Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-28 / 26. szám

kizárólag lelkészek és tanítók; a putnoki, tornaijai és pel­sőci járásokban pedig 950 darab — s itt a pelsőci járásnak kiáltjuk az „éljen !"-t — és igy a négy járásban összesen 2079 darab könyv Íratott alá; mely aláirt könyvek nagy száma le is érkezett, immár Pestről két óriás nagy csomag­ban , s nagy részint már az aláirók meg is kapták megren­delt példányaikat. Itt beérkezett aláírási ívekről nem lehet meg nem neveznem, két igen buzgó s hallatlan könyv-terjesztő taní­tót ; kik közül az első a rimaszombati elemi — a másik pedig a lenárdfalusi tanító H. Nagy János. Az első ugyan is Boross M. minden müveiből egyenkint 30 példányt, az utolsó pedig 20,20 példányt rendelt meg eladás végett. Már e derék két tanító bizonyosan olvasta Fáy András „óramutató"-ját, mert ők, a mint látszik, nemcsak száju­kat koptatják a népnevelés szent Ugye mellett, de tettel is igyekeznek annak alkonyára kellő hajnal fényt deríteni. — Az aláirók tisztes névsorában kiemelendő még Gicé ről tek. Czékus Lajos és Makiári István urak Mikolcsány­ból, kik családjuk szellemi élvezetére Boross Mihály min­den eddig megjelent müveit megrendelék. Isten adjon Gö­mörben sok ily nemesen érző világiakat ! Honunkban általánosan nagy a panasz, más orszá­gokhoz képest, hogy a magyar könyvek nem nagy kelen­dőségnek örvendenek — pedig ez érzékeny panasznak egy részben magok iróink oka — és a könyvkiadók — mint kik oly magas árt szabnak sokszor müveiknek, hogy szegényebb sorsnak előtt átaljában bevágják az utat, ugy hogy ahoz jutniok csaknem lehetetlen. Boross M. müvei már e megrovásban nem osztozhatnak, söt nagy népsze­rűségük és olcsóságuk miatt az úgynevezett köznép csak az ő népies müvei megjelenése korától kezdi bővebben az olvasást megkedvelni; azóta kezd eszmélni és gondol­kodni, s azóta már könyvért is könnyebben dobja ki pénzét. Alólirt, különösen köszönetet mondok egyházam hivei nevében is, t. Boross M. urnák, ki a „szútori községi könyv­tár"-! a már eddigelé több jeles és népszerű müveivel gaz­dagítá; köszönetet mondok főleg azon becses ajándékáért, melylyel bennünket, a nevezett könyvtár részéről, a Ballagi K. és Batizfalvi Ist. szivképző, jellemnemesitő és oktatva mulattató „Történeti életrajzok" cimü eddig megjelent I ső és Il-ik köteteivel, mint oly becses irodalmi kétszem gyöngygyei oly meglepőleg megörvendeztetett. Isten töltse be érte szive legtitkosabb vágyait is!!! Simon S. (A n.-szalontai egyh. m. tanítói gyáminté­zete.) Volt hajdan Athenaeben egy intézet — prytanaeum —, melyben a státusnak azon legérdemesebb szolgái, kik a közhivatalok önzéstelen kezelése mellett szegények marad­tak, öregségökben tápláltattak. Aristides egyik legnagyobb vezére Áthenaenek és az összes görög államok pénztárnoka, — ki közönségesen igazságosnak neveztetett, ez intézet alapjából temettetett el, leányai is ebből házasíttattak ki. — Socrates a legna­gyobb görög bölcs, ki egész életét tanításban, s az erkölcsi­ség terjesztésében töltötte, midőn halálos perében biráitól kérdeztetnék, hogy „saját Ítélet szerint mire tartaná ma­gát méltónak : arra úgymond; hogy a prytanaeumban vé­tessem fel." A mi volt a mívelt görög nemzetnél a prytanaeum nagyban : épen az kicsiben s magasztos céljaiban a n.