Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-12 / 28. szám

ban megtartsa, és következetes csekélységében is azon melegnek, melyet annak sugaraiból nyernek. Hasonlókép lehető az is, mivel Merkúr tömöttsége közel háromszor akkora mint a földé, hogy annak anyaga a meghűlés oly fokán van, — melyért a napsugaraibani bő jutaléka nem egyéb kárpótlásnál. így az egészben csaknem egyiránt lehetnek tapasztalataink a melegről a nap minden gyermekei között. Hol van egyébiránt azon meleg, mely egykor az egész rendszerben elárasztva volt; bent és kivül mi maradt a bolygókban? — Váljon nem a nap fénylő burkolatát alakítani ment-e ez el, melyben annak meleg árasztó hatalmát is gyanítjuk fészkelni ? Vagy végre talán egyedül csak arra lett visszatartva, hogy fentartó eszközeiül szolgáljon, azon számtalau működéseknek, melyek színhelyéül a bolygók rendeltetvék". A harmadik fejezetben a földtan tárgyaltatik, vonatkozólag, főkép a növények és az állatok megjelenésére.— Ezután két fejezetben (negyedik-, ötödikben) az általános és részleges nézetek az állattörzsek eredetéről adatnak elő. Ez ötödikben szól szerző az állati ős-nemzésről (Generatív aequivoca), miután e tant a természettudományokban fentartani igyekszik, így szól : 107. 108. 109. 1. „Ily okokat látva, hogy elhigyjűk, miszerint a bölcseleti világ általános Ítélete az eredeti származás felöl legalább is következetlen, most már elkészülve lehetünk meglepetés vagy hitetlenség nélkül szemügyre venni Crosse jól ismert mükisérleteit, mely a férgek egy apró fajának jelentékeny számbani létrehozásában sikerülni látszott. Crosse némi kristályosodási műkisérlet közben, erős voltaoszloppal hatván kovasavanynyal betelt hamuzsir olvadékra, mire a férgek váratlanul megjelentek. — Azután fojtó savanyos rézzel tett kísérletet, mely halálos méreg, és a folyadékból szinte élő férgek keltek ki. Lehangolva kisérletei fogadtatása által, Crosse félbehagyott velők, de néhány évvel később folytatá azokat Weekes Sandwichból, egészen azon eredményekkel. Ez utóbbi, azonkívül, hogy elsőben a mondott állagokkal tön kisérletet, kéksavas hamuzsirt is használt, nagyobb arányú szén tartalma miatt, mely a szerves testek fő eleme; és ez állagból a férgek tetemesebb számban álltak elő. Néhány hét elég volt e kísérletre Crosse hatalmas ütegével : de Weekes előkisérleteinek körülbelől tizenegy hó kellett, magában értődő okául, hogy a villámosság e tüneményben főszerepet játszik. A műtéti folyadékon végbement változások mindkét esetben nevezetesek, és csaknem egyformák. Weekes készületében a kovasavanyos hamuzsir elsőben zavaros lett, azután tejszínü, s az ütegnek a folyadékba merült negativ drótja körül kocsonyás anyag gyülekezett bizonyos mennyiségben. Egy állatot ebből épen kibújni látott, mely mindjárt reá a folyadék felszínére kelt. és a készületnek egy homályos zugában keresett rejteket. Mindkét műkíaérlő által előidézett férgek ugyanazoknak látszottak — az atka (accarus) egy parányi és félig átlátszó fajának, hosszú s egyedül nagyító segítségével látható sertékkel ellátva. — Figyelemre méltó, hogy e férgek közül némelyek, azonnal amint életre jöttek, szépen terjeszték odább fajaikat. Néha a folyadékba táplálékaik végett visszamenni tapasztaltattak, és alkalmilag egymást felfalák. A tudománybani njitások elfogadása mindég azon mérvben szabályoztatok, a mennyiben az uj ama rokon vagy viszonylagos tüneményekhez idomítható, miket a közértelem már bír vagy beismert. Az újdonság, bármi igaz legyen is, ha nincsenek mellette elfogadott igazságok, mikkel az öszbangzó viszonyban látszik, kevés kiiátás van, hogy meghallgattassák. Valóban, mint gyakran tapasztaltatott, a hitetlenség bizonyos mértékben tudatlanságunkból ép ugy, mint ismereteinkből származik, és ha a legjelesebb bölcselő, ezelőtt háromszáz évvel, valamely uj meglepő tényt merészelt volna feltárni, mely csak a még akkor ismeretlen Copernik-féle nap rendszerrel lehete öszhangzó, nem kételkedhetünk, hogy az a tudományos világban, amint