Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-08 / 45. szám

látszik semmi viszonyban sincsenek a Péter által Malkhuson tett megsebzéssel. Pilátusnak válaszolta azokat a Jésus ezen kérdésre. „Te vagy-e a zsidóknak ama királya?" Nem lebet meg nem említenünk, mikép csudálkozunk, hogy G-ladstone ur pontosabban nem hitelesítette meg azt az idézetet, melytől függ főképen — ő szerinte — százmillióm embertársainak, bálványimádóknak, musulmanoknak, katholikusoknak s különböző hitüeknek, vagyonaikhoz, szabadságukhoz s életökhezi joga. (Folyt, követk.) Az ág. hitv. evangyélmiak 1791-ben Pesten tartatott zsinatának naplója. (Folytatás.) A zsinat IX. ülése október 6 kán. Mindjárt ez ülés kezdetével az elnök figyelmeztette, hogy a tegnapi vita nagy felindulást okozott. E dolognak tán eképen elejét lehetne venni, ha ezen szavak használtatnak : „Libri in formula concordiae h. e. in epitome articulorum et uberiore declaratione, nempe : Augustana confessio, eiusdem apologia, articuli smalcaldici, uterque eatechismus Lutheri, — enumerati." Igy tulajdonképen ki van zárva az ugy nevezett „formula concordiae" egyházunk symbolicus könyveinek számából. Ezt nyíltan kimondta az elnök — a többség elfogadta, s egy lelkész sem ellenzette —talán megunták már a hoszadalmas vitatkozást. — Dr. Glosius —papirosból olvasott beszédje — mely a symbolicus könyvek tekintélye mellett szólt s azokat istenieknek állította — alig tett valami hatást. — Nt. Institoris fejezte be e vitát, azt nyilványitván, hogy zsinaton a dogmát illető tárgyaknak előfordulni nem kellene, s ezen okból ezen vita a zsinatnak tárgya nem is lehet. Az egyházi fegyelemről szóló kánonok olvastattak fel; de azokból némelyek részint a törvénykezéshez, részint az egyházi gazdászathoz tétettek át; némelyek pedig csekély változtatást szenvedtek. A kézfogás vagy eljegyzés érvényéről hosszas vitatkozás támadt; mely tárgyról biztosan nem igen sokat állíthatni : azonban, hogy semmi polgári következménye sem lehet, minden kétségen kívül van. A többi idő a kánonok olvasására, módosítására s változására fordítatott. A zsinat X. ülése oktober 7-kén. A m. k. helytartó tanács leirata olvastatott, melyben kijelentetik, hogy az evangélikusok alapítványait illető irományok a zsinattal közlendők. „A magtalanság a házasság elváló akadályaid nem veendő, minthogy nem bebizonyíthó, hogy feltétlen és örökké tartó. — B. Prónay Gábor állítá, hogy az elválás okai közé kellene felvenni a gyógyíthatlan őrültséget és betegséget, —• minthogy mind a kettő épen akadályozza a házasságnak phisicai célját. II. Gergely pápa azt határozta, hogy a férj nejének gyógyíthatlan betegsége miatt mással összekelhet, — de beteg nejének élelméről gondoskodni tartozik. A külön hitvallású szüléktől származó gyermekek a „nemnek" vallását kövessék. Császár András egy javallatot olvasott a házassági perekbeni törvénykezésnek módjáról; Solyorn a legfőbb consistorium előtt perlekedők taxáiról — melyek némely esetekben, kivált a második vérrokonsági és az első sógorsági foknál — tetemesen emeltettek. A zsinat XI. ülése oktober 8-kán. Újonnan figyelmezteték a zsinatot néhány lelkészek, hogy a gyógyíthatlan betegséget házasságot törvényesen elválasztó akadálynak nem nézhetni; mert ezen tárgy felől még az orvosok sem tudnak valami bizonyosat állítani, — b nagy zavaroktól lehet tartani. Erre az elnök azt felelte: hogy ezen dolog már múltkor elintéztetett. Azután a városi gyülekezetekről tanakodának — s ezen dolog iránt határoztatott : 1. Hat város, u. m. Kassa, Kézsmárk, Lőcse, Eperjes, Bártfa ésKis-Szeben külön már két század óta fenálló öszszekötetésben — mint esperesség maradjanak. 