-sza­lontai egyházmegyében az ébredő ujabbkor által létre ho­zott, s lelkesebbjeink által felkarolt tanítói gyámintézet; melynek jövedelmeiből az elagott tanitók, a népnevelés szent ügyének közvetlen tényezői rögös pályájuk végén elgyengiiltségökben lesznek gyámolítandók, e nyújt némi életbiztosítást elmaradott vagyontalan özvegyeik s árváik­nak is szánandó elhagyatottságokban. Ez intézet részére tekintetes Boross Mihály ur kor­szerű népes munkáiból oly jelentékeny mennyiséget aján-I dékozott gyámintézetünk alaptőkéje gyarapítására, hogy e jótékony intézet 72 ft. 29 krt. nyert a közhasznú, s tarta­lomdús könyveknek iskoláink növendékei közötti terjesz­téséből. E nemes tetteért s kegyes adományáért fogadja a de­rék szerző, s adományozó az összes tanítói testület legmé­lyebb tisztelete, s legforróbb hálaérzelmeinek őszinte nyil­vánítását. Kelt Sarkadon, junius 21. 1859. ! Osváth Imre. Ft. Széki Béla, volt b.-somogyi esperes ur helyébe | nagy szavazattöbbséggel n. t. Kacsák Lajos e. m. főjegyző ur választatott el, mely választás felekezeti különbség nél­kül minden óhajtásnak megfelelt, birkán nevezett n. t. ur mindazon szellemi kellékekkel, melyek az embert min­denki előtt egyiránt kedvessé tehetik, s rózsássá az általa elfoglalt tért, melyen az osztatlan bizalom sok, igen sok üdvöst remél tőle. — Az istvándi ref. egyház vallásossága alig néhány hét alatt, egy két mázsa s huszonöt fontos ha­rangot, továbbá egy jó szervezetű toronyórát állított elő összerakott fillérekből. A darányi egyház meg tanítója di­ját javította meg, készpénzben mintegy 100 pengő forintra rugó gabonaöszlettel, s a jövő tavaszszal kimérendő fél ; telekkel. Mind a két példa követésre méltó. Szerkesztői mondanivaló. A rozsnyói confirmans ifjak és leányok Wormsba kiil­! dendö 12 uj frt kegyadományukat nagy lelki örömmel vettük, és szivesen eljárunk a dologban. Az 1860-dik „Protestáns naptár" tartalmának közlésében tévedésből íratott az adomák után Kármán Pál neve, kitol egy erkölcsi elbeszélést voltunk közlendők, mely azonban ezúttal ki­szorult, s csak az aláírás maradt a tartalomjegyzékben. Tartalom. Egyházi iigyek fordulata Poroszországban. A. K. 7J. nyomán. — Az osztrák-siléziai evang. egyház története. (Vége.) Filó Lajos. — Iskolaügy : A leirt betűnek vagy szónak kiigazítása (correctura), s iróosztályánál igazítási taneljárása egy nép , mint irástanítónak. Szűcs István. — Könyvismertetés : Kecskeméti közlöny. X. — Külföld : Franciaország. — Tárca. Hirdetések, Egy prot. nevelőnő kerestetik, ki egy prot. uri családnál 3 leánykát oktatna a zongorá­zásban, német, s ha lehet francia nyelvben is. A feltételek iránt bővebben értekezhetni, az alulirthoz Tápió-Szelére (Pestmegye) küldendő bérmentes levelekben. Mocskonyi József, ev. lelkész. elemi-oktatói állomásra. A kiskun-halasi helvét hitv. egyháztanács, a kebelbeli megürült, úgynevezett felsővárosi elemiskolai oktatóságra, mely­hez évenkénti 315 forint, ausztriai becsben, és lakhelyjárandó­ság van kötve, ezennel pályázatot hirdet. Pályázni akarók, önéletírás, elméleti és gyakorlati szak­képzettség, s netaláni hivataloskodásaikat tanító bizonylatokkal ellátott folyamodványaikat, az alábbi egyháztanács elnöke nagy­tiszt. Szilády László úrhoz,/. 1859. évi juliushó 3l-ig, bérmen­tesen küldjék be. — Kelt K.-K.-Halason, juniushó 19. 1859. A kiskun-halasi helv. hitv. egyháztanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom