Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-27 / 52. szám

Bihar-Diószegről irják nekünk: „Folyó hó 14-kón tartatott meg Székelyhidon az érmellóki ref. egyházkerület gyűlése, melyben az egyházak képviselőin kivül, nagyszá­mú értelmes közönség vett részt. Egyházkerületünk érde­mekben őszült esperese, nagytiszteletü Ungi Márton ur al­kalomszerű és hatásos imával nyitá meg az ülést, mely Dobozy Mihály ur lemondása következtében megürült se­gédgondnoki állomásra Miskolczy Lajos urat választá el. Az így kiegészített egyházkerületi tanács egyhangú és lel­kes nyilatkozatokban tevé sajátjává a tiszántúli superin­tendentia alázatos feliratát, melyben 0 cs. k. Ap. Felsége jobbágyi hódolattal megkéretett, hogy a protestáns vallást szervező kegyelmes parancsát visszavonni s az egyház történeti alapon nyugvó jogait s önálló kifejlését sértetle­nül hagyni méltóztassék. Egyúttal az őszinte elismerés meleg szavaival lőn a köszönet szavazva azon határozott és nemes védelemért, melyben a tiszántúli superintenden­tia szent vallásunknak áldozatokkal vásárlott történeti jo­gait részesité." Lőcséről irják : „Tudvalevő, hogy a kézsmárki gyű­lésből felterjesztett felírás tartalma miatt több akkor jelen­levő ellen bűnvádi kereset indíttatott. Zsedényi tanácsos a felirat indítványozója szintén felelősségre vonatott. A zor­don évszak dacára sokan kénytelenek Kassára utazni, mi­vel az ottani orsz. törvényszék van az ilyes esetek meg­fenyítésére meghatalmazva. Hír szerint mindazok, a kik­nek neve a jegyzőkönyvben előfordul (130-an vannak), meg fognak idéztetni.0 Az „0. D. Post" „Zavargás Pesten" cím alatt minket illető következő sorokat közöl: „A folyó hó 12-dikén tar­tott helv. egyházkerületi gyűlést a kormány törvénytelennek nyilvánította.— Ma(lö-én) az ágost. hitval. conventjének kell vala megtartatni; hanem a kormány úgy hívé, hogy meg­tette a kellő intézkedést ezen gyűlés megtarthatásának le­hetetlenítésére, — bezáratta a templomot. S a falukról ér­kezett tagok mindamellett nem akartak siker nélkül hazatérni, és sürgették, hogy a conventet meg kell a kor­mány tilalma dacára tartani. A közellevő iskolaépületben gyűltek tehát össze, s előrelátva, hogy hamar szét fognak oszlattatni, a tanácskozás igen röviden a Császárhoz inté­zendő felirattal kezdődött. Hanem a hatóság hasonlóképen sietett a maga részéről; egy rendőrbiztos hivatalos egyen­ruhában megjelent a gyűlésben, s a törvény nevében fel­szólítá a jelenvoltakat, hogy oszoljanak szét, mire a con­vent ezen éneket énekelte: „Erős várunk nekünk az Isten." (Ez tévedés. A gyűlés tagjai nem énekeltek, csak az történt, hogy nyomban a végzés után Székács ur imádságot mondott.) S szép csendesen eloszlott. Az iskola előtti téren csak néhány rendőrkatona maradt, ez is elégséges levén az i oda gyülekezett kíváncsiak békés csoportjait rendben tar­tani. Hanem egyszere gyors léptekkel törtetett oda az if­júság nagy számmal, a requiemről jöttek, azt hívén, hogy még elég jókor érkeznek a convent-gyülésbe. Meg lőn ne­kik mondva, hogy már mindennek vége, s a helyiségek be vannak zárva. Ennek ők nem adtak hitelt, hanem erőszak- í ról lármáztak, s egyáltalában az iskola-épületbe akartak benyomulni; mintegy 1500-ra lehet tenni az összes néptö­meget, mely között kétségkívül a diákok valának a fősze­mélyek, kiknek száma alig lehete 200. Lármáztak, tolong­tak ; a jelenvolt rendőrkatonaság, ámbár lovasok is voltak közötte, nem volt elégséges, és rendes katonaságot kellé requirálni. (Ez tévedésen alapszik, a hivatalos tudósítás szerint nem volt szükség rendes katonaságra. 