Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-29 / 48. szám

mennyekországa! — Ifjak ! feddhetetlen élet által Krisztussal fogtok lenni s egyesülni — középkorúak! el ne felejtsétek, hogy egykor mindnyájunknak meg kell jelennünk sat. — Öregek! ha ugy éltek sat. rövid időn meghalljátok az Idvezitő ezen szavait: „jöjjetek énhozzám kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugotlak titeket" sat. Miután már látom, hogy az egyházi könyvtár két első füzetének ismertetésében, azért mert alkalmat véve a felmerült tárgyakból egy kis polemico-irenicus elmélkedésekbe, melyek a magyar protestáns egyházunkban most felette szükségesek ereszkedni jónak láttam ; látom mondom, hogy már oly hosszadalmassá lettem, miszerint ha így mennék tovább, hihetően a már ezen tárgyba beleunt olvasók béketürésével visszaélnék: összehúzom a két utóbbi füzetnél vitorláimat, s a lehetőségig rövid ismertetésre szorítkozom. A III-dik füzetben első cikk: „Bővebb ismertetése némely tárgyaknak melyek a Jézus Krisztusnak az első füzetben adott életrajzában előfordultak Menyhárt János, debreceni ref. főiskolai hittanártól. Az ismertetett tárgyak következők: 1) Az „Írástudókról, farizeusokról, sadduceusokról." Szerző szerint a farizeusok és sadduceusok csak az írástudók két osztálya mintegy tudós-iskolája lett volrni : holott ezek a maccabeusok alatt a zsidók közt (igenis Írástudók vezérlete alatt) keletkezett secták közül valók voltak. 2) „A szombatról a tavaszi és őszi nagy ünnepekről, és a templom-szentelés ünnepéről. 3) „A zsinagógákról. — Az egész cikk célszerű ismereteket ád. Ezt követi: „Néhány jellemvonás János, Péter és Pál apostolok erkölcsi képéhez Szentegyházitól. Ezen rövid, : dc velős cikk a keresztyén vallás három főoszlopának, alapos tanulmányozásból s mély psychologiai belátásból keletkezett, oly hív, oly tanúságos, oly tudományos, jellemzését adja, hogy szerzőjét ha nem hibázom a 27. lap nyomán Könyves Tóth Mihály urat, saját neve alatt kétségkívül minden olvasó itt is örömmel üdvözlené. „János természetileg csendes, elmélkedni szerető volt; — mélyen érezte az | ige testben megjelenésének isteni nagy titkát; erősen felfogott minden szót, mely e tárgyra vonatkozott."— Olyan ő mint egy élő tükör ki az Urnák fényességét, nemcsak felfogta, de vissza is sugározta." „A samaria nővel tartott beszéd horderejét csak János bírta felfogni." „Jellemében párosult a hő szeretet és természeti szilárdság; minélfogva j képes volt a meglevő egyházak tisztítására s megőrzésére,— de a pogányok közt újak alakítására nem." —Péter helyes ismertetése végett a tüzes indulatú embert rajzolja szerző igen helyesen. „Ezek hajlamszerüleg nyíltak s őszinték szoktak lenni, nem igen sokat törődnek azon, hogy tetteik ez vagy amaz körülmények között helyesen itéltetnek-e meg. Jó 6s nemes céljaik öntudatában másokat is oly jóknak hisznek — nem gondolván azt meg hogy a legjobb lelkű ember is tévedhet, nem kedvező körülmények között. — A tíizesvérű ember, képzelődése villámos gyorsasága miatt kiejtett szavai súlyát sokszor nem fontolja meg," — (és azt visszavenni nem tartja illetlennek becsületes emberhez)." Az a mi egy óvatos ember szájából sértés volna: nála csak kedélyzúdulás, mely hangok által tör magának utat, — de másik pillanatban már lecsillapodik. Innen ő indulatos tetteit hamar megbánja, — s keserves buslakodással lakol; — de épen ez szelídíti meg szilaj indulatát;" stb. Ez gyönnyőrü jellemzése Péternek. „Pál hatalmas a gondolkozásban, erős és bátor a vállalkozásban, kitartó és szilárd a végrehajtásban/' „Azonban az igazi