Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-25 / 43. szám

lyezni, s hogy cs. k. apóst. Felséged atyai szándéka szerint egyházi életünk szükséges reformjait saját törvényhozásunk utján s Felséged legmagasabb szentesítése közbe jöttével aggodalomteljes lelkünk megvigasztalására mi hamarább eszközölhessük, egy egyetemes zsinat mielőbbi egybehivását engedélyezni legkegyelmesebben méltóztassék. — Ezekből áll ama jobbágyi őszinteséggel és hűséggel előterjesztett könyörgés, melyre minket cs. k. apóst. Felségednek azon atyai jósága bátorított, mely ha oly fárad -batlan szorgossággal és gyöngédséggel sietett egyházi életünk államjogainak rendezésével foglalkodni, bizonyára ép oly atyai szeretettel és figyelemmel fogja azon 3 millió magyarhoni hü protestáns alattvaló fiúi könyörgését meghallgatni, kiket a fentebbi legmagasbb császári nyiltparancs legmélyebb aggodalomba ejtett bár, mégis cs. k. ap. Felséged atyai kegyelmétől bizton reményli fentebb előpanaszlott jogos sérelrnök atyai orvoslását. Kik egyébiránt magunkat cs. k. ap. Felséged atyai oltalmába és kegyelmébe ajánlván, legmélyebb tisztelet és jobbágyi hódolattal maradtunk Felséges Császár s Apostoli Királyunknak, legkegyelmesebb Urunknak Pápán, 1859. évi october 17-én tartott egyházkerületi gyűlésünkből legalázatosabb alattvalói s örökbííségü jobbágyai A dunántúli helv. hitvallású egyházkerület közönsége. KÖNYVISMERTETÉS. Egyházi könyvtár a magyar reformált vallású nép számára. — Kiadja a tiszántúli reform, egyházkerület. — Szerkeszti Révész Bálint, debreczeni ref. lelkipásztor és egyházkerületi főjegyző. — Első évfolyam 4 füzetben. — Nyomatott a város könyvnyomdájában 1858—1859. Debreczenben. Kettős kútfőből fakadó határtalan tisztelet vezeti ezúttal tollamat, midőn az Egyházi s isk. lapok nt. szerkesztőségétől nyert megbízatásom folytán,— a kitűzött könyvet ismertetni kivánom. Egy részről általában kegyelet-érzete szemben az ismertetendő könyv homlokán álló im ezen szavakkal: „kiadja a tiszántúli reformált egyházkerület," mely nevele és táplála engem is sok ezer neveltjei közt, debreceni főiskolájának édesanyai tejével. Más részről a minden magyar református ember keblében támadni kellő hálás elismerés kettős mértéke hatja át szivemet azon kegyes gondoskodásaért a főt. tiszántúli egyházkerületnek, melylyel az amagyar reformált nép vallás-erkölcsi képeztetését koronként olcsón kezébe adaudó kellő olvasmányok által előmozdítani, s ily módon Isten országa köztünk terjedését hatályoson eszközleni buzgólkodik. Azonban épen mert határtalan azon tisztelet és érdekeltség mind a kiadó testület, mind a megindított folyóirat iránt, mely ismertető tollamat vezeti, — épen ezért kötelezve érzem m#gam nem csak arra, hogy a nagybecsű vállalat fényoldalát tevő vonásokat üdvözlő örömmel kiemelni bőkezű legyek, de még inkább arra, hogyannak akár objective valósággal létező, — akár az én subjectiv nézetem szerint lehető hiányait, szerény tisztelettel ugyan, de a tökély minél inkább megközelíthetésének óhajtásából eredő férfias őszinteséggel kimutatni bátorkodjam. Azon alapszabályok, melyekben a tiszántúli ref. egyházkerület által megindított egyházi Népkönyvtár célja, irányzata, modora, s szerkesztésének és kiadásának részletes szabályai kimuttattatuak s megállapíttatnak, ezen első évi folyam második gyűlésében közöltetnek. Ezek szerint: „A megindított egyházi irodalmi vállalat célja mind azon ismereteket terjeszteni, melyek a prot. egyházi élettel közelebbi és távolabbi cgybeköttetésben állanak s e szerint nem csak a szentírás minél tisztább értésére való bevezetésnek, ker. hit- és erkölcstudománynak, egyháztörténelemnek, ünnepek, egyházi szertartások, törvények, és