Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-25 / 43. szám

3. Uj alapítványok szerzését célzó terveket készítsen s közöljem Délutáni 4 óra után dunántúli kerületi gyűlés Mattkovics urnái tartatott. Sok panasz emeltetett itten , hogy superiutendentiánk gyülekezetei kevéssel, némelyek pedig semmivel sem járultak a zsinat költségeihez. A pénzt csak a főfelügyelőnek utalványárakellene a követeknek a gondnok által kiszolgáltatni, — s nem is tulajdonképen kétfc rintnyi napdijt, hanem a mennyit kiki költend. Az alapítváuyainkról volt azután szó, melyeknek ál lapotjairól kiviláglik, hogy azok között nem találtatik olyan, mely az egész evangyélmi testületnek közös költségére használtathatnék, miután mindenik külön célra van alapítva. A pénzbeli (gazdászati) küldöttség összeült sept. 17 kén délelőtt. A királyi biztos azt állította, hogy ezen küldött ségnek teendője az egyház pénzügyeiről reája nincs bizva ; tehát a zsinaton ezen dologról szó sem lehet. Hanem az elnök előterjesztésére véleményétől elállott s írásban nyilatkoztatta, hogy ezen küldöttség folytathatja megkezdett munkálatát. Azután főkép Radvánszky Ferenc működése által kidolgoztatott egy rovatos tábla — mely szerint minden egyházmegye az alapítványok ingó s ingatlan birtokainak összeírását minden késedelem nélkül ide küldeni tartozzék. Mely tabellát a superintendensek és a kerületi felügyelők szétküldjék — s pontos meghatározott feleleteket sürgessenek. Mert az alapítványok bizonyos mibenlétének tudása nélkül azoknak biztosítását eszközleni s a kezdett munkát folytatni lehetetlen. Az elveszett alapítványok közt első helyen említetett az 5000 ftnyi. Hrabovszky féle, — mely 1656. Hrabovszky György által ágostai hitvallású evangélikusoknak hagyatott, azután a bártfai hatóság által lefoglaltatott s eddig vissza nem adatott; melynek kiadása komolyan sürgetendő lenne. Vasárnap, september 18-kán ülés nem tartatott. Sept. 19« a pénzügyi küldöttség tanakodott délelőtti órákban : minthogy az alapítványok és a kegyes hagyományok pontos önszeirása a zsinat alatt nem készülhető, — minthogy több követek készületlenül jöttek, — az esperesek és a gyűlések által kidolgozandó összeírás oly hamar nem követelhető, elhatároztatott, hogy ilyen összeírás a bevégzett zsinat után minden egyházmegyében kidolgoztassék, és a zsinat által megalapítandó hatóságnak szolgáltassék át. Hogy pedig a valóban meglévő alapítványok biztosítathassanak a dunántúli javallatnak canonai az egyházi vagyonról kevés változással megerősíttettek. Azután Biala galliciai város evangyelmi gyülekezetének folyamodványa olvastatott, melynek tartalma következő : „fa imaházuk dűlőfélben levén, azt köböl építeni szándékoznak. De szükséges pénz nélkül szűkölködvén, magyarországi hitsorsosaikhoz segélyért folyamodnak. Erre válaszoltatott : ha hirályi engedelmet mutatnak, — szabadságukban álland gyülekezeteinkben gyűjteni. Ugyan e napon délután a küldöttség tanakodni kezdett az uj pénzalap megszerzéséről. Ide tartozni látszanak. 1. A dézsmák', melyek az evangyélmi lelkészeket királyi szabadalmak értelmében illetek s tőlök evővel vétettek el. Azoknak visszatérítéséért ö felségénél folyamodni kell. 1. Sok királyi- és mezővárosokban a lelkészek és iskolatanítók házipénztárból fizettetnek, a templomok és iskolákjavíttatnak. Minthogy pedig ezen pénztárhoz az evangyelmiak is tetemesen hozzájárulnak, igazságos, hogy azok is ezen pénztárból szükségeikre aránylagosan részesüljenek. Ezen okból a trónhoz folyamodni kellene. 