Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-20 / 51. szám

megvizsgáltnak engedtessék meg a tanítói pályára lépés. Egyúttal kinevezendő azon tanitó is, a kinél megvizsgált az előkészítési két-három évet tölteni óhajtja. Ha ezen kérelme megadatik is, még sem tarthat jogot a tanítói pályához, mert azt a második vizsga határozza el. Meg­kívántatik, hogy a ki képezdébe akar lépni: 1) egészsé­ges, hibátlan testti, ajánló külsejü legyen; 2) jó lueszélő műszere, kellemes esengő hangja legyen, hogy a legma­gasabb éneket is elbírja; 3) felfogási erővel, képzettségi képességgel s szellemi munkásságra való hajlandósággal birjon; 4) szelíd, buzgó szivti, szerény, jóakaratú s ba­rátságos magaviseletű legyen, végre 5) hogy illetőnek annyi anyagi tehetsége legyen, miszerint öt évig képez­hesse magát, mert csak kevés egyén számára van ingyen ellátás. II. „A képezdébei felvételig való elkészítő képzés." Azon tanítók, kik képezdében felveendő növendékeket készítenek elő, ügyeljenek arra: 1) hogy a növendék a szentírásnak gyakori olvasása, szabadon való elbeszélése, a szent-énekeknek s bibliai mondatoknak könyvnélkülö­zése által emlékező tehetségére nézve gyakoroltassák; 2) ho§y német, diák kéziratok olvasásában ; 3) számvetés, fejbeli számolásban gyakoroltassanak; 4) mértani vona­lak , szögletek jelző vagy a nélküli vonásában s rajzolá­sában ügyességet szerezzenek; 5) egyik főfoglalkozásuk legyen a nyelvtan, jelesül a helyesírás, jegyek jól alkal­mazása, az olvasott és hallott, azután saját gondolataik leírása, irály-gyakorlatra pedig feltevényeket készítsenek a világ- és német történetből; 6) a kézirásbani gyakorlat; 7) zenészeti képesség, hangjegyek ismerete, zongorázás sat. 8) Kívánatos, hogy megismerkedjenek a gyümölcsfa­tenyésztés-, kertészettel és selyembogár-tenyésztéssel. 9) Első évben az első osztály tanóráin, többi éveiken a többi osztályok tanításán legyenek jelen, de úgy, hogy illető képző tanitó ne segédek gyanánt használja őket. Végre az első év lejártával jelentést kell tenni az iskolai ható­ságnak, hogy reménylhető-e alkalmas tanitó a növendék­ből, azért, hogy ha nem, ne töltse idejét hiába s máa pá­lyát választhasson. III. „A képezdébe való felvétel s ott tartózkodás." 1) A ki előkészületi két-három éve után a képezdébe fel­vétetni kiván, köteles újév kezdetén saját maga-fogal­mazta folyamodványt nyújtani be a lelkészhez, ki azt a maga s illető tanitó bizonyítványával a képezde igazgató­ságához küldi. 2) Az elfogadott növendékek Karlsruheba érkeztükkor kötelesek magukat az igazgatóságnál jelen­teni és saját nevükkel ellátott Írásbeli, előkészületi mun­kálataikat bemutatni. 3) A segély- vagy ösztöndíjak csak félévre adatnak, a ki egész éves ösztöndíjt kiván nyerni, szülőfölde elöljáróságától nyert bizonyítványnyal mutassa be szegénységét. A képezdei igazgatóság köteles év vé­gén jelentést tenni az ösztöndíjasok magaviselete, szor­galma- s haladásáról, miszerint tovább is élvezhetik, vagy elvesztik az ösztöndíjt. 5) A képezdébeni tartózkodásnak két évre kell terjedni. 6) Megvizsgált növendékek önkép­zésük végett tovább is maradhatnak, ha idő és. hely engedi. IV. „A karlsruhei evangélikus képezde belgazda­sági elrendezése." 1) A képezdei növendékek az intézet­ben nyernek lakást és élelmezést. 2) Az ebéd és vacsora közös, hónap végén valamelyik tanitó beszedi növendé­kektől az illető díjt s átadja az élelemadó nőnek. Az utó­fizetés nem engedtetik s a fizetési tehetlenség az intézet­ből! elbocsáttatást vonja maga után. Az élelmezésért na- ( ponként fizettetik 14 kr. 3) Fehérruhájáról maga gondos­kodik minden növendék. 