Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

illeti. Az államnak a kezelés tekintetében! főfelügyeletét a vallás- és oktatásügyi minisztérium gyakorolja, azon joggal, miszerint szükség esetében az alapítványi okiratokat, számadásokat s egyéb igazgatási irományokat megtekintheti, és a pénzalapok veszélyeztetése esetében azt rendelheti, a mi a biztosítás vagy kártalanítás végett szükséges. XXIV. §. Oly alapítólevelekbe és egyéb okiratokba, melyek által egyházi vagy iskolai célokra ingó vagy ingatlan vagyon szenteltetik, a fenálló törvényekkel ellenkező határozatokat felvenni nem szabad. Ha pedig az mindamellett is megtörténnék, ugy az illető határozatok hatálytalanok, az alapítványból vagy különbeni lekötésből az egyházra vagy iskolára háramló jogok és előnyök azonban fentartandők. XXV. §. Mindenik superintendentia (superintendentiális község) azon esperességekből és parochiális községekből áll, melyek az országfejedelmi törvények által hozzája utasíttatnak. A superintendensségek számára állandó székhelyek tűzetnek ki, melyekről a superintendentiák neveztetnek. XXVI. §. Jövőben következőB

superintendentiák létezendnek: A. Az ágostai hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja az eddigi bányakerületi superintendentiából a budapesti esperességet, a pestmegyei esperességet s az eddigi dunántúli superintendentiából az esztergomi esperességet. 2. A pozsonyi. Magában foglalja az eddigi dunáninneni superintendentiából az árvái, liptói, nyitrai esperességet, a Pozsony városi esperességet, a Pozsony megyei esperességet, a trencséni és turóci esperességet; az eddigi bányakerületi superintendentiából a zólyomi, barsi, honti és nógrádi esperességet, s az eddigi dunántúli superintendentiából a Komárom városi esperességet. 3. A sopronyi. Magában foglalja az eddigi dunántúli superintendentiából a felsö-sopronyi, alsó-sopronyi, felsővasi , közép-vasi, kemenesaljai, veszprémi, győri, zalai, somogyi, tolna-baranya-somogyi esperességet s a Győr, Kőszeg, Ruszt és Soprony városi esperességeket, s az eddigi dunáninneni superintendentiából a mozsoni esperességet. 4. Az eperjesi. Magában foglalja a hat szabadvárosi, a tizenhárom városi, a hét bányavárosi, a karpátaljai, gömöri, kis-honti és sáros-zempléni esperességet, mindezeket az eddigi tiszamelléki superintendentiából. 5. A szarvasi. Magában foglalja a békési esperességet az eddigi bányakerületi superintendentiából s a hegyaljai esperességet az eddigi tiszamelléki superintendentiából. 6. Az uj verbászi superintendentia. Magában foglalja a bácsszerémségi és bánsági esperességet, mindkettőt az eddigi bányakerületi superintendentiából. B. A helvét hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja a kecskeméti, pesti, solti és a vértesaljai esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából, a tatai esperességet az eddigi dunántúli superintendentiából, végre a hevesi és nagykunsági esperességet az eddigi tiszántúli superintendiából. 2. A komáromi. Magában foglalja a barsi, dregely-palánki és komáromi esperességet az eddigi dunántuli superintendentiából. 3. A pápai. Magában foglalja a mezőföldi, őrségi, pápai, belső-somogyi és veszprémi esperességet az eddigi dunántúli superintendentiából, a felső-baranyai, külső-somogyi és tolnai esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából. 4. A sárospataki. Magában foglalja az abauji, alsó-borsodi, alsózempléni, felső-borsodi, felső-zempléni, gömöri, tornai és ungi esperességet az eddigi tiszáninneni superintendentiából, a beregi és mármaros-ugocsai esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. 5. A debreceni. Magában foglalja a nagybányai, bihari, debreceni, érmelléki, nagykárolyi, alsó-szabolcsi, felső-szabolcsi, nagy-szalontai és szatmári esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. 