Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-08 / 45. szám

tó-fejedelem Luther Mártonnak fekete posztót szokott kül­deni öltönyre 4 G ). Hogy Nádasdi Tamásnak 1554. esztendőben született fia Ferenc protestáns volt, azt soha senki se hozta kétségbe, sőt ezt Szegedi János jezsuita is megirta 1734. esztendő­ben kiadott munkájában 4 7 ), de mind a mellett is annak protestáns voltát T. T. R. I. ur igen alaposan és bőven ki­mutatta és ha még azt is kimutatta volna, hogy ki és mi vallású prédikátor keresztelte meg Ferencet, ezáltal Ná­dasdi Tamásnak protestáns voltát még bővebben igazolva látnánk. A most említett Nádasdi Ferenc meghalt Sárváron 1604. eszt. január 4-ik napján, életének 49. esztendejében, és eltemettetett Leukán 4 S ). Végre azt irtaR. I. 117. lapon, hogy a dunántúli vidék legelső superintendense Szegedi Máté épen Sárváron Ná­dasdi Tamás birtokában és lakhelyén volt prédikátor, ami Nádasdi Tamás befolyása nélkül nem történhetett, ámde mi ebben tévedést látunk, mert az egyházi történetírók szerint nem Szegedi Máté, hanem Szegedi Gergely volt Sárváron ;prédikátor, a kiről tudjuk , hogy 1556. eszt. Melius Juhász Péterrel egy időben Vittembergában tanult s onnan vissza­jővén, eleinte debreceni prédikátor lett, onnan pedig 1558. eszt. táján Sárvárra ment lelkésznek és Tóth Ferenc sze­rint ő nem is az első, hanem már harmadik superintendens volt a dunántúli reformált egyházkerületben s ugy tartjuk, hogy a régi énekeskönyvünkben ő irta a 70. 71. 74. 98. 123. 141. 246. dicséreteket, de bogy mikor és hol halt meg? előttünk nincs tudva, s az igen valószínű, hogy sárvári prédikátor lévén Nádasdi Tamás temetésekor Egerváron Vas vármegyében 1662. eszt. junius 4-ik napján ő is halotti beszédet tartott. A T. T. szerző — a végszó előtti sorokban 118. lapon Szegedi Mátéról tett jegyzékében azt nyilatkoztatván, hogy az 1560. évi Encomium palatini Thomae de Nádasd tartalma mi lehetett? fel nem fedezhette, mi erre nézve szükséges­nek látjuk megemlíteni, hogy azon Encomium a magyar nemzeti museum könyvtárában megvan 3 0 ), az egész munka deák versekben van irva, melynek az a tartalma, hogy Ná­dasdi Tamás, Lajos királynak titoknoka volt, hogy Kani­say Orsolyát vette nőül, hogy főhivatalokat viselt, és hogy őLeuka, Sárvár, Kapu, Kanizsa és Egervár uradalmaknak 4G ) Dierner Endre az evan gyéliomivallás története lap 66. 47 ) Joan. Szegedi: Rubricae Juris Ungarici ad annum 1596: art. 57. Franciscus Nádasdi Thomae palatini filíus, su­premi comitis fungebatur officio dein etiam judex curiae regiae effectus, primus ex pervetusta bac gente a Sacris catholicis ad Lutherum transiit, quem nepos ejus itidem Franciscus adnitente Petro Pazman S. R. E. Card. una cum filiis deseruit, uxor Fran­cisci Elisabetha Báthori studio complacendi marito rebus catho­licis etiam uuncium misit. 4S ) Pethö Gergely Magyar krónika. Lap 156. 49 ) Tóth Ferencz protest eccles. hist. Lap 230. Jegyzés. Az egyházi ^történetírók szerint a Dunántúli re­formált egyházi kerületnek superintendensei voltak l-ső Hu­szár Gál, 2-ik Bejthe István, 3-ik Szegedi Gergely sat. sat. de arra nézve, hogy ezek mely évtől fogva meddig viselték azon hivatalt ? nincsenek hiteles adatok, kiváltképen pedig, hogy a Némethújvári református prédikátor és superintendens Bejthe Istvánnak 1593. eszt. történt halála után, Szegedi Gergely vá­lasztatott volna superintendensnek épen semmi adattal se iga­zoltatik. 