Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-08 / 45. szám

Mátyás husszita vallástartó 1523. eszt. a krakkói főiskolában, azután pedig 1529. esztendőben Yittembergában végezvén tanulását, miután onnan visszajött 1531. esztendőben Abaujmegyében Kassán terjesztette a reformátiót 4

0

), és mivel a tanításaért tömlöcbe vettetett, és onnan kiszabadulván tovább is Üldöztetett, őtet 1532. esztendőben Drágfi Gáspár pártolta és jó darab ideig Erdődön magánál tartotta, mely időben özvegy Kanisay Lászlóné, Drágfi Katalinnak leánya, Kanisay Orsolya már jegyese lévén Nádasdi Tamásnak, több mint, valószínű, hogy azon 1532. eszt. a Drágfi bázhoz bejáratos Nádasdi Tamás is pártfogója lett Dévay Mátyásnak, és innen lehet megfejteni, hogy jóllehet Nádasdi Tamás 1534. eszt. august. 6. napjáig Zápolya János király részén állott, mégis az ő és a Drágfi család pártfogásával, Dévay Mátyás Szathmár vármegyéből Erdődről Vas vármegyébe Sárvárra, Kanisay Orsolyát illető városba lelkészi hivatalba állíttatott, és hogy már az 1533. eszt. pünkösd ünnepkor sárvári lelkész volt, kitetszik azon évben Bebek Imre fejérvári préposthoz irt leveléből 4

I

), miszerint igazoltatik T. T. Horváth Mihály urnák, gr. Nádasdi Tamás élete Írójának azon állítása, hogy midőn Nádasdi Tamás a Kanisay javadalmak birtokába jutott, a sárvári jobbágyainak egy része már az új tanok követője volt, és így mivel 1533. esztendőben Dévay Biró Mátyás sárvári lelkész Ferdinánd király hatalma alatt Vasmegyében, Nádasdi Tamás pedig Zápolya János király híve Szathmár vármegyében Erdőd környékén lakván, egymástól igen messze estek, nem látjuk alaposnak és hitelesnek Sinay Miklósnak azon állítmányát, hogy Nádasdi Tamást 1533. eszt. körül Dévay Biró Mátyás hozta által a protestáns hitre — és azt azért sem látjuk hitelesnek, mert Nádasdi Tamás az olasz főiskolákban, nevezetesen Rómában a bölcsészetet, törvény tudományt és hittant két évig tanulván, utóbb pedig 1526. esztendőben II. Lajos király idejében segédhad sürgetése végett Spirába lévén küldve, az ottani tartózkodásának ideje alatt tartatott gyűléseken a vallás reformátiója feletti vitatkozásokat is hallgatván, ő benne már akkor termékeny leiket találtak a reformátió magvai és mivel a reformátió elfogadása nem volt összekötve, se újra kereszteléssel, se nyilvános vallástétellel, sem semmi más eféle ünnepélyes ténynyel, Nádasdi Tamás maga is igen tudván, miből áll a catholica vallásnak reformátiója, teljességgel nem szorult arra, hogy őtet Dévay Biró Mátyás térítse a protestáns hitre *) s ezek szerint Nádasdi Tamásnak a protestáns hitre térését 1526. évre tehetjük, annyival is inkább, mert azon 1526. eszt. a bécsi egyetemi theologiai szak is bevallá, hogy már azon egyetemben is gyökeret vert a reformátió. Azon r. catholicus irók ellenébe, kik Nádasdi Tamás protestáns volta ellen azt hozták fel erősségül, hogy ö gyónt, böjtölt és húsvét napján szentelt étkekkel élt, tehát nem volt protestáns. — T. T. Révész Imre ur több alapos okokat hozott fel cáfolatul, de mind a mellett az őszinteség kívánja, hogy mi is felhozzuk a mit ő nem említett, hogy t. i. Magyarhazánkban a hajdani Felső-Duna melléki reformált egyházi kerületben még az 1632. esztendőben is megtartattak némely ceremóniák , nevezetesen a Jézus neve em-40

