Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-12 / 28. szám

mindenkorra összefűzve tartson bennünket? Avagy a reformáta cimben egyesülünk-e és egyesülhetünk-e ? nem sokkal inkább megfelel-e e sz. célnak azevang. cím? miért nem címzitek tehát az intézetet, ha azt a két testvér-egyház között, közössé akarjátok tenni evangyéliominak, melyben mind a ketten egyesülünk, s mely sokkal többet is nyom a reformáta címnél ? s miért reformátának ? mely a más félnek csak gyanúra, levertségre, visszavonulásra, sőt valóságos elkeseredésre szolgáltat okot, alkalmat. Ha ti reformáta theol. intézetet akartok Pesten, kár volt ezt azonnal meg nem mondanotok. Továbbá, ha ti reformáta theol. intézetet akartok Pesten, megengedem, hogy akkor a reformáta-félen segítve leend, de hát a mienkkel váljon mit teszünk, holott ez szinte segítséget igényel, s holott a kerületi gyűlésen tudtommal ünnepélyesen kijelentetett, hogy ez az intézet nem felekezetbeli, hanem közös ev. vagyis egyetemes akar lenni. Horváth Sámuel. 8«®8 RÉGISÉG. A reformátio 1517-ben történt kezdete után a Szilágyság, Közép-Szólnok megye, sőt Erdőd, s annak egész vidéke 1529. táján és 1530-ban János király alatt Derecske! Demeter, Kálmáncsehi Márton , és Dévai Biró Mátyás által reformáitatván, Szegedi Kis István is, ki Vittembergában megfutott tudományos pályája bévégzése után 1545-ben a tasnádi reform, oskolának legelső nevezetes tanítója volt, a reform, vallás fáklyáját, itt Tasnádon is, Erdély szélén, a Réz és Meszes hegyek mentében dicső előmenetellel, s egész győzedelemmel lobogtatta, — s az itt, s ezen helyeken már, az említett Reformátorok által megalapított nem lutherana, hanem kálvinista vallásnak igen nevezetes terjesztője volt. — Azután már 1597-ben Januar. 16-án tartatott is itt Tasnádon egy köz Szt. Zsinat, melyben meghatároztatott, hogy a sátoros innepek csak két nap, nem három nap tartassanak , — valamint az is: hogy olyan Egyházakban meghivatás mellett szabad menni papnak, melyekben a Gregorianum Calendarium vétetett bé. — Tartatott itt Tasnádon más köz Szt. Zsinat is 1633-ban, elébb Zilahi, azután Debreceni pap, és 204 szavazattal superintendenssé választatott Keresszegi István előllilése alatt, — melyben a Debrecenben 1567-ben Febr. 24-én Mélius Péter elnöklete alatt tartatott nevezetes köz Szt. Zsinatban 72. czikkelyekben foglalt ugy nevezett Majores Canones-nek 35. czikkelyekben egy Appendixe készíttetett, melyet azután Keresszegi István Debrecenben ki is nyomtattatott, — és ezzel éltek a reform, egyházak nagyobb részén egészen 1649-ig a midőn a Gelei Canonok, melyekkel ma is élnünk fejedelmi tekintélylyel kinyomtattattak. Továbbá Monai János, ki Magioró Benedek után 1603-ban tul a tiszai superintendentiának püspökévé lett, elébb tasnádi azután ecsedi református pap volt. — Ruber, vagy Veres Mihály pedig, ki mint Nagy Enyedi reform, pap 1605-ben Erdélyi püspökké lett, és azon Canonokat irta, melyek Canones Ruberiani-nak neveztettek — tasnádi volt. Mind ezen teljes hitelességgel biró históriai adatok eléggé bizonyítják a tasnádi reform, egyház régiségét, és hogy ez van 327. éves. — És ha a nevezetteken kivül több köz Szt. Zsinatok nem tartattak is itt a régibb századokban, de tartattak több rendbéli papi közgyűlések és részletes Szt. Zsinatok az ujabbakban. Mert ha szinte azoknak szabadon való tart-i hatásokat Il-ik József császár 1781-ben November 28-án kelt leirata által bétiltotta is , — és ha csak ugy engedte is