50 ) Libellus de partibus reipublicae et causismutationum regnorum et cet. per. M. Martinum Rakocium Viennae Austriae 1560. Encomium spectabilis et Magnifici Dni Comitis Thomae de Nádasd palatini regni Hungáriáé Judicis Cumanorum ac ter­rae Fogaras perpetui et comitatus Castriferrei comitis, generális sacrae, imperatoriae et regiae Maiestatis <3apitanei, seripsit in gratiam ejusdem domini et patroni sui colendi Martinus Ra­kovszki de Rakow: Pieridum Munus dum texam flore coronam, virtutum lecto praeclarae stirpis in horto etc. birtokosa, de az egész munkában Nádasdi hivatalaira és házasságára nézve az évszám sehol sem említtetik. Mind ezek után, azon újabkkori írók ellen, a kik gr. Nádasdi Tamás protestáns voltát kétségbe vonták, hivat­kozunk jezsuita Spangar Andrásnak ezen szavaira: minek­utána Nádasdi grófok eretnekségbe estek volna, azonnal az igaz római hitben lévő plebánusokat magok birtoka alatt való helységekből kikergették, a templomokat luthe­ránusoknak vagy kálvinistáknak adták, fölháborodván ily nagy egyenetlenségen a pápisták, az országgyűlésen pa­naszt tesznek, de haszontalanul — gróf Nádasdi Ferenc; ki ezen méltóságos ágból utolszor országbírója volt, nem akarván maga nemén ily nagy gyalázatot szenvedni, melybe ugyan tulajdon édes és jobb atyja keverte volt, egyszersmind boldog emlékezetű Pázmán Péter, esztergomi érsek és római car­dinális hathatós intésére magábaszálván, az egy idvezítő hitre tért, de mind ezeknél nagyobb, hogy 40 ezer lelket az Istennek az anyaszentegyházzal megegyeztetett s ugyan ő mondja, hogy azon időben országgyűlésen sürgettetett a prot. vallás általános bevétel. (Magy. kr. 1. 282.) 5 l ), to­vábbá Nádasdi Tamás protestáns voltát Spanyik Gliczer jeles tudós történetíró is nyíltan igazolja, ezen szavaival: Magyarországban Luther tanait követték az előkelők közül Pe­rényi Péter, Drágfi Gáspár, Török Bálint, Nádasdy Tamás 5 2 ), s ezeket tekintve több írókra való hivatkozásnak semmi szükségét sem látván, észrevételeimet bevégeztem. Résö-Ensel Sándor. rm? cj Abauj megyéből. Hol az egy házban a vallásosság, egyetértés, s szeretet uralkodik, ott a jó rendnek, és előhala­dásnak szembetűnő jeleit látjuk, és tapasztaljuk : e tekintet­ben méltán megemlíthetem Göncz kis mezővárost, s ebben a protestáns egyházat, melynek nem sok évekkel ezelőtt a pusztító tűzvész régi paplakát rombadöntvén, újat épített, a mult években új tornyot, s ezt bádogtetövel felékesítette, a legközelebb elmúlt évben igen csinos iskolaházat újított, ugy hogy egy kis gymnásiumnak lehet mondani; ezen sok ! s nagy költséges épületeket megtéve legkisebb adóssággal nincs terhelve az egyház, a tudós lelkész Dóczi András lel­kesítő beszéde, s a derék gondnokok, jelesen az erős Was, Görgey és a polgármester Kerekes erélyes fellépésökkel so­kat tettek az imént említett épületek végbevitelében. Kik ily lelkesen működnek egyházaikért, s annak javát és bol­dogságát szivükön hordozzák, azoknak a nemzedék ezt fogja kiáltani: üdv néktek, béke poraitokra; de kinek keb­lét soha sem feszíti ez a gondolat, hogy egyházának hasz­náljon, annak életén nem lehet, de nem is lesz áldás, emléke­zete kedves az utókor előtt. Méltó ezt is megemlítenem, miszerint történetesen be léptem a fölebb érintett Göncz városa protestáns jól elké­szített csinos iskolájába, hogy váljon a bel- a külszinnek megfelel-e; találtam az iskolában két tanítót, és száznál több tanítványt, a növendékek a legnagyobb humanitással fogadtak; szemügyre vettem továbbá az iskolának anyagi és szellemi állását; ugy tapasztaltam, hogy a legszüksé­gesb kellékek, mik egy jó népiskolában megkívántatnak, be­szerezve vannak. A tanítványok az illető tanulmányokban az uj modor szerint (mit egyház kerületünk rendelt) járato­sak ; a vezér tanító Fövényes Pál, ki ezelőtt már fél évvel hozatott ki S. Pataki tanító képezdéből (praeparandia) ez a tanitó, ki oly ernyedetlen szorgalommal működik iskolá-5t ) Spangár a Magyar krónikának, melyet Pethő Gergely kiadott tovább való terjesztése kinyomatott. Kassán, 1734. eszt. Lap 26. 5<i ) Spányik Glitzer: Magyarország okmányozó története kinyomatott. Budán, 1845. Lap 440.

Next

/
Oldalképek
Tartalom