Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-02 / 31. szám
európai kivándorlók legszámosabbak, úgyszintén némely I rabszolgatartó megyékben a családok felének. A többi államokban a népesség hatod- vagy üzenket- ] töd részének*), E tudósításban, mint rendkívül leverő, de csak kivé- i teles esetképen van megemlítve : „Vanuak tizenkét, tizennégy éves leányok, a kik sohasem láttak bibliát; vannak családok, kiknek házában két nemzedék óta sem volt biblia; — oly egyének, a kik magokat a keresztyén egyház tagjainak vallják, azonban sohasem volt bibliájok; oly néposztályok, melyeknek fele sem tud olvasni". — Mi ezt megszoktuk, nagyon is mindennapinak tartjuk, ugyanazért nem sokat törödünk rajta; de ott (Észak-Amerikában) mint nagy szerencsétlenséget megkönnyezik , és tőlük telhetőleg igyekeznek segítni rajta. Az 1854-dik évi értesítvényből kitetszik, hogy azon évben 815,399 darab biblia jött ki, ez a kiadás minden eddigi évekét felül is multa; 1855-ben 649,896 darab hagyta el a sajtót, miből 41,446-ot ingyen osztottak szét. A társulat a szállodák minden szobáit ellátta bibliával, ugy hogy a ki naponkint szokta olvasni a szent könyvet, mikor útra kél, nem kénytelen azt bőröndjébe tenni. Hasonlag el vannak látva a börtönök, a megérkező hajók, a vasut-állomások. — California, Oregon, Jova, Minnesota, Mormonia vagy Utah messze vidékei csaknem szűz földjükön látták megtelepedni e fáradhatlau hatalom ügynökeit,, melynek titkos rugója e meghagyás : „elmenvén mind e széles világra, prédikáljátok az evangyéliomot minden teremtett állatnak." (Márk. 16, 15.). Az amerikai bibliatársulat alakulása 1810. óta európai testvérei segéllésére többet adott két millió franknál; ; Olaszországra, Görögországra, a török birodalomra kiterjed figyelme; Konstantinápolyban a biblia ügyét a londoni társulattal közremunkálva tartja fen. Európában sok ember azt képzelné, hogy e munkát egy papokból alakult titkos társulat, titkos pénzerővel hajtja végre. Lássuk meg közelebbről. Az egészet harminc-hat világi egyén vezeti, ezek episcopálisok, presbyterianusok, baptisták, methodisták, némethoni és hollandi reformátusok, congregationalisták , quakkerek , szóval bennök az amerikai protestánsok kilenc tizedénél több van képviselve. Ezek aztán a biblia-fordítás és az évenkénti nagygyűlésekre felvesznek magok mellé néhány lelkészt is; a fordításokra látnivaló, hogy tudósokra van szükség; , — de különben az egész vezetésében a világi elem bír túlsulylyal, a mi az egésznek nagyon szerencsés vonása. Van még két kisebb bibliatársulat a baptisták egy töredéke által alapítva, kik elkerülhetlenül megkívánják, hogy a ^anticaa bemerítés-sel legyen fordítva; e két társulat közül a tehetősebb mintegy negyvenezer dollárt költ évenkint. Az amerikai nagy társulat bévett : 1853—54-ben 394,000 dollárt (mintegy két millió váltó forintot) — 1854—55-ben 346,000 dollárt (körülbelül 1,700,000 váltó forintot) — ennek negyven száztólija egyházak és egyesek adományaiból, a többi része pedig az eladott bibliák árából gyűlt. De az amerikai nagylelkűség a szüktermés és pénzzavarok miatt ezen terhes esztendőben többet adott a bibliára 700,000 váltó forintnál, mert a kétezer fióktársulat a példányok árát levonás nélkül szolgáltatja bé a központi társulatnak, a szentkönyv árultatása és terjeszt tése költségeit maga hordozván. *) Ha mi, magyar- és erdélyországi protestánsok bírnánk ilyszerü statistikai kimutatással, kérdés : nem kellene-e nagyban pirulnunk *) ? Mert ha szintén nem is épen olyan olcsón, mint az egyesült államokban, de lehet már nálunk is venni bibliát oly csekély áron, hogy a legszegényebb család is megszerezhetné magának, ha t. i. akarná; ha a