4) Fűtés-, világítás-, orvosság-, tisztogatásról a képezde pénztára gondoskodik sat. V. Előadatnak a képezdei növendékek ruházata, bú­torzata, könyvei s egyéb megkívántató ingóságai. Egy, 1823-ban kelt rendeletnél fogva következő tan­tárgyak állapíttattak meg. „Német nyelv-gyakorlat szó­val és írásban, nyelv-, vallás-, szépírás-, szám-, mér-, gépészettan, földleírás, történet-, természettörténettan, nevelés- és módszertan, zene-, ének- orgona-, egészség-, rajztan." Ezenkívül ismeretet szerezhettek a kertészet-, fa- és selyembogár-tenyésztés, méhészet-, földmérés-, francia nyelv s más gépészeti kézi munkákban. Az inté­zetnek van egy fotanitója , ki annak egyszersmind, a vá­rosi első ev. lelkész felügyelete alatt, igazgatója is. Even­ként kétszer tartatik vizsga sat. Szólanom kellene a közvizsgákról is, de hogy külön­ben is hosszúra terjedt ismertetésem untatóvá ne váljék, áttérek a tanítói tanácskozmányokra. Az 1826-diki maj. 3-dikán kibocsátott rendelet által felállított tanítói tanácskozmányok arra valók, hogy a mit a tanító a képezdében tanult, azt a keze ügyében eső s ajánl­kozó tapasztalatok által inkább inkább gyarapítsa s gyttmöl­csözövé tegye. Ezen tanítói tanácskozmány lényegesebb feltételei ezek : 1) Minden harmadik évben tanítói tanács­kozmány tartassék mindegyik egyházmegyében. 2) Ezen tanácskozmány áll az iskola-felügyelőből, ki az elnökséget viszi, kormánybiztosból, minden tanító, segéd s képezdei jelöltből. A lelkészek szinte résztvehetnek, de döntő sza­vazattal nem birnak. 3) 4) Ezen tanácskozmány célja: hogy az állam és egyházra nézve egyiránt nagy horderejű nyil­vános nevelés tárgyai megvitattassanak s ezáltal a tanítók tudományos és erkölcsi mivelődése előmozdítassék. 5) Meg­várható mindegyik iskolatanítótól, hogy a kiadandó tizen­egy meghatározott kérdés közül legalább kettőt részletesen tárgyalva Írásban mutat be a tanácskozmánynak, miáltal, hogy a nevelési ügyet figyelemmel kiséri, tettlegesen bebi­zonyítja, valamint annak javítása iránti véleményét kije­lentheti. 6) Ezen tizenegy hivatalos kérdésen kivül minden tanácskozmány összehívása előtt néhány hely és időhöz mért kérdést ad fel az iskola-felügyelő, melyre minden ta­nitó tartozik felelni. A mely tanító a hatvan évet túlha ladta, az saját kívánságára felmentetik ez alól. 7) Tartoz­nak értekezéseiket tanácskozmány megnyitása előtt négy héttel csinosan leírva a felügyelőhöz küldeni, hogy azokat átnézhesse s némi megjegyzésekkel a gyűlés elé terjeszt­hesse. 8) A tanácskozmány kezdődik reggeli nyolc órakor négyhangú énekléssel. A felügyelő alkalmi beszédet tart a gyülekezethez, mire egy arra rendelt teremben megkezdőd­nek a tanácskozások. 9) Tanácskozmány kezdetekor a szerzők nevével ellátott értekezéseket előterjeszti a fel­ügyelő. Minden értekezésnek számot ad s szerzőnek is ér­tekezése számát s azt a szám és nem a szerző megnevezése mellett bírálja. Az értekezésekből tárgyat merít, azt vita­tás alá bocsátja s annak eredményét a jelenvoltakkal le­íratja. 10) A tanácskozmány állandó tárgya a tanítói olvasó egylet állapotja. A három évi számadás előmutattatik. A körzött és körzendő könyvek s lapok lajstroma felmutat­tatik s a megszerzendő könyvek kijelöltetnek. 11) 12) 13). A tanácskozmányról, felügyelő által kinevezett két tanító által kettős jegyzőkönyv készíttetik, melyet minden tanító aláírni köteles. Egyik a felügyelőnél marad, másik pedig, az értekezések hozzácsatolása mellett, az egyházi tanács­hoz küldetik. 14) Ének és alkalmi imával a gyűlés be­záratik. A badeni iskolaügy új szervezetet nyert az 1834. maj. 15-diki fejedelmi rendelet által, mely az iskolaügy szerke­zetét négy címre osztja. A nélkül, hogy ezeknek bővebb is­mertetésébe bocsátkoznánk , csupán a címeket és fejezete­ket számláljuk el, hogy ezekből ítélje meg olvasó, mily fontos ügynek tekintik másutt a népiskolaügyet. Első c'm. A népiskolákról általában. Népiskolai tan­tárgyak. Vallás, német nyelv, irás, számolás, éneklés, ter­mészettörténet, természettan, f'öldisme, történet, egészség­tan , gazdaság, mértan. A népiskolákkal összeköttetésben állanak a képző és ipariskolák. Második c'm. A népiskolákról szorosabb értelemben. Itt következnek az elemi iskolákat illető szabályok, a fel­vétel, elbocsátás, mulasztás, vizsga, szünidő, és tanrendre nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom