Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-02-24 / 8. szám
Ezen arányt csak hozzávetőleg példa okárt állítom fel; úgy hiszem azonban, kedvezőbbnek mutatná ezt a tapasztalás. — Továbbá Confirmáltak száma volt a múlt évben 44,759, melyből 1-ső osztályba jönne 22,379 eset, ez behozna 2,237 ftot. 2-ik osztályba jönne 20,142 eset, ez behozna 4,028 ftot. 3-ik osztályba jönne 2,237 eset, ez behozna 2,237 ftot. Házasultak száma volt 13,868. ebből 1-ső osztályba jönne 6,934 eset, ez behozna 1,386 ftot. 2-ik osztályba jönne 5,041 eset, ez behozna 2,016 ftot. 3-ik osztályba jönne 693 eset, ez behozna 1,386 ftot. Halottak száma volt 51,791, melyből 1-ső osztályba jönne 25,895, ez behozna 2,589 ftot. 2-ik osztályba jönne 23 306, ez behozna 4,666 ftot. 3-ik osztályba jönne 2,589, ez behozna 2,589 ftot. Összes bevétel 35,641 ft. E szerint a kötelezett díj haladná a 35,000 forintot. Ha az ezen alkalommal tett gyűjtéseket és buzgóbb tagok által tett nagyobb díjfizetést — feltéve, hogy az egyházbeliek lelkesen járnak el — félennyire tesszük 17,500 ftra: lesz egy évi kötelezett díj mintegy 52,500 ft. Ugy hiszem, nem lenne nehéz az összes egyház tagjainak 7500 forint évi járulékot összeszerezni. Es így, ily példa okáért felvett probabilitási számítás szerint, eleinte is lehetne 60,000 forint évi díjra számítani. De ha szinte kevesebb, ha épen félennyi lenne is kezdetben az alap: ezzel is sok jót és üdvöst lehetne eszközölni. De menjünk tovább probabilitási számításunkkal, vegyük fel, hogy az évi díj egyenlő maradna, — bár a szépen szaporodó népesség, idővel nevekedhető jobblét, és főleg a siker láttára emelkedhető buzgóságnál fogva az ez évi díjnak nevekedése bizonyosnak látszik, és tegyük fel, hogy ezen évi 60,000 forint következő módon használtatnék: 60,000-nek 3 /,0 -de a szegény egyházak lelkészei felsegélésére menvén, ez tenne 18,000 tot. Vio a nyugdíj-alap nevelésére 6,000 ftot. V1 0 az özvegy s árvái alap nevelésére 6,0o0 ftot. y a népiskolák s iskolatanitók segélyére 12,000 ftot. y közös egyházi célokra 6,000 ftot. %0 tőkésítésre 12,000 ftot. Összesen: 60,000 ft. p]zen összeggel is, úgy hiszem, szép eredményt lehetne elérni; például elébb is a legszegényebbeknek nyújtatnék segély, mely ha a fentebbi első tétel alatt látható 12,000 ftból oly módon osztatnék a legszegényebb egyházak lelkészeinek, hogy legszegényebb egyházaknak azok vétetnének fel, melyekben a lelkek száma a 200-at nem haladja meg; miután már ilyen a 4 superintendentiában külön külön, t. i. A dunamelléki egyházkerületben 3 A dunántúliban 11 A tiszáninneniben 73 A tiszántúliban van 43 Összesen: 130 tehát nemcsak 130, de 180, a legszegényebbre jutna 100 forintnyi évi segélyösszeg. De a mennyiben remélni lehet, hogy azon arányban — melyben a segélypénztár üdvös hatása érezhető lesz — egyszersmind nevekedni fog a hozzájárulási készség, évről-évre több szűkölködő egyházak és iskolák segélyezése lesz lehetővé. Feltéve azonban, hogy az évi járulék nagyobb öszegekkel nem szaporodnék is: az évenként nyújtandó segély a javaslott tőkésítés fele kamatainak kiosztása által is folyton nevekednék. Világosság kedvéért tegyük fel, hogy a tőkésíteni véleményezett Összeg — az összes évi jövedelem 2 /í 0 -de, mit 12,000 fra számítottunk —nem növekednék is, és 6% mellett elhelyezve évtizedenként következő eredményt mutatna, — a tőkésítési logarithmusi táblázat szerint : 10 év múlva tenne a tőkésített Összeg 139,084 ftot, a kiosztandó segélyösszeg nevekednék ezen tőke felekamatjaiból, mi tenne 4070 ftot; 20 év múlva a töke'L 340,714, a nevekedett évi segély 10,200 ft:; 30 év múlva tőke 654,350 ft.,segély szaporodás 19,620 ft.; 40 év múlva a tőke 1.168,575, segély 35,050 ft.; 50-ik évben már a tőke 2 milliót, az évi segély-növekedés 61,000 forintot haladna ; a 75-ik év múltával a tőke 8 milliót, a segély 247,000 forintot; a 100-ik évben a tőke 34%