családtagok gyermekségük óta megszokták volna erőt, bátorítást, vigaszt ebben keresni és találni. *) Itt Magyarországon épen nem kell pirulnunk, sot tán még kedvezőbb az arány mint Amerikában. Szerk. A biblia-társulat irodája eleinte a nassaui utcában, a könyvnyomdák ezen utcájában volt, mígnem szükségesnek látták a new-yorlii magaslaton egy valódi várat építni számára. A vörös téglákból rakott hat-emeletÜ épület háromnegyed holdnyi helyet foglal el, s két, háromszázezer dollárba került; rá a pénz egész hatvanezer dollárig a közönség zsebéből jött; a többit a régi hel/iség ára és kölcsönözés pótolta. A biblia-ház egyik oldalán a szekerekről lerakják a papirt, s e nyers anyag addig kereng műhelyből műhelybe, emeletről emeletre, míg kényelmes és célszerű gépek belőle csinos kötésű, s jobbrészint aranyozott bibliákat alakítnak, ekkor aztán hordják a raktárba. — Mikor utasunk ez intézetet meglátogatta, akkor csak gyengén folyt a munka, mégis 300 ember dolgozott; tizenhét sajtó, minden percben 25—30 ívet nyomott egyik oldalán, a mi egy óra alatt tizenkét—tizenötezer ívet tett. A vakokról sem feledkeztek meg; egy sajtó ezek számára dolgozott, vastag papirra kiülő betűket nyomott. A nyomtatványok raktára egy rengeteg nagy terem, nyolc—kilenc láb magos papirososzlopokkal : mint mondják, annyi volt benne, hogy magára elég lett volna egy hajó terhének. Oly intézet, a melyben évenkint egy-egy millió kötetet akarnak kiállítani, a legkisebb részleteket külön választja, s egy-egy nagy mtihelylyé alakítja; — egyik műhelyben a könyvtáblát aranyozzák — másikban a sarkát, — másikban a két rövidebb vágását, — másikban viszont könyvsarokkal szembenvalót. Ennyi gondot fordítnak már csak kül héjjára is azon könyvnek, melyet az újkor csillagászatának alapítója, Newton Izsák a „legmagasztosabb bölcsészeinek" nevezett. — A társulati bizottmány számára vau egy gyönyörű terem, feldíszítve a társulat elnökei araeképeivel; ezek közül Baudinot Ilyés egy francia hugonotta ivadék volt az első. (Vége követk.) — ISKOLAÜGY. I. Sárospatak. Az itteni ref. főiskolában az utófélévi vizsgák julius 3-án kezdődtek, s 14-én bevégződtek. — Az egyházkerületi küldöttség erélyes és buzgó világi elnöke kiscsoltói Ragályi Károly ur a vizsgákon jelen nem lehetvén, helyét a felsőborsodi egyházmegye egyik képviselője Szathmáry Király György ur tölté be. A főiskolai tanuló ifjúság összes létszáma, a közigazgatói hivatalos jelentés szerint 803, mely Örvendetes bizonysága annak, hogy főiskolánk tagjainak száma mult iskolai évben ismét tetemesen növekedett. Egyházkerületi küldöttségünknek aratási vizsga alatt nem sok idő jut a tanácskozásra, mert folytonosan az ifjúság szellemi előhaladásának mérlegelésével van elfoglalva. Egyes osztályok vizsgája két napig tart, klilöu helyen mind az al-, mind a felgymnásiumban, külön a képezdében és akadémiában. A vizsgák bevégzése után tartott tanácskozás tárgyai közt legjelentékenyebb vala a főiskolai tápintézet mikénti életbeléptetésének tárgyalása. Határoztatott, hogy jövő september hónap elején nem 60, mint a főt. egyházkerület mult évben rendelé, hanem csak 30 ifjú vétessék fel a tápintézetbe, mert többnek tartására alap nincs. Mihelyt azonban a hívek adakozása által uj segélyforrás nyittatik, a főt. egyházkerület határozata érvényre emeltetik. — A tápintézetnek az lenne legállandóbb és legbiztosabb alapja, ha a nagyobb egyházak, vagy több kisebbek egymással egyesülve, magukat egy szegény ifjú évenkénti tartására felajánlanák. Jelenleg a felvett 30 ifjú közül 15 egy évi kosztolás, mosatás, szállás és bútoradás árába 30 pengő forintot fizet, és két köböl gabonát, tíz mint féldíjas, ennek felét, öt mint ingye-