Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-09 / 32. szám

sulat szintúgy a közjónak él mint a bibla-társulat és vele lépést is tart. A társulat titkárai által szerkesztett két lap, avagy csak azért is megemlítendő, inert ebből meglátszik, mily rendkívüli befolyásúvá emelkedett Amerikában a sajtó. Az első az American Messenger (amerikai hírnök), alapították 1843-ban , megjelen havonként egyszer egy colossalis íven 200,000 példányban. E lap a gyakorlati kegyességnek és vallást érdeklő újdonságoknak van szentelve, csak rövid, de bámulatos ügyességgel válogatott czikkeket tartalmaz, melyek közül mindegyik élénk, tiszta és nem ritkán döntő benyomást gyakorol az olvasókra. Az olvasó közönség nagyobb része számára irott csikkeken kivül vannak még benne olyanok is, melyekben egész sorát találjuk az eredeti, egyszersmind mélységes gondolatoknak ; és ezekben a falusi papok találhatnak prédikációjukra anyagot vagy legalább irányadó eszméket, egy vagy más szőnyegen forgó vallásos tárgyra nézt. Ennek kiszámíthatlan hordereje; a földön a vallásos sajtónak ennél nincs hatalmasabb tényezője. Mintha az Isten egyesítette volna a legjobb protestáns embereket s azt mondta volna nekik: kölcsönösen vagdaljátok le vízjövéseiteket, hogy az évangyéliom egyszerű és életteljes rligye annál dúsabban hajthasson ! — Ebből nőtte ki magát a vallásos értekezési társulat az általa kiadott munkákkal egyetemben. Minden hónapban egyszer ezernyi ezer templomok és kápolnák padjaira lerakják az American Messenger legújabb számát, a hallgatók már templom alatt átfutják , de azért haza viszik, s kézről kézre adják. E lap olvasóinak számát legalább is két millióra becsülik. Az American Messenger-1 a né - etek számára is kiadják fordításban 27,000 példányban, a mikor Amerikanischer Botschafter-ré alakul. Magába Némethonba is jár több példánya ez Amerikanischer Botschafter-nek és ott is sok jót teszen. Egyébiránt azon vallásban, melynek alapítója előre megmondotta volt: „lesznek az elsők utolsók, és az utolsók elsők" ezen a visszahatáson, melyet Amerika a reformátíó bölcsőjére gyakorol, nem csodálkozhatunk. Nem csak Németországra, hanem a föld minden részeire elhat e folyóirat. Kanadában és Nagy Britaniában az American Messenger-xizk és a Chilei s Paper-nek harminc ezer előfizetője van, több ezer példány megy belőle Indiába és Australiába. A legtávolabbi missiókbau, a nagy óceán kokus-fái árnyékában, az ázsiai pálmák alatt, észak fagyos vidékein, hol a kásztort és kékrókát vadászszák, a cetbalász partokon szintúgy olvassák a Messenger-t mint az egyesült államok népes városaiban. A kik e munkában fáradoznak elmondhatják sz. Pállal: „mi dicsekedünk avval, hogy hozzátok is eljutottunk, mert nem terjesztjük magunkat módnélkül" (2 Kor. 10, 13, 14). Ezelőtt néhány évvel az American Messenger egyik száma elvetődött Skóthonba és a jelenleg ötvenkétezer előfizetővel bíró British Messenger-t szülte. Hasonló befolyás alapította Indiában Agraban a North-India Messengert és Afrika nyugoti partján a Cavala Messenger-t, mely részint angol, részint graibo nyelven jelen meg. Az American Messenger egy évi előfizetési dijja köriilbelől tizenkét váltógaras. A második folyóirat a Cliild's Paper (gyermek-lap) tán még ennél is fontosabb, maga a tai'2ulat alapította 1852-ben, s három év alatt 300,000 előfizetője lett, ára egy évre, mintegy 10 váltó garas. Ez is havi-lap nagyon szép papíron, a szövegbe nyomott nagyon csinos képekkel, (egy számban tizenkettővel) jelen meg; cikkei elragadok, az irálynak és a gondolatoknak szép, érdekes és egyszerű volta minden előttünk ismeretes iratokuál sokkal inkább kiemeli a keresztyén vallás azon jellegét, miszerint az a gyermekek, azaz azon nemes és tiszta ieikek számára való, a kik az Isten országában a fiúságot feljebb becsülik mindennél, a mit a világ adhat. Próbálja meg bárki a görög vagy a német philosophiát apró cikkekben apróbb vonásokban az egyszerű, a gyermeki szivek számára népszertileg feldolgozni, s aztán e fáradtságos munkáját hasonlítsa össze a Chilis Papét-rel! Nincs miért mondanunk, hogy e lapot nemcsak a gyermekek, hanem a család miudenkoru tagjai olvassák. Az egyesült államokban évenként mintegy 34 millió példány vallásos lap és .