3. Az evangyélmi lelkészek némely helyeken tizedet fizetni tartoznak. Oda keli tehát működni, hogy ez királyi tekintély közbenjárásával szüntessék meg. III-dik ülés, sept. 20-kán, a jegyző Baloghy Mihály az í első és második ülésuek jegyzökönyvét felolvassa. Az elnök figyelmeztette a zsinatot, hogy a nyilvános oktatási Ügy a zsinatnak tárgya, a mennyire azoknak nevelését s oktatását illeti, a kik egyházi szolgálatba mint lelkészek és tanítók lépni akarnak. Ebben beleegyezett a királyi biztos. Azután Ráth Mihály felolvasta azokat, melyek a vegyes küldöttségben határoztattak. Ezen küldöttségnek elnöke volt Vay István, jegyzője pedig Sólyom István. Ezen határozatok nem terjednek ki a liturgiára, annál kevésbé i a két vallásfelekezetnek dogmáira vagy a benső egyházi törvényeknek megalapítására. A felolvasott dolgozat nyomán tárgyaltatott : 1. Az egyházi kormány külső alakja. Két órányi vitatkozás után e következő cánonokat fogadta el a zsinat: a) Az egyház felügyelete s igazgatása az egész vallásbeli társulatot illeti, mely világiakból és lelkészekből I áll, tehát vegyes vagy közös. b) Minden helybeli gyülekezetnek van joga az egyházat igazgatni — közösen a lelkészszel, a ki a törvényes meghivás által ugyanazon egyház tagjává válik; s így ezen jog közösen általa és az egyház elöljárói által gyakorlandó. Schwartner Márton azt állította, hogy ezen jog a lelkészeknek csak a szokás miatt megadható — miután ők az egyháznak hivatalnokai. Nagy vita támadott e dolog felett, melyben főképen részt vettek b. Prónay Gábor, Radvánszky Ferenc, Lyci Kristóf, Kárász, Perlaki. IV-dik ülés september 21-kén, a vegyes küldöttségnek egyéb munkálatai olvastattak. Mind két felekezetű evangélikusoknak legyen közös a templomoknak használata s simultán a vallásgyakorlat, szabad legyen élni akármelyik felekezetű lelkész szolgálatával — a keresztelés, esketés és temetkezés mellett. — A vegyes tanodákról is gondoskodni kell. (Mire már II. József által is javaslólag utaltattak, hogy a hol nincs elegendő erejök külön templomokat építeni — egyezzenek meg egymással mikép a templom külön isteni tiszteletre használandó.) Azután négy küldöttség neveztetett ki. 1. Az egyházi hatóságok elrendezésére: Radvánszky Ferenc, Matkovits Pál, Balogh Péter, Pongrácz Imre, Perlaki, Szontagh, Sztraka és Schramko. 2. Az iskolák igazgatásának kidolgozására: B. Prónay Gábor, b. Podmanitzky József, b. Prónay Sándor,— Schwartner Márton, Ráth Mátyás, Hamaljár, Nicolai és Podkonitzky Ádám. 3. Az egyházi fegyelem meghatározására: Sólyom István, Pongrácz Boldizsár, Hrabovszky, pozsonyi esperes, Fejérváry Károly, nagy-esperes, Institoris, Lyci Kristóf és Wallaszky Pál. 4. A házassági törvények kidolgozására : Tihanyi Tamás, Lehotzky N., Császár András, Domokos N., Crudi Dániel, Mihálitska, Schmal Endre, Gamauf. Ezen határozat közöltetett zsinatunk küldöttsége által a helvét vallású atyánkfiaival— a kik ezt meghallgatván, szinte tüstént egy küldöttséget küldöttek, mely abbani megegyezésöket nyilványitotta. Ezekhez hozzá adatott a református atyafiak kívánságára. 5. A pénzügyi választmány, melynek tagjai részünkről valának: Prónay Pál, Gerhard N., Szakony N., Okruczky N., Kárász, Cerva, Institoris. Délután tartatott a dunántúli kerületnek gyűlése Matkovics szállásán. A főfelügyelő kérdésére, váljon a sopronyi egyház az esperességnek hódolni akar-e— a sopronyiak azt felelték, hogy a száz évek óta senkitől sem zavart szokáshoz ragaszkodnak; — midőn ők a dunántúli superintendens téritvénye által a pénztár ügyeit stb. kivevék. Mint dunántúli kerület iskolai következők neveztettek : a szentlőriuci, a pápai, palotai, oroszláni, kőszegi. —