Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-18 / 42. szám

engedte! sőt már 1784-ben az egyetemes zsinat tarthatását is jövendőre eleve megígérte — melyben a protestánsok belső ügyeiket magok elrendeznék —s oly eszközöket nyújthatnának — melyek által a vallás és egyház az ur szelőiében kifejlődhetnék. Atyáink tehát II. József uralkodásának utolsó 6 évében az egyetemes országos zsinatra készültek, melynek egyedüli célja a zsolnai 1610-ki zsinat példája szerint az egyháznak belső ügyeit rendezni és szervezni. Tanácskozónak tehát atyáink e fontos ügy felől, s bizottmányok neveztettek ki az egyházi törvényjavaslatok kidolgozására. Ezek pedig nem csak a bel-, banem a külföldi egyházi jog címeres tanárait is véleményök nyilvánítására felszólították, sőt a külföldi szerkezeteket u. m. a sandomiri uniót, a thorni, lesnoi és vengrovi zsinat határozatait — a zsolnai és várallyai zsinatra alapított — de az idők mostohasága miatt — csonkított „ususunkkalK

hasonlították össze. — S miután ezekkel tisztában voltak, 1789 vége felé ő Felségéhez teljes birodalommal folyamodtak. De — a sors mást rendelt! A magasztos lelkületü császár későn jutott azon tudomáshoz, — bogy az ő legjobb s legtisztább szándékból eredő s szeretett alattvalói jóllétének alapítására célzó javításai, reformjai, főkép Magyarországban a nemzet rokonszenvével nem találkoztak, — minthogy országgyűlésen kívül — tehát az ezeréves alkotmány mellöztével vétettek foganatba nem koronázott király által, a ki hizelgői által félre vezetetvén, a német nyelvet kormányzati nyelvvé emelte — a honi nyelv mellöztével, de nem elnyomásával. A császár amaz „Oderint dum metuant" halálos ellensége az 1790-ki január 20-kán kelt leirat által minden rendeleteit visszavonta kivévén a vallási türelmet és a parasztnak rögtöni felszabadítását célzó nyiltparancsait — s mart. 20-kára—.összehívott országgyűlést, melyen magát megkoronáztatni s az ország javára állandó törvényeket a karokkal és rendekkel együtt szabni akart, az ős alaptörvénynek hódolva, melynek értelmében magyarországban érvényes törvénynekcs&k az tekinthető, a miről az országgyűlésen a KK. és RR. határoztak S a koronázott király aláírásával szentesített. Hanem midőn épen Magyarországban ezen országgyűlésre készültek volna, — a kérlelhetlen halál február 20-káii 1790. meglepte a íelséges emberbarátot. Bölcs utódja s Toscanának regenerátora II. Lipót a boldogult bátyjának végrendeletét tisztelve junius 6-kára összehívta az országgyűlést Budára, hol a nádor megválasztatott — a koronázás végbevitetett; azután az ország belső ügyei rendeztettek ; s az ujdon koronázott király az országgyűlési határozatokat mint törvényeket szentesítette. Ezen törvények közt foglaltatik a XXVI, t. cikk — melyben „Miután a rendek a köztök örökre megállapítandó egyesség végett igazságosnak ismerték, hogy a vallásügye az 1608-ki és 1647-ki törvények állapotára visszahelyeztessék s hogy következőleg mind az ágostai, mind a helvét kitvallást követő evangélikus országlakosok örökre helyreállított szabadvallásgyakorlatnak alapjául éstalpkövéül az 1608-ki koronázás előtt t. c. által idézett s a törvénykönyvbe sorozott bécsi békekötés s az 1647. 5-dik t. cikkbe iktatott linci békekötés tartalmai vétessenek és megujíttasstinak; ennélfogva ő felsége kegyelmes hozzájárultával — a papság s a világi katholikusok egy részének ellenmondásai ellen nem állván, sőt örökre semmi érvénynyel nem bírván" — a honi protestánsok jogai szentesítve vaunak. Ezen alaptörvény 4-dik és 5-dik pontja — a protestánsok beléletét és nevelését illető szabályozását zsinatra bizta, mely már b. e. II. József uralkodása alatt készült — s az országgyűlés után csak ugyan Pesten és Budán összeült. A pestinek naplóját s ha életem tart később