Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-10-18 / 42. szám
löjének nem elég alaposak, erről nem tehetünk. Mi nem tanultunk még annyit, hogy az erdőt a fáktól ne lássuk. Egyébiránt ez esetben a „Wochenblatt" szerkesztője minden alapossága mellett is alkalmasint igen jól látja az erdőt, de a nyul más bokorban van. Az „Ev. Wochenblatt" ; szerkesztője épen oly jól tudja miutmi, hogy soha magyar prot. ember azt nem kérte , hogy mások rendezzék egyházát, hanem kérték számtalanszor az egyházkerületek, engedjék meg az egyháznak, hogy maga magát rendezhesse, s mégis arra alapítja most is vádját, hogy „csaknem hetven év óta felterjesztett számtalan kérelmek következtében jelent meg a császári nyiltparancs." Mi ilynemű ráfogásokra több Ízben figyelmeztettünk és az „Ev. Wochenbl." igazolva a közmondást, hogy nincs gonoszabb siker, mint a ki hallani j nem akar, e ráfogást újra fölmelegíti s arra az egyházat mélyen sújtó vádat alapít. Miután tehát látni való , hogy mi minden beszédeinkkel az „Ev. Wochenblatt" szerkesztőjénél csak falra hánynánk borsót, e tárgyban vele többé szót nem váltunk. Lelkészi beköszöntés és egy rom, kath. testvér adománya Nagyt. Szerkesztőin-! Egy szerencsés véletlen ugy akarta, hogy barátom és hivataltársam tiszt. Bese Elek urnák, a madari reform, szentegyház ujon választott lelkészének hivatalos beavatási ünnepén jelen legyek, melyről nem szólnom azon okból sem lehet, mert a madari reform, szentegyház új vőlegénye egy azon választottak közül, kiket tudomány és igazi hivatás emelt az apostoli hivatalra, mint azt beköszöntő krisztusi lélekből eredt ékes beszéde is fényesen bizonyítá. A jelen volt nagy és válogatott gyülekezet soraiban lelki öröm volt szemlélnem a dunántúli reform, egyházikerület felügyelőjét, főtÍ3zteletü Nagy Mihály superintendens urat, Komárommegye cs. kir. főnökét, nagyságos Ambróz János urat, több es. k. tisztviselőt és a megye első rendű nemesei közül tks. Halasy Ede, Konkoly Balázs, Madarasy László urakat sat. A bevezető esperes nagytiszt. Nagy Péter uron kivül az ur idősb és fiatalabb szolgáinak egész serege vont koszorút a nap hőse körül. Az isteni tisztelet után a szent sátorból kijővén, egy e célra készült lombsátor fogadá az ünnep vendégeit; a sátorban szives indító kedv és végetlen toast és pohárköszöntés, a sátoron kivül lant és hegedű hirdeté az örvendező gyülekezet őrömét. A fiatal hölgykoszorú pedig tánc és zene mellett áldozott a nap örömeinek. És az én örömöm legszentebb kútfeje pedig azon tudat vala, bogy e szent lakoma ifjú vőlegénye a legjobb atya és legméltóbb hivatal előd fia és közvetlen utóda. A Mindenható óvja meg az ur e hivatott szol- ! gáját, hogy üdvözült atyja átörökölt lelkét sokáig áraszthassa a boldog gyülekezetre! Szinte a komáromi egyházmegye köréből nem hagyha- j tom említés nélkül a keresztyéni adományt, melylyel a nagytanyi reform, gyülekezetet egy rom. kath. testvére megajándé- j kozta. A gyönyörű és értékes adomány — egy eddig nélkülö- ! zött templomi harmonika, és az adományozó: Tullner helybeli cukorgyári tiszt. Egy gyülekezet áldása és a tiszta christianismua lelke áldja és kisérje e nemes rom. katk. testvérünket és áldja meg öt az áldozatokban gyönyörködő isteni felség! , Ács, sept. 16. 