Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-13 / 50. szám

főpapok sinekurákban pazarlanak, az alrendű papság pedig teng, millióra megyeri az olvasni nem tudók száma s a bányamunkások némelyike meghal a nélkül, hogy Jézus nevét hallotta volna. Az orosz egyház is, melynek Péter cár a tudós Procopovic közreműködésével uj életet adott, II-dik Katalin óta államintézetté sülyedt, a sz. zsinat a kormány organuma és egy második Esauként csak keze és hangja használtatik politikai célokra, míg a papok nem egyebek, mint Isten nevében működő policei-ügynökok. Félix, quem faciunt aliena pericula cautum! De ha szomorú ezen egyházak állapota: még setétebb, még kétségbeejtőbb azon prot. egyházé, melyben más vallású kormány rendelkezik. Voltak, fájdalom! sot nem kétlem, ma is találkoznának prot. juristák,kik a territoriale systema észellenes alapján r. cath. fejedelmet prot. egyház legfensőbb püspökének vitattak és vitatnának. Ez volt aztán a valódi Mioxonog rójv exzőg rrjg txxlr](jiag , valamint az első ker. császár Konstantin, midőn Pontifex Maximusnak nevezte magát. Minden egyház kell, hogy önmagából fejlődjék ki zsinatok nyomán , a fejedelmi jogok megőrzésére pedig nincs szükség külön hivatalra, mert a zsinati határozatok ugy is felterjesztetnek, ha tehát az állam mégis consistoriumok által igazgatja az egyházat , akkor szükségtelen tehert veszen fel, az egyház irányában pedig elveszti bizalmát, mert r. catli. államban prot. consistorium soha sem lehet önálló. De még általában véve a consistoriumi egyházkormányzatprotestánsoknálmerőben elvetendő, mert ez csak egy erő- és életnélküli bureaukratia, egy oly amphibium, mely félig egyházi, félig álladalmi természetű lévén, örökös ingásban van, minthogy senki két urat nem szolgálhat, s ép ez okból a kormány előtt semmi tekintélye, az egyház előtt pedig sem bizalma sem becsülete. Csak egyedül képviseleti alkotmány önthet az egyház életébe elevenséget, ily alkotmány nélkül r. cath. államban prot. egyház csak teng és sinlődik. Mányoki Tamás. Az egyháziélet Amerikában. Hogy az Isten szív szerinti imádása nemzetileg riagygyá teszen, egyénileg boldogít, társas viszonyainkban pedig megelégedést szül: ezt fényesen bizonyítja Amerika polgári nagysága és hatalma azon buzgóság által, mely egyházi életében nyilatkozik. Ezen egyháziéletet megismertetni ktil- és belalakjában célja e cikknek, melyet e lap sokoldalróli igénybe vétele miatt lehető rövidre szabtam. Amerikában majd minden faluban két—három templomot látunk egymásmellett, a mi egy felől a nép vallásos jellemére, más részről a felekezetek különbféleségére mutat. Ezen ok miatt a templomok többnyire kicsinyek, s inkább lakház modorban építvék, a mi — ha fehér tornyaikon a zöld ablaktáblákat hozzá képzeljük — nekik igen barátságos tekintetet kölcsönöz. Látszik rajtok, hogy az első szükségre építtettek, de a gyülekezet a templomot addig sem akarta nélkülözni, míg szebbet, nagyobbat emelhet. Belső elrendezésök egyszerű, de kényelemre számított. Az ajtóval szemben egy magas emelvény (tribüné), a szószék áll, e mögött egy rendesen piros szövettel behúzott és kitömött pad vonul el a fal mellett, melyen a lelkész ül. Ezen padtól néhány lépcső vezet le két oldalról egy kisebb emelvényre, melyen az úrasztala áll. A szószékkel szemközt az ajtó fölött van az orgona. Ez ugyan még több kisebb gyülekezetben hiányzik, de néhány e célra rendezett theapartie csakhamar kiadja az orgona vehetésre szükségelt összeget. A templom