozó akár túlzott, akár hiányzó természeti erő, ha a házasság előtt már létezett, — és sem idő, sem orvoslás által el nem hárítható. — Ez oknálfogva, ha a házastárs, az összekeléstöl számított három év alatt helyre nem állíttathatik, — két dologhoz értő egyén esküvés mellett előterjesztendő pontos megvizsgálása következtében, a házasság felbontatik. 131. Kanon. Ha a sértett íél a csalás és tévedés felfedezése és a félelem megszűnése után akár nyilván kijelentve, akár hallgatólag a házassági élet önkéntes folytatása által a házasságba való beleegyezését megújította: annak sem elkövetett hatalmaskodás, sem csalás, sem tévedés kedvező okalap gyanánt nem szolgáland. 132. Kanon. Történetes esetek, betegség és tehetetlenség, melyek t. i. a házasság megköttetése után következtek be, annak elbontására nem elégségesek. 133. Kanon. Az olyan házasságokra nézve, melyek világos törvény szerint semmisek, a bírónak nem elválás-, hanem semmiség ítéletét kell kimondania. * Negyedik fejezet. Az elválásról. 134. Kanon. Az elválás oly törvényszéki tény, mleynek erejénél fogva, törvényes biró által hozott Ítélet folytán, az élő házastársak törvényes házassága felbontatik, és azok elvált házastársak gyanánt nyilvánosan kijelentetnek. 135. Kanon. A házastársak ágytól s asztaltóli törvényes elkülönítése nem bontja fel a házasság kötelét, és csak ideiglenes, mely a házastársak közt lehető kibékülés megkísértése végett elrendezendő, s egy vagy legfelebb két évnél hosszabb időre nem terjesztendő. 136. Kanon. A házaspárok magános különválása egymástól akár mind a két-, akár csak egyik házastárs akaratából történjék, nem szabados, és az egymástól maguk oktából külön ment házastársak a házasság folytatására kényszerítendők. 137. Kanon. Igazi s valódi okok az elválásra im ezek : A) Nősparáznaság, vagy a házastársnak házastársán kivül mással közösülése. 138. Kanon. Nősparáznaaág alapján nősparázna házastársnak válópert kezdeni joga nincs, — de mind a két fél egyházi fenyíték alá esik; — ha pedig a sértő félnek a nősparáznaság elengedtetik, úgy az elkezdett válóper megszűnik. B) Rosz lelkű elhagyás. 139. Kanon. Oly roszlelktt elhagyás , melynek bűnét a férj vagy feleség maga saját oktából házastársa akaratja nélkül követi el, a házasságot felbontja. 140. Kanon. A felperes tartozik bebizonyítni, hogy az elhagyás a házassági hűség megszegésének szándékával történt, — mint bizonyítani lehet, tanúk, levelek s hosszas, még pedig semmi helyeselhető okra nem alapítható távollét által. 141. Kanon. A vádlott, miután vele a kibékéltetés célszerű módjai siker nélkül kisértettek meg, három eleibe kitűzendő határidőkre idéztessék meg; még pedig ha tartózkodási helye nem tudatik, e rendeletszerű idézés hírlapokban hirdettetvén, s azon városban vagy faluban, hol a vádlott lakott, a templom ajtajára fttggesztetvén, s az illető hatóságok által, a házassági törvényszék megkeresése folytán, szokott módon kihirdettetvén. 142. Kanon. A mulhatlan határidőül kitűzött két év eltelvén, a meg nem jelent vádlott ellen az elválás ítélete meghozatik, és az elhagyott félnek új házasságraléphetés engedtetik. Ha pedig a házastárs a mulhatlanra kitűzött határidő előtt visszatért, — azt az elhagyatott házastársnak ismét magához vennie lehet, — sőt bizonyos, a biró által megítélendő körülmények között kelletik is. C) A házastárs élete ellen törés. 143. Kanon. Midőn a felperes bebizonyítja, hogy valamelyik házastárs a másiknak élete ellen tört: akkor a sértett félnek új házasság engedendő, a sértő pedig attól eltiltandó. D) Engesztelhetlen gyűlölség. 144. Kanon. Az engesztelhetlcn, és a házassági kötelesség makacs megtagadásával összekötött gyűlölség, a sértett fél által kérendő elválásra igazságos ok