a kanonjait egyszerűen s minden színezet nélkül — közlendő — a mennyei békét s az evangyélmi éberséget kívánom az olvasóknak — kivált ezen időben, midőn a túlzás minden fajaival küzdeni kell annak, a ki az evangyéliomhoz híven nem akar senkit kárhoztatni. Tehát „ébren !" — legyen & jelszavunk — s az istennel, a világgal és önmagunkkal való mennyei béke legyen eddigi küzdelmeinknek jutalma ! (Folytatása követk.) Kanya Pál. Jegyzetek rövid hazai kirándulásombői. „A külföldet ismerni szép, de a hazait ismerni kötelesség." Kölcsey. VII. (Vége.) Nagy-Euyedről Károlyfejérvár felé mentem. Az országúttól néhány száz lépésnyire balra ott áll a Maros partján magánosan a szent imrei ref. templom, melyet a szent-imrei hires csata és győzelem emlékére egykor Hunyadi János építtetett. A templom most már teljesen kijavított s használható állapotban van s mivel a mellette levő Sz.-Imre helységben a ref. gyülekezet annyira leolvadt, hogy az sem lelkészt, sem tanítót tartani nem képes , rendesen a körülfekvő gyülekezetek lelkészei szoktak abban felváltva havonként egyszer isteni tiszteletet tartani, a midőn a szomszéd helyekről többnyire számos közönség látogatja meg ezen történeti emlékű templomot. Károlyfejérváron túl nem messzire az erdélyi szászok földe kezdődik. Mielőtt azonban ide lépnénk át, vessünk előbb egy fntópillantást az erdélyi ref. anyaszentegyház statisticai állapotára. Az erdélyi ref. anyaszentegyház 1840-ben 562 anya-és 300 leánygyülekezetet s azokban 12 ezer elemi tanulót s összesen 289,300 lelket számlált. Az 1859-ben kiadott névtár szerint pedig 544 anya- s 415 leánygyülekezetből áll s 22,665 elemi tanulót és összesen 300,129 lelket számlál. Eszerint az anyagyülekezetek száma 18-al fogyott; a leánygyülekezeteké pedig tetemesen szaporodott; azon ban ennek dacára a népesedés mégis növekedett, az elemi tanulók száma pedig csaknem még annyira emelkedett. Öszvesen 19 egyházmegyét foglal magába, melyek közt a legnagyobb (szilágy-szolnoki) 46,631-, a legkisebb pedig (a nagy-sajói káptalan Doboka megyében) 2,182 lélekből álló népességgel bir. Fogaras a mennyiben mint kiváltságos gyülekezet;, szinte az egyházmegyék sorába szá* míttathatik, sajátképeu még a nagy-sajói káptalannál is kisebb s csupán 843 lelket számlál. Vannak kiváltságos gyülekezetei, melyek az esperesek és egyházmegyék hatósága alól eximáltatván, közvetlenül a püspök felügyelete és a főconsistorium hatósága alatt állanak s mintegy ugyanannyi egyházmegyét képeznek vagy legalább az egyházmegyei hatóságokkal egyenlő jogokban osztakoznak. A tekintélyesebb gyülekezeteknek ezen kiválságos állása, mint a „De Statu Ecclae Evangelico-Reformatae in Transsilvania — Josephus Salamon sat." című nagybecsű munkában a 116 dik lapon említtetik a svájci főbb városi gyülekezetek (Zürich, Bern, Basel) kiváltságos állásának hasonlatosságára képződött ki s ide tartoznak Kolozsvár (8—10,000 1.), Nagy-Lnyed (2,000 1.), Maros-Vásárhely (4,000 1.), Székely-Udvarhely (2,000 \.) Kézdi-Vásárhely (3,000 1.), Déés (1,500 1.) és Fogaras (843 1.); kokorábban ide tartozott Sepsi-Sz.-Oyörgy (2,000) és Sepsi-Ilyefalva (1,000 1.) is. Sajátságos , hogy a szászterületen levő ref. gyülekezetek, nevezetesen: a szászvárosi, tordosi, vízaknai és kobori máig is az ág. hitv. superintendens és consistorium hatósága alatt állanak ; valamint hasonlóan a nagy-sajói (Doboka megyében) és a tekei (Kolos megyében) káptalanban fekvő ág. hitv. gyülekezetek (melyeknek összes népessége 5—6 ezer lélek) Alesius Dienes ref. superintendens ideje óta a ref. superintendens és főconsistorium hatósága alatt állottak egészen az erdélyi szász ev. egyház legújabb szervezésének bekövetkezteig, a mikor azok az ev. egyház hatósága alá kebeleztették magukat. Mi lehetett szülő oka ezen