léleknagyság a jóságban áll. Pál ezzel is megáldatott a gondviseléstől." — „Ezért őtet még ellenségei is becsülték: csak maga nem látszott érezni minő nagyságra emelkedett. — Nagy emberhez nem férhet alattomosság kétszinüség, titkolódzás, — nem kiván sem jobbnak sem rosszabbnak látszani, mint a minő. — Ettől elválhatatlan az igazság szeretet, — s az okos alkalmazkodás. — Az erény a szenvedések nagy lélekkel hordozásában tünteti ki magát," sat. — Ezek a Pál nagyszerű lelkületének jóltalált vonásai. (Folyt, köv.) KÜLFÖLD. London. A M. Advertiser szerint az angol államegyházat olyan nem hittani, hanem külszakadás fenyegeti, mint másfél tized előtt a skót államegyházban történt. Mintalap mondja meglehetős számú anglicanus pap el van határozva a kilépésre, hogy angol szabad egyházat (free. Church)alakítson és pedig tisztán lelkiismereti indokokból. Némelyek különösen mivel elvileg az államegyháznak ellenei, mások mivel nézetük szerint a Puseismus álarca alatt a püspöki egyházban sok titkos pápistaság rejlik s többen pedig e két okból. (Prot. K.) jm^ c? A bécsi protestánsok viszonyainak szabályozása végett, a enltus- és oktatásügyminister a székvárosi ágostai s helvét hitvallású consistoriumokhoz következő iratot intézett: „0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 1-ről kelt legfelsőbb határozatával engem a kellő intézkedések tételével bizott meg arra nézve, hogy a bécsi consistoriumok alatt álló ágostai-, s helvét-hitvallású evangélícusok egyházi kormányzatába ís behozassanak ama javítások, melyek elismert szükségeknek felelnek meg. Ezen cél tekintetéből Ő Felsége által azzal bízattam meg, hogy a cs. k. consistoriumolcat oda utasítsam, miszerint ama tanácskozások tekintetbevételével, melyeket az 1849. évben összehívott superintendensek s bizalmi férfiak gyűlése, az egyházi kormányzat szabályzása iránt folytattak, érett megfontolás alá vegyék' hogy vájjon a törvényesen fenálló consistoriumi szerkezet fentartása mellett, mennyiben felelne meg ama viszonyoknak, melyek alatt az ő hivatali működésük területén levő hitsorsosaik élnek, azok számára az egyházkormányzati közlegek fölfelé emelkedő fokozatában részesülést engedni meg, s hogy vájjon netalán minő változtatások lennének kívánatosak maguk a consistoriumok szervezése s összeállításában. E tekintetben 0 Felsége már most is legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy az ágostai s helvét hitvallású mindkét consistoriumban az elnökletet ezentúl csupán oly egyén vigye, ki ezen hitvallások egyikéhez tartozik. A consistoriumok részéről, a felebbiek szerint várható indítványok feletti végleges határozat hozataláig, Ő Felsége jónak látta, azok vezetését Zimmermann József-András ministeri tanácsosra, a cultus- s oktatásügyiministeriumban , azon feljogosítással ruházni át, miszerint magát a consistoriumok egyik vagy másik tagja által helyettesíttethesse. Az eddigi elnököt, báró Werner udvari tanácsost 0 Felsége azon működéstől kegyelmesen felmenteni, s őt, ama szintoly tapintatteljes, mint lelkiismeretes modor elismeréseül, melyben nehéz állásának kötelességeit teljesíté , a Ferene-József-rend közép keresztjével feldíszíteni méltóztatott. Midőn a cs. k. consistoriumokat ezen legfelsőbb határozat tartalmáról értesítem, azokat a hozzám érkezett legmagasb utasítás értelmében arra szólítom fel, hogy a fennebb kijelölt tárgyakat érett megfontolás alá vegyék , s azok iránt, annak idejében indítványaikat hozzám felterjeszszék." Bécs. Azon ministeri rendelet következtében melyet a két, ágostai és helvet hitvallású bécsi evangélikusok consisto*