Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-04 / 40. szám

tiális convent hármat küldeni s a 71. §-ban megállapított módon választani tartozik. Ha valamely superintendensnek vagy helyettes superintendensnek avagy snperintendentiális felügyelőnek (gondnoknak) helye botöltve nincs, ugy azaz illető — egyházi vagy világi — rendből küldendő követ által pótlandó. 104. §. A superintendensek helyettes superintendensek és superintendentiális felügyelők (gondnokok) a zsinat tagjaiként, megerősítési okiratuk, a választott követek pedig a 71. §. szerint kiadott választási bizonyítványaik előmutatása által igazolják magukat. 105. §. A zsinat minden tagja a jelenlevő, szolgálati korra nézve legidősb superintendensnél személyesen köteles jelentkezni, ki az igazolási okiratok alapján az öszszes tagok névsorát elkészíteni s azt az első ülésben a zsinat elé terjeszteni tartozik. 106. §. A zsinat tárgyalása mindég a tagok névsorának felolvasásával és megerősítésével kezdődik. Erre közvetlenül ugyanannyi szavazásban : a) egy elnök, a jelenlevő superintendensek közül, és b) egy elnök a jelenlevő világi tagok sorából, kik az elnökséget mindaddig, mig az iránt zsinatilag végleges határozat nem hozatik, közösen viselendik, — továbbá: c) négy jegyző, jelesen kettő az egyházi és kettő a viiági rendből, általános szótöbbséggel, és a szavazatok egyenlősége esetében sorshúzás által választatik. A zsinat ily módoni megalakulása után, az elöterjesztvények iránti jelentéstétel végett, viszonylagos szótöbbséggel, az egyházi vagy világi rendre való tekintet nélkül, véleményező választmányok neveztetnek ki. 107. §. A 94 §. d pontja értelmében a superintendentiák generális conferentiája (69 §. 9. pont) által véleményezett előterjesztvényeken kivül csak oly indítvány alkalmas a jelentéstételre és tárgyalásra, mely a zsinatnak legalább is hat tagja által aláírva nyujtatik be. Minden indítváuy, mely hat aláírással van ellátva, az ahoz tartozó kimerítő indokolással együtt az elnökségnek Írásban nyújtandó be, s ezáltal, felvilágosítás, véleményezés és jelentéstétel végett minden halasztás nélkül az illető választmányhoz utasítandó. 108. §. A tárgyalás és szavazás tekintetében következő szabályok érvényesek: 1. Minden jogérvényes tárgyalásra, szavazásra és határozásra lényegesen megkívántatik, hogy valamennyi zsinati tagoknak legalább is kétharmada jelen legyen. 2. A tárgyalást az indítvány vagy Írásbeli előterjesztvény felolvasásával kell kezdeni. Közvetlenül erre következik a választmányi jelentés felolvasása; mire az elnökség a tanácskozást megkezdheti. 3. Minden tag csak kétszer szólhat ugyanazon tárgyhoz. A végszó az illető választmány előadóját illeti. 4. Erre az elnökség az egész tárgyalást rövid ismétlésben felveszi s a tárgy eldöntésére szolgáló szavazati kérdéseket oly alakba foglalja, hogy azokra „igennel" vagy „nemmel" lehessen felelni. 5. A zsinat tagjai betűrendben szólítatnak fel a szavazásra. A jelenlévők közül egy sem vonhatja ki magát a szavazásból. A szavazás rendszerint fenszóval történik. Titkos szavazásnak van azonban helye, melytől a határozat érvényessége függ, — ha a szavazás a hitágazat, szertartás, liturgia iránti kérdések s az ünnepnapok meghatározása felett történik. 6. A szavazatok egyenlősége esetében a sorshúzás dönt; a 111. §-ban említett esetet kivéve. 7. A szavazás eredményét az elnökség a"zsinat határozata gyanánt hirdeti ki. 109. §. Azon főirányokhoz képest, melyekben a zsinatnak tevékenysége a 102. §. szerint nyilvánul, a zsinat tárgyalásairól elkülönített jegyzökönyvek vezettetnek. 110. §. A 102. §. a és c pontjában említett tárgyakróli jegyzőkönyveknek következőket kell tartalmazniok: a) minden előterjesztvényeket velős kivonatban, ft) minden indítványokat, indokaikkal együtt, c) azon kérdéseket, melyek felett szavazás történik, d) minden szavazóknak névszerinti elősorolását, annak előadása mellett, vájjon „igennelu