6. Az uj-sziváci. Magában foglalja az alsó-baranyabácsi esperességet az eddigi dunamelléki superintendentiából s a békés-bánaági esperességet az eddigi tiszántúli superintendentiából. XXVII. §. A mennyiben ezen superintendentiák valamelyikének további alosztályozása vagy egész esperességeknek egyik superintendentiából a másikba való áttétele kívánatosnak látszanék, az ilyes kívánalmak a generális conferentiában tanácskozás alá veendők, s vallás- és oktatásügyi minisztériumunk utján elhatárzás végett Élőnkbe terjesztendök. XXVIII. §. Mindenik generális eonferentia, az érdeklettek meghallgatása után, az eddigi superintendentiális kerületeket, mint kerületeket illető közös pénzalapok és alapítványoknak az elválasztandó esperességek és községek által netalán kivánt felosztása iránt, külön javaslatot készítsen, s azt, ha egyezség nem jött létre, végleges eldöntés végett az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék elé terjessze. Az eldöntés megtörténtéig a kerületi vagyon igazgatása azon szen élyek kezében marad, kikre az akkoron bízva van. XXIX. §. A superintendentiák uj felosztásának életbeléptetése után mindenik superintendentiának superintendentiális conventje vegye fontolóra, hogy az esperességek felosztásában, a lélekszámnak, a községek számának, politikai közigazgatási járásokkali lehető öszhangzásnak s más célszerűségi tekinteteknek figyelembe vétele mellett, mily változtatás mutatkozik kívánatosnak. — Az erre vonatkozó indítványok eldöntés végett a vallás- és oktatásügyi minisztérium elé terjesztendök. — Ha az forog kérdésben, hogy oly községek, melyek valamely esperességtöl elválasztandók, más superintendentiába tartozó esperességhez csatoltassanak, az illető superintendentiák kötelesek az iránt egymással értekezni, mielőtt az ügy a minisztérium elé terjesztetnék. Az esperességek átalakítása vagy uj esperességek képezése ezen legközelebb következő tárgyalásoknál, valamint jövendőbeli esetekben is, csak az illető superintendentiális convent indítványa folytán rendeltethetik el a minisztérium által. Ha egyes községek által egyik superintendentiából a másikba leendő áttétel kéretik, a superintendentiális convent által pedig a kérelem megtagadtatik, vagy ha két superintendentia egyes községeknek az egyik superintendentiához tartozó esperességből a másik superintendentiabeli esperességhez csatolása iránt meg nem egyezhet, ugy a mi elhatárzásunk kérendő ki. XXX. §. A parochialis községek fenállására és elkörítésére nézve, akár csak egy községet képezzenek, akár pedig egy anyaközségből s egy vagy több fiókközségböl álljanak is azok, a mennyiben az okiratilag nincs megállapítva, a gyakorlat szolgál zsinórmértékül. Annak megváltoztatására, valamint uj parochiális községek alakítására, a minisztérium jóváhagyása szükséges. XXXI. §. Mindenik parochiális községnek jogában áll, papját s a segédpapokat és az iskolatanítókat kivétel nélkül szabadon választani. XXXII. §. A parochiális község egyházközségi ügyeiben presbyterium által képviseltetik. XXXIII. §. Törvényesen meghatározott fontosabb ügyek tárgyalása végett a helybeli convent ül össze. Azon parochiális községekben, melyek oly nagyok, hogy az ügyek minden községtagok gyülekezeteiben többé rendesen nem kezeltethetnek, a helybeli convent választott községi képviselőkből álland a presbyteriummal egyesülve. XXXIV. §. Mindenik parochiális községben egy világi , községfelügyelő (gondnok, Inspector, Curator), választathatik. XXXV. §. Az egyházvidéki község (esperesség) Öszszeségében az esperességi convent által képviseltetik. XXXVI. §. Mindenik esperességben egy világi esperességi felügyelő (gondnok) választandó. XXXVII. §. A superintendentia összeségében a superintendentiális convent által képviseltetik. XXXVIII. §. Mindenik superintendentiában egy világi superintendentiális felügyelő (gondnok) választandó.