ólyóirat jelenik meg, és az összes időszaki sajtó nyolc száz-tóliját teszi; a vallás irodalomnak ötödrésze a társulat kezében van. A politika még felét sem teszi az időszaki sajtónak, hanem a nagyobb rész az irodalom, tudomány és vallásból telik ki. Atalában az amerikai egyesült államokban annyi miudenféle hírlap, folyóirat, szemle jön ki, hogy minden lakosra jut éveukínt 21 példány. —• Amerikában a legnagyobbszerü nyilvános vállalatok mind vallásos kinézetűek, ide sorozván, nagyon természetesen, a new yorki politikai három nagy hírlapot *) szép vonása ez egy szabad nemzetnek, liogy nála a tiszta, békés és szeretetteljes vallás organumai oly magos polezon ál lanak, s bennök minden emberi szenvedélyek és érdekek mintegy összeolvadnak. Még pedig ne feledjük, bogy mindez az állam beléelegyedése, testületi erőltetések, vagy alattomos mesterkedések nélkül csupán azért történik, mivel a közönség az evangyéliomi vallást szereti, vele örömöst foglalkozik és áldoz érette. — Mihelyt a keresztyén vallás elvont száraz philosophiává, vagy merő erkölcsi coclexé zsugorodik össze, mindenkinél unalom tárgyává válik ; de központi napjával , az idvezítő személyével, titkaival és bibliai csodáival mindig uj ifjúságban virul, a szükségek színvonalán áll és a lélek kívánalmainak teljesleg megfelel; ujjászlilvén azt a Krisztus képére, felszenteli a kötelességnek, birodalomnak, Istenitiszteletnek és testvériségnek. Az amerikaiak nyilván nagy mértékben állanak ez idves befolyás alatt. Mig az agg Európában néhol gúnyolódnak a protestantismus elmorzsálódásával, az egyesült államokban belőlük öszpontosított és hatalmas munkák születtek , oly munkák a melylyeket Európának is elébb hátrább utánoznia kellend. Az ipar, kereskedelem, tengerészet és háború mezején egyiránt bámuljuk az amerikai merészséget, de sehol sem nagyobb az, mint a vallásos élet terjesztésében és élénkítésében. Az igazat megvallva, e törekvéseket az idvezítö Ígéretei vezérlik és biztosítják, a ki a keresztyénségnek diadalt nem emberi gyámolók, sem földi hatalmasságok szövetsége, hanem a hit által ígért. Ezen érdekes nemzetet mi egyéb is vedhetné meg a vallásos közömbösségtől és a bigottságtól, melyek őt hasonlóvá törekesznek tenni azon hitevesztett országokhoz, melyeknek legnyomorultabb és tudatlanabb népei évenként ezreivel özön lenek át az atlánti tengeren ? Pedig e veszély napról napra nő. — Európából több millió olyan kivándorló csődül ide, kik hírét is alig hallották az evangyéliomnak ; a belföldiekben a gazdagság utáni vágy szenvedélylyé nőtt; az állam azt mondta: én többé nem adózom a vallásért! De hát ezért minden elveszett, minden fel van-e forgatva? koránt sem! Minden a maga kellő helyzetében, minden olyan legszebb rendben van, a minőben Krisztus vallása legtöbbet remélhet; mert ennek egyedüli gyámja az ő teljes szabadsága. A prédikálás , az ige, az isteuitisztelet, a társulás, az ajándokok, mind-nnud szabadok. Hívőknek kicsiny serge, jöjjetek , hozsiátok ajkaitokon az igazságot, szivetekben a Krisztust, kezeitekben nagylelkű adományaitokat ; jöjjetek, vegyüljetek e nagy csoport közé, tegyetek, munkáljatok ; az aratni való gabona sok , nosza, essetek neki Krisztus szeretete és igéi által élesített sarlóitokkal. A vallás önmagán kivül másra nem támaszkodhatván és az ó világi kötelékeit póláit levetvéu, végre kifejthette teljes erejét, nagykorúvá lehetett. A kicsiny sereg mindezt igen jól tudja, a veszélyt ismeri s vele hatalmasan küzd és örül megváltójával. Hitchcock tanár a társulat érdekében tartott ékes be-i *) Tribüné, New-York Herald, Daily- Times,