vagy „nemmel" szavaztak-e, a titkos szavazás eseteit kivéve, e) a többség határozatát, a mellette szóló s kellő terjedelemben kifejtendő indokokkal együtt. A különvélemények a határozat kihirdetése után tüstént bejelentendök, s azonnal, vagy a legközelebbi ülésben benyújtandók. A titkos szavazat utján hozott határozatok ellen azonban különvéleményt sem bejelenteni, sem jegyzőkönyvbe adni nem szabad. Minden jegyzőkönyvhöz csatolványfüzet melléklendő; annak a jegyzőkönyvrei folytonos hivatkozással s ugyanezen sorrendben, minden előterjesztvényeket, indítványokat és választmányi jelentéseket, az azokban idézett csatolványokkal együtt, az eredetiekkel mindenekben öszhangzó teljességben kell tartalmaznia. 111. §. A 102. §. b) pontja értelmében a hitágazatra, szertartásra, liturgiára s az ünnepek meghatározására vonatkozó tárgyalásokról vezetett jegyzőkönyveknek magukban kell foglalniok: a) minden elöterjesztvények velős kivonatban, b) minden indítványok, indokolásukkal együtt, c) azon kérdéseket, melyek felett szavazás történik, d) a szavazat eredményét a^szavazók névszerinti kijelelése nélkül, e) a többség határozatát, a mellette szóló s kellő terjedelemben kifejtendő indokokkal együtt. Ha a szavazatok egyenlők, ugy a tárgy abban hagyandó, s tárgyalása a legközelebbi zsinat egybegyüléseig elhalasztatik. A csatolványfüzet a 110. §-ban foglalt szabály^szerint szerkesztendő. 112. §. A törvényjavaslatok a vallás- és oktatásügyi ministerium elé terjesztetnek s külön mellékletben a tárgyat kimerítő indokolással támogatandók. 113. §. Ugy a jegyzőkönyvek s csatolványfüzetek, mint a zsinat minden egyéb kiadmányai, az elnökség s egy jegyző által sajátkezű aláírásokkal hitelesíttetnek meg. 114. §. A zsinat minden jegyzőkönyvei a vallás- és oktatásügyi ministerium utján legfelsőbb elhatárzás alá terjesztendők. Az azokba beiktatott zsinati végzés, csak akkor foganatosíttathatik, ha az illető jegyzőkönyvnek legfelsőbb elintézése alkalmával ellene nehézség nem támasztatott. 115. §. Azon tagokat kivéve, kiknek rendes lakása azon helyben van, melyben a zsinat tartatik, a zsinat valamennyi tagjai az általuk képviselt superintendentia pénztárából tartózkodási és utazási költségeik fejében kellő kárpótlást kapnak. (Vége következik.) Viszonzás. (B. M.) Miket minap a sept. 1-sői nyiltparancs közlése alkalmával lapunkban irtam, az időszaki sajtót a legkülömbfélébb nyilatkozatokra liítták fel. Különösen az „Oesterreichische Zeitung1

' folyó évi 221-ki számában egy pesti levelező e cím alatt: „Stimme aus den Provinzen" oly megjegyzéseket tesz, melyek bár viszonyaink legfelületesebb ismeretére és még csekélyebb tárgyavatottságra mutatnak, mégis azon gyanúsításoknál fogva, melyeket magokba foglalnak olyszerüek, hogy nem lehet azokat szó nélkül hagynom már csak azért sem, mert a lap tekintélye, melyben megjelentek, azoknak kétségkívül némi súlyt kölcsönöz.