Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

zúgó viharoknak kitétetve lenni; — egyházunk életének ezen komoly pillanataiban, midőn minden kéz testvéri közös együttműködésre van felhíva, bizonyosan a két Révész njra elfogja foglalni azon helyet, melyet számukra a kerület gyülekezeteinek bizodalma az egyház kormánya körül kimutatott és kimutat. — Debrecent elhagyva, utamat Erdélynek bércekkel koszorúzott vidékei felé irányoztam. (Folyt, következik.) KÖNYVISMERTETES. Ujtestamentom kérdésekben és feleletekben a nép számára Polier bajdan lausánnei tanár dolgozata után a magyar nép számára átdolgozva kiadták. Incze Dániel szentírást magyarázó tanár a nagy-enyedi reform, kollégiumban, és Herepei Gergely kolozsvári reform, első pap, esperes. — Kolozsvárit. Á kiadók tulajdona 1856. 544 lap. Ara a két füzetnek 2 ft. 10 kr. a. é. E terjedelmes munka a négy evangyélisták iratait és az apostoli cselekedetekről irt könyvet foglalja magában ; e szerint fele részét teszi azon munkának, melyet Polier — mint az élőbeszédben mondatik — 1756-ban adott ki francia nyelven Amsterdamban. Az átdolgozók, kiket fájdalom! munkás pályájuk közepéről szólított le a halál, általában a magyar olvasóközönség lelki épületét célozva e becses könyvet a Vasárnapi könyvtár utján akarták irodalmunkba átültetni: midőn azonban a népek könyve ez uton a magyarul olvasók és beszélők kezébe el nem juthatott, az átdolgozó kiadók maguk nyujták azt nemzeti nyelven szeretett véreik kezébe, oly meggyőződéssel; hogy e könyvnek a nép kezében elébbutóbb nemcsak vasárnapi, de minden időbeli olvasmánynyá, — a nép életkenyerévé, lelki tápszerévé kell lennie. A magyar protestáns egyház, mely mindenkor bevallotta, most pedig hathatósan sürgeti, hogy egyedül bibliai ismereten nyugvó hitből fejlődhetik ki s nyerhet folyvást táplálékot a kiható keresztyéni élet, nem lehet, hogy e munka által közelebbről ne érdekeltessék ; annál is inkább, mivel az egyházi folyóiratok által ily célból visszaállíttatni s általánosbittatni javasolt templomi szentírás magyarázáshoz e könyvben fontos és becses segédeszköz is nyujtatik. — Vannak ugyan ily vagy ehez rokonnemü munkák irodalmunkba átültetve, — többek között 1658-ban Sárospatakon nyomatott a Somosi Petkö János által angol nyelvből fordíttatott Igaz és tökéletes boldogságnak uta, melyben a szentírás részei renddel kérdések és feleletekben világosíttatnak; — továbbá 1695-ben Kolozsvártt adatott ki a szentírás summája, melyben a históriák, törvények, parancsolatok, jövendölések, intések és oktatások, más több a szentíráshoz tartozó emlékezetes dolgokkal együtt röviden foglaltatnak, és a keresztyéneknek lelkiépületére kibocsáttattak, a tekintetes és nagyságos Ruszkai Komis Kata asszonynak Ö nagyságának istenes költségével a gyulafejérvári páterek által; 1754-ben az ágostai hitvallású evangélikusok is kiadták az ujtestamentomot magyar nyelven Laudonban magyarázatok, jegyzetet s hasznos tanúságokkal; — végre 1780-ban Németi tiámud, Osztervald Fridrik János francia nyelven készített biblia, tárházának magyar fordítását kiadta Győrben, melyben az ó- és ujtestamentom könyveinek és részeinek summái és azokból való épületes rövid tanúságok foglaltatnak; — de ezeknek példányai vagy igen ritkák s nehezen szerezhetők meg, vagy pedig oly munkák, melyek szerkezet, kidolgozás és nyelv tekintetében Polier ujtestamentomával nem mérkőzhetnek, annálfogva ezt nemcsak hogy feleslegessé nem teszik, sőt inkább maguk között helyet s neki elsőséget engednek. így vélekedvén már e könyvről; helyén s idején van, hogy a prot. olvasó közönség arról némi ismertetést nyerjen. A munka ezen első része, mely az evangyéliomoknak és azjapostoli cselekedetekről irt könyvnek