1859. F. P. Vegyesek. Lelkész beigtatás Pusztavámon Fejérmegyében. Múlt hó 9-ke valódi örömnapja volt a Pusztavámi ág. hitv. ev. egyház- , nak, melyen T. Eszti Sámuel ur , előbb sárszentmiklósi lelkész ; nevezett uj állomásába Ünnepélyesen beigtattatott. Az életidejére nézve különben nem fiatal, de lelki a testi erejében még j meglepöleg dús s élénk férfiú, német nyelven tartott s a ráfor- I dított figyelmet egészen magával ragadott beköszöntő beszédében felejteté velünk a fejet borító őszfürtöket. A szószékrőli leszállta után következett az ünnepélyes beigtatás nt. Szabados Pál, esperes ur által, ki igen találólag alkalmazá, rövid s buzgó áhítattól átlengetett beigtató beszédjében, a meghívott lelkészre (Máté 11, 3.) igéit. Öröm és megelégedés ült az egybesereglett híveknek arculatján , s ez öröm és megelégedés hisszük és re-* menyijük, hogy mind az illető gyülekezet, mind az érdeklett lelkész ur keblében tartós és maradandó leend! S. M. A „Sárospataki Füzetek" harmadik évi folyamának második füzete megjelent, következő tartalommal: „A hegyi prédikáció" (ekszegetikai kísérlet) Peti Józseftől ;„Vermigli Martyr Péter" (második közlemény), Pápay Imrétől; „A gömöri helv. hitval. egyházmegyét, egyházmegyei s egyházkerületi törvényhozás utján kötelező kormányzati szabályok ;" „Protestáns irodalmi szemle" (Nagy Péter konfirmatió ikisebb kátéjának, Zsarnay Lajos apologétikájának, a „különféle papi dolgozatok" s „kecskeméti protestáns közlöny " ismertetése); „Őszinte szó a sárospataki énekkarhoz, Gáspári Jánostól: „Az aisózemplóni egyházmegye népiskolai választmány Sárospatakon tartott közértekezletének jegyzőkönyve (april 27-dikérŐl;)" „Hivatalos tudósítás a sárospataki ref. főiskola 1858 /9 évi állapotáról," Szeremlei Grábor kőzigazgatótól. Látni való, hogy a sárospataki füzetek tartalom érdekességében nem hogy fogyatkoznának, sőt inkább mind növekedő haladásban vannak, és azért remélljük, hogy a pártolás is ahoz képestnem csökkenui, hanem napról napra erősbödni fog. Szerk. A gyönki ref. algymnásium convíctusát nagyobb mennyiségű tiszta búzával segedelmező nagyszokoli ós ságvári egyházi gyülekezeteknek s az ezt eszközlő lelkész uraknak hálás köszönet szavaztatik. P. (Néptanítók könyve.) Szeberényi Lajos ág. ev. lelkész és dekán s Vincze Sándor helv. hit. tanár a „Néptanítók könyve" cimü protestáns növelési közlönyt két éves álma után újra fel akarják éleszteni a jövő 1860-ikév kezdetén. E füzetek az eddigiekhez hasonló tartalommal ugyanazon irányban fognak működni. Az évi hat füzet előfizetési ára 2 uj frt., mely összeg f. évi dec. l-ig díjmentve Makóra utasítandó a „Néptanítók könyve szerkesztőségéhez." Adakozások. 1. A szendi ttizkárosult szerencsétlen gyülekezet felsegélyezésére ujolag küldetett kezemhez s általam az illető gyülekezetnek : 1-ör aug. 26-án Ts. Hornyánszky Viktor ur, az Ev. Wochenblatt szerkesztőjétől 6 ft. 25 kr. o. é. 2-or sept. 17-kén FÖt. Wolmuth Leopold, helyettes superintendens ur utján a tiszántúli helv. hitv. evang. egyházkerületben gyűlt 182 ft. o. é. a fentebbiek, mint reám bizottakbani hűséges eljárásom igazolása, és az illető kegyes adakozók megnyugtatása végett már megküldött rendes nyugtatvány mellett, szabad legyen, valamint saját, ugy a szerencsétlen gyülekezetnek {nevében, a kegyesadakózók irányában, mélyen érzett hálaadó köszönetemet nyilvánítani. fSzabados Pál, esperes. 2. Tiszt. Czike Dániel, ó budai ev. ref. lelkész a tőle legközelebb megjelent „Közönséges egyházi beszédek s néhány ünnepiek, halottiak és alkalmazható búcsúztatók" című munkájából 10 pélnányt a pesti prot. főiskolának ajándékozott, amiért is neki az iskola nevében ezennel közönetet mondunk. 3. Két nemes ifjú részéről a havi zsebpénz filléreiből gyűlt 2 ft. o. é. küldetett be szerkesztőségünkhöz Márk Mózes szászkúti lelkész ur számára. A megneveztetni nem akaró ifjak vegyék e szép tettükért őszinte elismerésünket. Adja Isten, hogy a növekedő évekkel egyházunk iránti szeretetük hasonló növekedést nyerjen.