az akkor állt, egyetemesen kignnyoltatik, vagy a legjobb esetben is, ezerféle hibás módon értelmeztetik, az akkor közönséges eszmékhez méretve. A fenirt mtikisérletek, oly közszellemre találva, mely hasonlatos tényt soha nem fedezett, vagy ily eszmét épen nem fogott fel, szinte kedvezőtlenül fogadtattak. Istentelenségnek tartatott még csak sejteni is, hogy állatok képeztethessenek az emberi ügyesség által feltalált bármily felszerelésű készülettel. — E tünemények leghihetőbb magyarázatának mondták azt, hogy a férgek csupán tojásokból fejlődtek ki, mik vagy a folyadékban maradtak, vagy azon fa alkot-i ványban, melyen a kísérlet történt. Ez ellenvetésekre következőket jegyezzük meg. A vallástalanságnak tartás I egészen hibás felfogásából ered annak, mit a férgek ős eredetű teremtése alatt értünk. A kisérlettevö sohasem tekintethetik ugy, mint e teremtmények létének szerzője, hacsak a legoktalanabb tudatlanság által nem. A legtöbb mit igényelhet, vagy neki tálajdonítható csak az, hogy Ő hozá rendbe ama természeti feltételeket, mik alatt az igazi teremtői erélynek, — mely a minden dolog isteni teremtője ős eredetű (primőr) rendelkezésének kifolyása — tetszett munkálni ez esetben. Az itt kifejtett hypothesis szerint, Crosse atkája (acarus Crossii) egy kezdettől fogva elrendelt és bizonyos természeti feltételek alatt megvalósíttatni szánt lény jellege volt. Midőn az emberi kéz e feltételeket megfelelő rendbe hozá, rokon-cselekvényt követett el azon száz meg száz közönségesekkel, minőket naponként végbe viszünk, és miket természeti eredmények követnek ; d'.', semmi egyebet. A férgek előidézése, ha az miként felvettük, megtörtént, ép oly világosan maga a Mindenható cselekvénye volt, mintha csak saját kezével formálta volna őket. Mert azon vélelem mellett, hogy itt egy ős eredetű teremtés ment végbe, meg kell mondanunk, miszerint Weekes mükisérletében minden elővigyázat, mit az előrelátás kitalálhat, meg volt téve, hogy kizárva legyen a férgeknek tojásbóli kifejlődése. Az alkotvány fája nagy melegben kisüttetett; a készületet üvegharang fedé, és ebből a lég a folyadékból folyvást szálló gőz által szoríttatott ki, melynek kieresztésére egy oly szerkezetű nyílás szolgált az edény tetején, hogy csak e gőzök juthattak át azon. A viz ugy lett lepárolva, és a kovás-anyag izzó tűznek tétetett ki. E szerint a csalódás minden módja kizáratni látszék. Ily körülmények közt, a nyílt elme, mely az uj teremtés eszméjében semmi vallástalanságot, vagy bölcselet elleniest nem lát, hajlandó annak gondolására, bogy kisebb nehézségekkel jár azt hinni , miszerint ily teremtés voltakép megtörtént, minthogy mindkét időben és térben különvált esetben történetesen ép azon férgek támadjanak rejtett tojásokból. Mindamellett eszünkbe kell tartani, hogy mi a Crosse féle mükisérletet és az eredeti teremtés egyéb állítólagos eseteit, nem ugy mutatjuk be, mint kétségtelen tényeket, vagy mint a jejen hypothesis nélkülözhetlen részeit. Azon tényt tekintve, miszerint a föld már régóta be van ültetve a fajok egy teljes kíséretével, az alacsonytól a magosig, nem valószínű, bogy az most oly állapotban legyen, hogy bármely számbeli növekedést elfogadhasson, kivévén az állatország legigénytelenebb és homályos téréin, és oly körülmények közt, mik talán nem gyakran léteznek. Míg mi annálfogva nem vetjük el ez állítólagos példákat, sőt ellenkezöu e hypothesistinkre kedvezőeknek tartjuk, nem kötünk hozzájuk más részről magasfoku következtetést.— Készebbek vagyuuk inkább visszamenni e fejezet kezdetén említett tüneményekre, mik csupán annak bebizonyítására mennek ki, hogy az élet és szervezet lényegileg természeti tünemények. Egyelőre elég tán az, hogy látjuk ebben nyomait azon eszközökhek és módnak miket a teremtő használt munkája e részében". Szerző tana megegyez a korábban dívott ősnemzési tannal. A tudomány épen ugy alá van vetve a divatnak, mint az öltözék. Most divat mondani és hinni ezt : Omne vivum ex ovo; mely tétel általánosan v éve tökélyes igaz-