mind történelmi mind oktató szövegét kérdések és feleletekben adja eiő, se nem ujtestamentomi történelem, se nem bibliai magyarázat, hanem mintegy a kettő közt közepén álló mü, melyben a négy evangyéliomoknak mind időrendi, mind fogalmi vagy hittani egyezménye igen szépen kimutattatik. — Tulaj -donképen tehát az újszövetségnek historicus könyveit mintegy rendszerbe összeállítva birjuk e munkában felvilágosító jegyzetekkel és magyarázó feleletekkel kisérve. Egy rövid bevezetés után hetvenhét fejezetben adja elő az említett szent könyveket, kezdvén Gábor angyalnak Zakariás és Máriánál lett megjelenésével, s végezvén Pál apostolnak Romába lett vitelével s ottani kivégeztetésével. Nagy érdeme e könyvnek, hogy benne Jézus tanításai, beszédei és példázatai szépen összeállítva és kellőleg s nyomósán kifejtve vannak. — A nyelv mindenütt bibliai-, lag egyszerű, tiszta és világos, ugy hogy azt az olvasóközönség legalsó osztálya is megértheti; a tárgyismeret pedig benne oly szabatos és mély, hogy abból a képzett theologus is helylyel-közzel sokat ^tanulhat, gyönyörűséget pedig mindenütt meríthet. A mennyiben már felvilágosító jegyzetek és magyarázó feleletek is fordulnak elő e munkában, önkényt felmerül a kérdés, váljon azokban nem ugy tünik-e fel az iró, mint ki bizonyos theologiai irányt követve a szentírást saját hypothesiseinek s conjecturáinak szolgálatára használja ? Azonban csak egyes tételek elolvasása után is megnyugtató feleletet nyer e kérdésre az olvasó, miután ugy találja, hogy ezekben Polier a szentirat tárgylagos szövegéhez hü marad, s nem azt akarja előadni, mi a szentirásmagyarázóknak oda vonatkozó véleménye, hanem azt, a mit a szentírás tanit, még pedig többnyire az ott használtatott szavakkal; fejtegetéseiben és magyarázataiban pedig mint bölcs oktató soha el nem felejti, hogy ő katechumenussal bánik, s feladata az, hogy a szentirat nehezebb helyeit tárgyasítva felfogassa s az olvasónak hitépületéhez kapcsoltassa. Azonban az alátett jegyzések közül, — melyek ugy látszik az átdolgozóknak saját észrevételeiket tartalmazzák— némelyikben mégis vehetni észre bizonyos theologiai irányfelé hajlást, a mi pedig az egész munkán keresztülvonuló alapfelfogással kevésbé hangzik össze. — így már a 64-ik lap 2-ik jegyzésében az ördöngösség ugy magyaráztatik, hogy ez csak valami nyavalyatörés lehetett, de a minek okát a zsidók nem tudván, azt az ördögmüvének tartották, s Jézus csak a népnek ezen sajátságos hitéhez alkalmazkodva nevezte az ily betegségben lévőket ördöngösöknek, azaz ördögtől megszálltaknak. — De ha ez így van, hogy állhat meg ezzel a 154—156 lapon elbeszélt történet, nevezetesen az, hogy Jézus a gadarénusok pusztájában tartózkodott ördöngösből legio-ördőgöt űzött ki, melyek az ott körüllegelt disznónyájba menvén be, azt a tengerbe rohantatták ? mit pedig Polier után egészen szószerinti értelemben felfogva adnak elő az átdolgozók. — Polier ugy látszik nem félt ugy az ördögrőli bibliai tantól, mint az átdolgozók, nem lévén azon hiedelemben, hogy ezen tan a nép közötti babonát mozdítja elő; ugyanazért nem is tropicus értelemben vette az idevonatkozó kifejezéseket, — mit alkalmasint azért tett, mivel világosan belátta, hogy a jó és rosz lelkekrőli tan se nem parsisruus, se nem judaismus hagyománya a bibliában, hanem oly tan, mely a ker. vallás organismusában foglal helyet. — Isten országát e földön csak egy historice létezett isteni erővel működött Jézus állíthatta fel; — s hogy az hajdan csak kis kört, néhány kegyeseket foglalt magában s világvégéig harcol, küzd, olykor hanyatlásnak indul, ezt ne igyekezzünk másból kimagyarázni, mint a mit János VIII. 44 olvasunk; — az ördöngösség alatt is tehát ne csupán testi nyavalyát