Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-08 / 45. szám

iskolából kiszakadt gyermek—kivéve azokat, kik szegények s kevés időt nélkülözhetnek — köteles télen át bizonyos esti órán ezen iskolát meglátogatni, hogy abban a számolás, Írásbeli feltevények készítésében, kéziratok olvasásában, célszerű népkönyvek előolvasásában s hasznos ismeretek szerzésében gyakoroltassék. (Vége következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Észrevételek. T. T. Révész Imre urnák Sylvester (Erdosi) János protestáns voltáról 1859. kiadott munkájára nézve. (Vége.) Ily különböző vélemények után kikeli mutatnunk, hogy ámbár 1608: 3. t. cikkely ideje előtt fenállott törvények szerint ország nádora is csak az lehetett, ki a catholika vallást követte, és hogy e szerint az evangyéliomi vallásra tért Nádasdi Tamás is az ország nádori méltóságát elnyerhette, szükséges megemlíteni e következőket: t. i. A keresztyén vallásba becsúszott több ceremóniák és rendeletek által okozott szakadásokat Honorius pápa orvosolni és a vallást tisztítani kívánván, 1221. esztendőben megparancsolta, hogy Magyarországban a vallás dolgában a javítandók kijavíttassanak 3

G

). Századok múlva pedig I-sŐ Ferdinánd császár és király a vallásbeli sok üldözéseket és visszavonásokat megszüntetni óhajtván , 1541. eszt. a ratisbonai tanácskozás következtében a római pápa követe által sürgette, hogy az egyházi állomány reformáltassék 3

7

), egyszersmind meghagyta 1541. esztendőben a püspököknek és főbb egyháziaknak, hogy kiki a maga szentegyházát reformálja; ugy hasonlóképen III. Pál római pápa a keresztyének között lévő vallásbeli villongásokat és a keresztyén egyházban eláradt hittani tévelygéseket megszüntetni és orvosoltatni kívánván, e célból zsinatot rendelt, mely utóbb 1545. eszt. december 13. cl is kezdetett Tridentumban, és több ízben félbeszakasztatván 27 évek lefolyása után végre 1563. esztendőben bevégeztetett; de azon idő alatt Magyarországban 1548.- 5., 6., 10-ik törvénycikkely által elrendeltetett, hogy jó lelki tauítók kíildettessenek a népek tanítására, kik a népet a városokban és falukban a közönséges keresztyén anyaszentegyházban az isteni tisztelet módjára és az evangyéliomi tiszta tudományra tanítsák 3

S

), (Praedicatores ad reformationem religionis per praelatos emittentur, ut ad pristinam veramque religionem redigere curent. A vallás dolgában már a tridenti zsinat előtt és annak folyta alatt is nevezetes gyűlések tartattak 1524. esztendőben Norimbergában,, 1526. és 1529. esztendőben Spirában 1532. esztendőben és 1541. esztendőben Ratisbonában ismét 1542. esztendőben Spirában és 1543. esztendőben Norimbergában, ugy ismét 1544. esztendőben Spirában, 1555. eszt. Augustus tában és 1557. eszt. Ratisbonában, 1559. eszt. ismét Augustus tában , mely gyűléseken többnyire a római pápa követjei is jelen voltak s mind azon gyűléseken a rendek azt sürgették, bogy a vallás dolgában a zsinat ne Tridentben, hanem a Németbirodalomnak egyik vagy másik fővárosában tartassék, s a zsinat ellen 3(i

) Fejér cod. dipl. Tom. III. Vol. 1 pag. 350. quae in regno Hungáriáé circa cultum Ecclesiasticae lionestatis inveneritis reformanda Studeas reformare. 37

) Sleidan de statu relig. pag. 229. Caesar auditis omnium sententiis, monet episcopos et proceres ecclesiasticos ut rationes ineant, quibus ecclesiam quisque suam reforment, quo vídelicet aditus fiat ad publicam emendationem. 38