rendeletek értelmezésének mezejéről hoz célszerű közleményeket,— hanem kisebb nagyobb mértékben kiterjeszkedik mind azon ismeretekre, melyek egy jól rendezett s virágzó prot. népiskolában taníttatni szoktak, s melyekbeni erősbülésre népünknek az egyházi élet érdekéből is szüksége vagyon. — Az egyházi történelem mezején különös gondot fordít a külföldi és hazai reformátorok , s az egyházunk javának munkálásában méltó érdemeket szerzett elhunyt nagy férfiak életrajzára, — egyes gyülekezetek, vidékek és országok egyházi történetére, s ezek mellett időnként a hazai és külföldi legújabb egyházi és iskolai eseményekre, s különösen a debreceni főiskola anyagi és szellemi állapotára. —- Közöl ugy nevezett buzgalmi műveket, tehát egyházi beszédeket, imákat, énekeket, vallásos irányú versezeteket és elbeszéléseket. Hozhat a külföldi egyházi népirodalom termékeiből is ismertetéseket, fordításokat, vagy átdolgozásokat, még pedig mindezeket távol minden tudományos színezettől, száraz rendszerességtől, oly megható élénk modorban, hogy azok már az előadási modornál fogva is a nép életére, kedélyére minél nagyobb hatást gyakoroljanak." „Ezen irodalmi vállalat tisztán reformált keresztyén irányú és színezetű legyen — a II. helvetiai vallástételben és heidelbergai katechismusban felállított elvekhez tartsa magát." „Más felekezetek hitelveinek gúnyolása egészeu kizáratik ugyan; de az élő ref. felekezeti öntudat hitfeleiukben felébresztetui és fentartatni céloztatik." „Szükség, hogy ezen könyvtár a tárgyaknak mind kiválasztásában, mind előadásában köznépünk miveltségi fokát és érdekeit tartsa főképen szeme előtt; — ennélfogva egész szerkezete, gondolatmenete, s különösen nyelve világos tiszta és népszerű, — de a mellett tisztes és komoly legyen." „Az egyházi könyvtár állaui fog évenként 4 egyenlő füzetben 40 nyomott ívből; — a füzetek egyenként a debreceni 4 országos vásárokra fognak megjelenni. Egy évi 4 füzet ára 1 pfrt." „A dolgozatok vagy megbízás vagy pályázás utján eszközöltetnek, — pályadíj a tárgyak nehézségéhez képest egy-egy nyomott ívért 2—3 cs. arany." „Ezen vállalat fentartásának , anyagi terhe ugyan a tiszántúli egyházkerületre terjesztetik ki, de bizalommal hivatnak fel a többi egyházkerületek is, hogy e vállalathoz testületileg csatlakozni ne késsenek." Az anyagi fentartást illető részletes számításokat és intézkedéseket, melyek inkább helyi, — mint közérdekűek, még kivonatban is közleni feleslegesnek láttam. Láthatjuk ezen kivonatban közlött alapszabályokból, hogy a tiszántúli főt. egyházkerület nem csak belátta azon égető szükséget, söt sorvasztó betegséget, melyben hitfelekezetünk valláserkölcsi élete darab idő óta szenved, sínlik, nem csak célszerű orvosszert készített az ellen, az időről időre szolgáltatandó s minél tágabb körű használatra juttatandó olvasmányok által: hanem azok n egválogatása és előadása körül szem előtt tartandó elvek s szabályok felöl is a legbölcsebb tapintattal gondoskodott. —• S ime előttünk áll a kegyes vállalat első zsengéje az egyházi könyvtár első évi folyama, négy külön füzetben ; — s így már most — mert előbb szólani felőle ideje előtt lett volna,— már most annak értékét némileg megítélhetni, előnyeit vagy hiányait kimutathatni. A négy füzet tartalma következő: az I-sőben legelői áll: Kibocsátó szó , Balogh Péter, helyettes superinten denstöl; azután : Szózat a magyar reformált vallású néphez, az ezen egyházi könyvtár szerkesztésével, egyházkerületileg megbízott kerületi főjegyző Révész B álinttól; azután állanak e következők : A szentírás mint Isten kijelentett igéje s boldogságunk fóeszköze, Tóth Mihály, debreceni főiskolai hittanártól.— A Jésas Krisztus élete, Me nyhárt, János,