2. A bányakerületi gyülekezetek összesen az eddigi esperességekben maradjanak. 3. ux modori, bazini és szent-györgyi gyülekezetek csatoltassanak a pozsony megyei esperességhez. 4. A pozsony városi esperességhez a mosony megyei négy német gyülekezetek csatoltassanak. 5. A sopronyi ésruszti, a sopronyi telekbirtokon levő s ezeken kivül a koldus-falvi gyülekezetek egy esperességbe foglaltassanak. Belső kormányzata minden egyháznak épségben meghagyatik. Az elnök kijelentette, hogy Sopronyról nincs kétség; minthogy már régóta jól elrendezett conventje van , tehát a megyei esperességnek nem kell alárendelni. A felsömagyarországi hat város mellett igen szenvedélyesen felszólalt Podkoniczky, azt is hozzáadván, hogy ha a zsinat valamit azoknak szabadalmai ellen határoz —• ezen Ugy a királyi trón elébe fog vitetni. Elősegítette ezen ügyet komoly beszédével Szontagh Sámuel, s a zsinat a kívánságnak nem szegült ellene. A zsinat XII. ülése. Oktober 9 én. Benyujtatotí a zsinatnak egy irott nyilatkozat, melyet néhány követ irt alá. Ebben felette kikelnek ama gúny- és kemény kitételek ellen, melyek a symbolicus könyvekben, például az ágostai vallás apológiájában, és a smalkaldi cikkekben előfordulnak, a római katholikusok ellen gyűlöletet gerjesztenek, s azt követelik, hogy vagy a királyi biztos nyilatkozata következtében a symbolicns könyvekről ne tétessék említés, minthogy ezen kérdés a zsinathoz nem tartoznék , — vagy ezen szavak : „secundum libros syrnbolicos in formula concordiae recensitos," a superintendensek, consistorialisok és lelkészek által leteendő eskü formába ne iktattassanak be; a consistorinmi határozatoknak normája legyen egyedül a szentírás és az ágostai vallás, vagy végre, ha ezen kérelemnek nem volna helye ezen nyilatkozat a zsinat jegyzőkönyvébe iktattassék be. Az elnök olvastatta herceg Coburg Józsiásnak hozzá intézett levelét, melyben ő fensége nyilatkoztatta: „miszerint azon félreértés, mely a symbolicus könyvek iránt keletkezett, tudtára esvén, ő mint hazafi és hitsorsos azt javasolja, hogy egyedül a szentírás és az ágost. hitvallás vétessék fel amaz esküformába, valamint az abéesievangyélmi consistoriumnál történt, s a királytól helybea hagyatott Jegyzet. H. Coburg levele s b. Prónay László felelete egésa terjedelmében következőképen hangzik: „Báró Prónay László ő excellentiájának, az ágost. hitvallású zsinat elnökének Pesten. Reménylem, excellentiád nem veendi rosz néven, ha én mint a magyar nemzet jelenlegi tagja, s az ágost. hitvallású felekezet hive, önnek megvallom, hogy azon egyetlen3égek, melyek az öszegyült zsinat tagjai között nyilatkoznak, engem igen meghatnak, miután épen itt nem is várható más egyéb, mint szelídség és türelmesség, s fájdalom okaim vannak attól tartani, mikép épen ez által könnyen veszélyeztethetjük Ő Felsége különös kegyét. Ha megengedtetnék nekem, őszinte véleményemet kimondani, az abban állana: hogy miután e félreértések nyilván a symbolicus könyvek miatt támadtak, legcélszerűbb volna a lelkészek és superintendensek megeskettetésénél, hogy a szentírás mellett csupán az ágost. hitvallás tételei említessenek, mint azt a bécsi agenda legfelsőbb rendelet szerint parancsolja; vagy, ha ez indítvány sem találkoznék tetszéssel, csak azon általános szabály hozassék be, hogy az esküt letevők a szentírás tanaira s azon vallomásokra tegyék le az esküt, a melynél fogva e hazában nyertünk jogokat, s hogy ezek után fognak élni és tanítani. Ha nagyon is sokat tettem, kérem tulajdonítsák ezt ama hő érzelemnek, melyet az én hitfeleim iránt érezek, a ki legnagyobb tisztelettel vagyok excellentiád alázatos szolgája Coburg, herceg.