) Corpus Juris 1548: 5, 6. 10., 1554: 7. azért is tiltakoztak, mivel azt a pápa önmaga tűzte ki és abból a világiak kirekesztettek. I-sŐ Ferdinánd császár és király azon tridenti zsinaton küldött követjei által 18 pontokban adatta elő kivána! tait, nevezetesen kivánta: hogy a sokféle emberi rendele-i teket kevesbíteni kellene, hogy a nagy- és halálosvétek esetein kivül nem kell excommunicatióval élni, hogy az egyházakban az imádság ugy tartassék, hogy azt a nép is érthesse, hogy a breviáriumok és misék elhagyattassanak, hogy a deák éneklés helyett a népnek született nyelvén tartassék az éneklés. Intézkedni kellene, hogy a clerus az előbbeni módra visszatétessék , a hittan tárgyában tekintetbe kell venni, hogy az urvacsorájában a két jegy alatti communióta külső nemzetek is kívánják, a hús ételre és böjtre nézve a régi szigorúságból alább kell hagyni, a papok házasságát némely nemzeteknél megkell engedni s a t. Ferdinánd császár és király követjei a fentemiitett kivánatokat a tridenti zsinaton ékesszólással előadván legfőképen azt kívánták, hogy az ur vacsorája mind a két jegy alatt kiszolgáltassák sat. nevezetesen Draskovich és Dudits magyarországi püspökök és követek azon tridenti zsinaton a reformátióra szavaztak 3

9

). Ezeket tekintve kétséget nem szenved, hogy Sz. István király 1 sö könyve 1-ső fejezetének ezen szavaihoz ragaszkodva: fidem catbolicam et apostolicam tali diligen-i tia et custodia conserves, ut omnibus tibi a Deo subjectis exemplum praebeas : utóbb a vallásbeli sok villongások miatt Magyarországban is az 1548 : 5., 6. törvénycikkelyek j által elhatároztatott, hogy a keresztyén vallás a maga eredeti tisztaságára, tudni illik az evangyéliomi és apostoli tiszta hittudományra visszatétessék, hogy pedig azon törvényhozásban Nádasdi Tamás, mint akkori országbíró és már az evangyéliomi s apostoli hittannak követője nagy részt vett, azt senki kétségbe nem hozhatja, igy tehát mivel ő sz. István király 1-sö könyve 1-ső fejezete szerint megtartatni rendelt Fides catbolica et apostolica — vagyis az evangyéliomi és apostoli hittannak követője volt, a vallása tekintetéből, midőn 1554. eszt. ország nádorának választatott, ellene alapos kifogás nem is tétethetett, mert Magyarországban sz. István király idejétől fogva a reformátió idejéig hozott törvényeinkben világosan csak a catholica ecclesia — nem pedig romano catholica ecclesia említtetik, a minthogy Maximilián császár és király 1564. eszt. kibocsátott rendelete által a katholikus nevezet alatt a protestánsok minta katholika egyház tagjai is befoglaltattak — így tehát a protestánsokat mint catholicus keresztyéneket, vagyis a közönséges keresztyén anyaszentegyháznak tagjait, már azon idő szellemét is tekintve, az országos föhivatalok viselésétől elzárni nem is lehetett, söt 1608: 8. t. cikkely által el is határoztatott, hogy a nádori hivatalra két r. katholicust és két protestánst kelljen kijelelni. A mi pedig gróf Nádasdi Tamás élete irója T. T. Horváth Mihály által felhozott azon nehézséget illeti, hogy Nádasdinak Oláh érsekkel és Veranszszal való barátsága sem állhatott volna fen, ha Oláh őt a reformátióhoz szítónak ismeri: ennek elhárítására elég csak azt megemlíteni, hogy azon időtájban Oláh Miklós esztergomi érsek a maga unokaöccsét Domiciust is a bártfai evangélikusok iskolájában taníttatta; Veransz Antal, egri püspöknek pedig az ö kedvelt Belgrámja is (egri kanonok) a kit az ő püspökségének megerősítése végett 1598. eszt. Rómába küldött, ottan azért mivel Luther tanát követőjének tartatott IV. Pál római pápa rendeletére tömlöcbe vettetett 1559. eszt. és azon fogságá' ból való kiszabadítását is gr. Nádasdi Tamás eszközölte ki. (Lásd Katona Hist. erit. Tom 4. pag. 261, 290, 292). T. T. Révész Imre ur említett munkájában 109. lapon igen alaposnak és hitelesnek tartja SinayMiklósnak azon állítmányát, miszerint Nádasdi Tamást 1533.eszt. körül Dévay Biró Mátyás hozta által a protestáns hitre — ámde Dévay 3í)

) Péterfi de conciliis,