0. D. P.) Erős őrjárat jött a helyszínére, a tér kiüríttetett, s az utca elzáratott." A debreceni egyház gyűlése. A debreceni egyházmegye f. hó 15-én Debrecenben tartott közgyűlésének lényegét következő tárgyak tevék : 1) A tiszántúli egyházkerületnek october 8-án tartott közgyűléséből Ö Felségéhez felküldött folyamodása felol­vastatván, az egyházakat képviselő követek ezt nemcsak elfogadták s magokévá tették; hanem önkényt minden fel­szólítás nélkül azon Ígéretet tevék, hogy mivel „verba vo­lánt, scripta maneut," minden egyház — saját hívei nevében azon fentemlített folyamadás teljes mértékbeni elfogadása tekintetéből — irásba foglalt beleegyezését a jövő 1860. január 1-sŐ napjára az illető superintendentiához okvetet­len beküldendi; némileg ez által is megcáfolandók a kül­földi lapszerkesztők gyanúsítgatását, a magyar protestan­tismus jelenlegi nyugtalanságát s aggodalmát illetőleg. 2) Nt. esperes ur egyházmegyéjében legközelebb be­végzett kőrútjában tapasztalt haladás- és hanyatlásról közlött kimerítő tudósítást. Ennek folytán egy képviselő a presbyterium reorganisatióját hozván szőnyegre, indít­ványa elfogadtatott, azon kikötés mellett, hogy az létesítése előtt, a f. t. superintendentiához felterjesztessék. 3) Nt. esperes ur előadván az eddig hozzá befizetni szokott agentiális s egyéb egyházi tartozásokkal járó kel­lemetlenségeket, határoztatott: hogy ezután minden ily fizetések az egyházmegyei pénztárnokhoz utasítandók. 4) Hálás elismerés s köszönet nyilvánítatott tek. Na­dányi Károly egyházmegyei ülnök urnák kegyes adomá­nyáért , minélfogva a bakonszegi községnél kintlevő 400 pforint követelését az ottani szentegyház részére rendelte kifizettetni. A mindenható jutalmazza s áldja meg az ily nemes és jótékony tettek létrehozóját. A helv. hitv. bihari egyházm. közgyűlése. A helv. hitv. bihari egyházmegye f. hó 13-án tartatott képviseleti gyűlésének két közérdekű végzését vettük: 1) A népes gyűlésnek 100-at meghaladó tagjai, na­gyobb részben a különböző vidéken eső egyházak képvi­selői, ugy magok , mint gyülekezetük nevében — a véle­mények legcsekélyebb elágozása nélkül, egyértelműleg s közakarattal nyilvánították : mikép a f. 1. egyházkerü­letnek, az O Felségéhez intézett legalázatosabb feliratában kifejtett nézeteit és kérelmeit egyetemleg és egyenként magukévá teszik. 2) Szúnyogh Albert, e. m. világi ülnök ur f. hó 13-án történt beiktatásának emlékeül, a lelkészi gyámintézet ja­vára 100 o. é. forintot adományozni, s azt a pénztárba leendő áttevés végett a jegyzőnek, a gyűlés szine előtt készpénzül kézbesíteni kegyeskedett. A jeles férfiú, ki hivatalába ily jótékonysággal lépett be, méltónak találtatott arra, hogy nevét és buzgó részvét­ből származott tettét hü emlékezet tartsa fen az utókor számára; ily célból kegyes adományának „Szúnyogh Albert alapítványa" cím alatt leendő kezelése elrendeltetett, s áldozatkészsége —• jegyzőkönyvileg is örökíttetvén — az egyházmegyében köröztetni és érette a gyűlés részéről meleg köszönet nyilvánítása határoztatott. JB& Gyászhír. Esztergom-megyében, Ászáron, reform, lelkész, tisztelendő Csák Gábor ur, hosszas ideig tartott nehéz bete­geskedése után, éltének 36-dík, papságának 7-dik évében folyó évi december 9-én jobblétre szenderült. — A minden szépre, jóra és nemesre fellángoló keblű s kitartó munkásságú embert, jó fiút, szerető testvért és meleg keblű emberbarátot folyó hó 12-dikén kísértük sírjába, hol a sebzett szívű édes anya s ke­sergő testvérek fájdalmában osztozó jelen volt 36 lelkész és tanító mellet a környékből nagy számmal összesereglett tisztel­gők gyülekezetében gyász-részvéttel állva ohajtánk csendes nyugalmat a még hosszabb életre érdemes baráti meleg kebel hideg poraira." a—c.

Next

/
Oldalképek
Tartalom