meg azoknak tarthatásokat, ha azokon általa kinevezett régius commissariusok lésznek jelen, de 1783-ban Május 14-én kelt kegyelmes rendelése szerint, az Erdélyi Méltóságos reform, egyházi főtanáts folyamodására ismét megengedte hogy évenként minden tractusok három partialisokat tarthassanak regius commissariusok : Alsó Fehér megyei Főispán báró Kemény Simon — és Protonotarius Zeyk Dániel urak jelenlétében. — Már az 1797-ik év előtt 30—40 évvel meg szűnt volt a Közép Szólnok megyei tiszteletes tractus a háborgó házasok egymástóli elválasztása jógával élni, azt transmissio mellett a Szilágysági tiszteletes tractusra bízván,— de ezen évben vissza kívánva magát az előtti szép jógába helyheztetni, Januarius 3-ik, 4-ik és 5-ik napjain itt ezen Tasnádi reform, egyházban ismét váló partialis Szt. Széket tartott, melyen elválasztott 5 házas párok közül elválasztotta Peeri Erdődi Ferencz Urat Szodorai Susánna nejétől, — Szentkirályi Csigi Györgyöt, Pééri Szebeni Susánna nejétől, — a köbölkáti papot, Kis Dánielt, Odor Rákhel nejétől. Ezen váló partialis Szt. Széknek birái voltak : Esperes ós Gencsi pap Barcza György, egyház megyei főjegyző Keresztes Mihály, Nagy Károlyi predicator, — ülnökök : Ódor Mihály géresi, Ódor István Dobrai, Újvárosi István hatvani, Makódi Mihály magyar-csaholyi, Annyok János körtvélyesi, Biró György berei, Szaklányi Dániel piskolti, Szallai János Daróczi, Bodoki Márton börvelyi, i és Veress Zsigmond dengelegi pridicatorok. — Ezután 9 évek elteltével, 1806 ban Januarius 17-kén tartatott itt Tasnádon papi köz gyűlés is, mely királyi ta* nátsos Zilahi Méltóságos Laskai Sámuel urat szózatok többségével a magyarországi résznek is Coadjutor Curatorának elválasztotta, kinek vezénylete alatt a meghalt esperes Barcza György helyébe uj esperestrei szózatolás rendeltetett, — a midőn Keresztes Mihály akkor Nagy-Károlyi , azután Szakácsi pap szózatok többségével esperesnek elválasztatott,— a tractus visitálása 4 részekre osztatott, s mindenik részre két, két assessor rendeltetett. Ezután 4 évek multával ,1810-ben Augustus 3-kán tartatott itt Tasnádon esperes Keresztes Mihál elnöklete alatt coadjutor curator, királyi tanátsos Zilahi Méltóságos Laskai Sámuel Úr jelenlétében 7 egyházak predicatoraiból gyűlés, a végre, hogy itt a közép szolnoki tractus részéről megtegyék a fötisztelettt Debreczeni Superintendentiára azon véleményeket: miképpen lehessen a debreczeni professorok számát szaporítani, — minémll fundusból lehessen azokat intertenealni; és váljon az academica promotiok szolgalhatnának-é e végre? Az ezutáni 1811 ik évben September 17-kén ismét tartatott itt Tasnádon más őszi váló partialist is esperes Keresztes Mihály. — Nyolcz évek elteltével coadjutor curator Méltóságos Laskai Sámuel és esperes Keresztes Mihály Urak 1819-ben Julius 23-kán ismét össze hívták a Szilágysági részen levÖ assessorokat a tasnádi parochialis házhoz a végre : hogy itt Matrimonii Defensorról gondoskodjanak, — és a mely papi gyűlésben a magyarországi felséges Locumtenentiale Consiliumnak a Tractusok Subdivisiojáról való véle méuye közöltetett; — Az erdélyi méltóságos egyházi főtanátsnakKolozsvárt ugyanezen év Junius hava 13-dikán 6 pontokban alkotott Instructioja a Matrimonii Defensornak kiadattatott. — De örökre nevezetes marad a tasnádi ev. reform, ecclesia egyházi életére nézve az 1823-ik év is. — Ugyanis: az erdélyi Méltóságos egyházi főtanátsnak 1822-ben Dec. 8-kán 257. szám alatt kelt rendeléséből