közepén — a jobbra s balra nyúló, számmal jegyzett s többnyire kitömött padok között széles út vezet, mely szőnyegekkel van bebúzva. Képek nincsenek. Ha idegen lép a templomba, a sekrestyés azonnal a legudvariasabban helyet mutat ki számára, hol zsoltárt, bibliát s más vallásos tartalmú könyveket találhat. Télen a templomok fűtve vannak. Az amerikai templomok mind ekkép rendezvék , a lutherán, római és püspöki templomok kivételével. A kényelmes bútorzat a hely gyakortai látogatására, a nagyszerű szószék pedig arra mutat, hogy az egyházi szónoklat minden szertartást helyettesít. Az istenti sztélét — mely délelőtt 10 és 7S

, délután télen 2, nyáron pedig 3 órakor kezdődik — következő renddel megyen végbe. Mibelyest a lelkész látja, hogy a gyülekezet elegendő számmal jelen van, székéről feláll s a kisebb emelvényre lép, hol miután egy-két szóval a bevezetést megteszi, az előtte fekvő pompabibliából egy fejezetet felolvas. Ezután a zsoltárból (bymn book) olvas fel tetszése szerint egy éneket, melyet a férfiakból » nőkből önkéntesen alakult kar elénekel. A gyülekezet nem énekel, s ez okból a melódia gyorsabbá leszen, s rhytmusa könnyebb, mint p. o. nálunk, de az újabb időben itt-ott maga a gyülekezet is kezd énekelni, a mi mindenesetre helyeselhető. Ezen ének után — egy a lelkész által könyv nélkül elmondott ima következik. Míg az imádság tart, — 8—10 perc — kiki tetszése szerint feláll vagy ülve marad , csakhogy egyik jobbra , másik balra, ismét egyik előre, másik hátra fordul a szerint, a mint a buzgó- » ságbani elmélyedésre helyzetét legalkalmasabbnak találja. Ezen imára egy ének következik ismét, a mikor a lelkész szószékére lép, s beszédét felolvassa. Az egyházi beszédek tartalma dogmaticusabb mint nálunk szokott lenni, de nem polemicus színezetű, jóllehet számtalan különböző felekezet áll egymás mellett. A rendesen % óráig tartó egyházi beszédet egy ima s egy rövid ének követi, a mikor néhány szóval berekeszti a lelkész az istenitiszletet, mely közönségesen 1 és V óráig tart. A délutáni istenitisztelet szinte ily renddel megyen végbe. Láthatni ebből, miszerint a lelkésznek nem épen könnyű vasárnapi munkája, mert két beszédet kell kidolgoznia, két hosszú imát betanulnia, a négy rövidebbet nem is említve. De tartatnak még esti imaórák (prayer meetings) is, a mikor a lelkész vagy ismét egyházi beszéddel lép föl, vagy a biblia valamely szakaszát magyarázza, vagy csupán egy ima elmondására szorítkozik. Szokott azonban ilyenkor rendesen a hívek közül valaki előimádságot tartani. Hartfordban egy congregationalista gyülekezetben azon szokás van bevéve , hogy az esti imaórák alkalmával kérdések iratnak fel a hívek által kis papírszeletekre, s ezek a lelkész által megfejtetnek. Ilyenkor feszült figyelemmel kiséri a gyülekezet a lelkész magyarázatát. — Minden hónap első vasárnapjának estvéje a térítők működésének megismerésére vaunak szentelve. Ily alkalommal a lelkész vagy valamely elöljáró által felolvastatnak a térítőktől beérkezett tudósítások , s a falakon függő földabroszokon kijelöltetnek azon helyek, hol a térítők működnek. Ennek megértése után közös ima tartatik a térítés tenyészéseért, s az egész pénzszedéssel rekesztetik be. Ezen háromszori összejövetelhez van még a vasárnapiiskola is kötve, mely közvetlenül vagy a délelőtti, vagy a délutáni istenitisztelet után tartatik az egész gyülekezet előtt. E célra van egy rendszeres kérdő könyvecske , mely folytonosan bibliai helyekre utal. A vasár-