) Ribini Tom 1. pag. 30. 41

) Wallaszki: Conspectus reipubl. litter. pag. 116. Jegyzés. A tridenti zsinat folyta alatt hozott 1550: 12. t.cikkelyben is Sancta et catholica fides ac religio említtetik, de későbbi századokban a törvénykönyv kinyomatásakor azon cikkely szavaihoz a Romana szócska is oda lön csúsztatva, holott még az 1548 : 12. cikkely szavai is ezek voltak: populum in veteri orthodoxa vera catliolicaqne fide et religione conservare studeant. *) Dévay Mátyás 1535 vagy 1536. eszt. ismét Wittembergába ment, hogy a rajta történt üldöztetéseket és a reformátiónak Magyarországbani terjedését ottan elbeszélhesse s onnan 1537. eszt. octob. hónapban tért vissza. lítésére a templomban, és éneklés után az imádságra, ülőhelyeikből felkelvén, térdet fejet hajtottak, valamely újonnan épített templomnak felszentelésére kitűzött napra igaz böjtöt hirdettek, a nagyünnepek estéjén való bőjtölésre a híveket nem kötelezték ugyan átok alatt, hanem szabadságokra volt hagyva a bőjtölés, és az esztendőnként való közönséges 40 napi böjtnek megtartását|ahíveknek javallották, de a bőjtölésnek módját a napoknak számára ésétkek} nek nemére nézve keresztyéni szabadságnak Ítélték. A gyülekezetből kitiltott (excommunicált) egyén bizonyos ideig tiltva volt a templomba való bejöveteltől, a közönséges isteni szolgálattól, a keresztségben való komaságtól,'sat. s annak minden héten kétszer, úgymint szerdán és szombaton egész estig böjtölni kellett sat. 4

2

). Az ágostai vallást követők pedig, a szepességi 24 királyi városokban a fülbe gyónást is megtartották 4

3

), sőt még Abádi Benedek ágost. vallású lelkésznek Orthographia Ungaricájábau e szavakat olvashatjuk: keresztyén ember ilyen módon való isteni szolgálatra taníthatja gyermekét: reggel mikor felkél, vessen keresztet magára, ezt mondván : atya, fiu, szent lélek nevében, aztán mondja el a miatyánkot sat. 4

4

), így tehát Nádasdi Tamás protestáns voltát, azért hogy ő gyónt, böjtölt, legkevésbé sem vonhatjuk kétségbe. T. T. Révész Imre ur a 113. lapon Nádasdi Tamás protestáns voltának igazolására azt is felhozta, hogy Zvonarits István és György néhai édesatyjok Zvonarits Mihály sárvári papnak halála után, ennek postilláit 1628. eszi. kinyomatva , Nádasdi Pálnak ezen szavakkal ajánlották: annak közel 90 esztendeje miulta a mi eleink az nagyságtok patrociniumja alatt nagy csendességben éltenek itt Sárvárat •— és ezen szavakból azt következtette, hogy a 90 év elsője 1535. tehát Nádasdi Tamás reformátió melletti fellépésének kezdete tájára esik, ugy de ezen szavakból nem többet hanem csak annyit lehet következtetni, hogy azon Zvonaritsok ; elei mint sárvári jobbágyok, gróf Nádasdi Tamásnak földesúri pártfogása alatt laktak, mert ki lehet mutatni, hogy az ajánlóknak édesatyjok Zvonarits Mihály Sárváron jobbágy szüléktől született 1570. esztendőben, és így azon földesúri patrociniumnak emlegetése, Nádasdi Tamás reformátió melletti fellépésének kezdete tájára mutató adatul nem szolgálhat, mirenézve szükség megemlítenünk, hogy azon postillák elején lévő ajánlólevelet 1628. eszt. Szunyagovszky Mátyás csepregi iskola rector készítette deák versekben s ajánlva volt gróf Nádasdi Pálnak és hitvesének Révay Juditnak , s az ajánlólevelet aláirta Lethenyei István, csepreghi evang. lelkész 4

5

). Nádasdi Tamás protestáns volta mellett 114. lapon azt is felhozta R. I. ur, hogy Nádasdi Tamás a horpácsi prédikátornak minden évben egy felsőruhát ajándékozott, ! de arról nem szólott, hogy kivolt azon prédikátor, és hogy i mely évtől fogva meddig kapta azon ajándékot? holott érj dekes volna az egyházi történetekre nézve kinyomozni, hogy Sopronmegyében Csepreghez közel fekvő Horpátson ki volt légyen azon prédikátor, a kit Nádasdi Tamás tényleg is pártfogolt; mindenesetre azon évenkénti ajándékozás is azt mutatja, hogy Nádasdi Tamás mint protestáns, abbanis egy jeles fejedelem példáját követte,t.i. a vittembergi válasz-42

) Samarjai János a helvetziai valláson levő ekklézsiáknak egyházi ceremoniájokról és rendtartásokról való könyvecske | kinyomatott Lőcsén, 1636. 43

) Ribini Tom. 1 pag. 233. privatam confessionem pro. pter tres eausas omnino retinemus. 44

) Kazinczy Ferenc Magyar régiségek 156. 45

) Klein. Tom. 2. pag. 528. Jegyzés. Szenczi Molnár Albert az ugy nevezett Postilla Sculteticát 1617. esztendőben magyar nyelvre fordítván Oppenheimban, azt ugyanott kinyomatta 1617. esztendőben és az élőbeszédben említi, hogy magyar postillát négyet látott u. ra. Kulcsár Györgyét, Bejthe Istvánét, Bornemisza Péterét és Telegdi Miklósét.