Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-05 / 27. szám

a papok mélyen meghajtották magukat, ijedten és némán siettek haza, hogy a veszedelmes okiratot elzárják s soha felőle hitük Borsosainak, de csak egy kukkot se szóljanak." Olaszország. Két király az egyházban. Utóbbi időben két protestáns fejedelem látogatta meg Olaszországot. Poroszország királya Floreuzben lévén, megjelent az evangélikus istenitiszteleten a helvéciai kápolnában. A gyülekezet lelkésze nagy készületeket tett elfogadására. A würtembergi király megérkezvén Nizába, tudatta a waldensesek lelkészével, hogy számára egy külön szék tétessék a templomba. Azt az udvarias választ nyerte : „a waldensesek temploma az egész világnak nyitva áll, a mi a külön széket illeti, azzal nem bir abban senki." Angliában szokásban van évenkint összeirni a szegények számát, mely munka végzése a parochiákra van bízva, 1858-ban Londonnak 2,361,414 lakosa volt, s ezek közül a szegények száma 69,88'7-et tett; 1847-ben, ámbár London népessége tetemesen csekélyebb volt, mégis a szegények száma 85,662-re ment. Eszerint Londonban csökkenő félben van a szegénység, mi annál feltűnőbb, mert más országokban ezzel ellenkező tapasztalatot tehetni. Le Lien. — JL. R €2 A.Tisztelt szerkesztő ur! A „Prot. Egyb. s Isk. lapokat" megjelenésük óta figyelemmel kisérem, s nem titkolhatom el abbeli örömemet; hogy kivált, mióta a kettős elnökség feletti szerencsétlen vélemény-harc bevégződött vagy végeztetett, igen talpraesett cikkekkel találkozhatni, az ön-által szerkesztett becses lapokban. Nem célom e helyütt a jeles cikkeket elősorolni; hanem csak azon tévedésen alapuló állítást akarom helyreigazítani; hogy Mohamed koporsója nem függ a levegőben, mint azt az idei protestáns lapok egyik számában olvastam. Magam is azt tanultam gyermek-koromban, hogy Mohamed koporsója a levegőben függ, ezen hittel éltem át iíju koromat is, mígnem a férfi-korban hiteles tudósításokból arról győződtem meg, mikép Mohamed koporsójának levegőben függése — nem egyéb európai mesénél — miről az arabok s általában Mohamed követői mitsem tudnak. Ne vegye tehát tőlem rosz néven tisztelt szerkesztő ur, illetőleg a különben jeles cikk irója, ha azt, mit e tárgyban legújabban olvastam, e helyütt röviden előadom. Reiser Henrik „die fünf Welttheile" című könyvének — mely füzetenként most jelen meg — 74. és 75. lapjain e tárgyra vonatkozólag következőket ád elő : Mohamed megholt Medinában, Arabiának egyik szent városában. Medinának legfőbb és legdrágább kincse a nagy mecset Mohamed sírboltjával. A mecset nyílt négyszöget képez, mely mindon oldalról fedett oszlop-sorozattal köröztetik, a négyszög közepén áll egy kis épület. A mecset déli oldalán elnyúló oszlop-csarnok tiz egymásmegetti oszlop-sorból áll; a nyugati oldalon négy sor oszlop van ; az északin és a keletinek felén csak három sor oszlop terül el. A déli déli oldalon, hol a próféta sírboltja van, az oszlopok nagyobbak és erősebbek, mint a többi oldalokon. Minden oszlop kőből van fehérre mázolva. Az oszlopsorozatok teteje sok kupolákból áll. A belső falak fehér márványnyal béllelvék, s tele vannak aranyos feliratokkal melyeknek hatásuk regyogó. A déli oldalon széles és magos üvegablakok eszközlik a világítást, néhány üvegtábla igen szépen van festve. A festett üvegtáblák a damaskusi basa ajándokai. Közöl a délkeleti oldalhoz áll a híres sírbolt, zöldre festett vasrácsozttal körülvéve és feliratokkal ellátva sárga bronzból. A rácsozatnak mind négy oldalán kis ablakok vannak, melyeken a zarándokok benéznek, midőn imádságaikat végzik. A rácsozat beljébe csak a legfőbb rangú személyek bocsáttatnak be. Itt egy nagy függöny övedzi körül a sírboltot, magassága 30 láb különböző szinvegyületii nehéz selyemből át meg át szőve virágokkal és arabeskekkel. Ezen függöny egy fekete kövekből alkotott négyszög építményt fedez, melyet két oszlop tart, s ezen épületben van Mohamed sírja, ugy szinte barátja és utódja abu Bekr és Omar is ezen épületben feküsznek. A koporsó, melyben Mohamed hamvai nyugszanak, ezüsttel van kiverve, s fedelén egy márványoszlop áll ezen felírással: ! „Isten nevében legyen neki kegyelem". A függöny körül lámpák vannak felaggatva, melyek minden estve meggyújtatnak és egész éjszaka égnek. Ezen egész körületet egy igen szép kupola fedezi, mely a többi kupolák felett magasra : emelkedik és a várostól már nagy távolságból látható. A Medinába zarándoklók, mihelyt ezen kupolát megyillantják, bizonyos imádságokat mondanak el. A fedélzet ólomból van, csúcsán egy meglehetős nagyságú gömb látható felette félholddal, mindkettő aranytól tündöklik. Ennyit a fentebbi állítás helyreigazításául. Kun Pál, ügyvéd. Felfedezés. Igen figyelemre méltó feliratok fedeztettek fel közelebb Palestinában, Magarahn, egy angol utazó által, azon sziklákon, mejyek egy barlang nyilását alkotják ; ily felirat van hat, de egyet közülök nem lehetett kibetűzni, nagyon rosz állapotban lévén ; öt tökéletes pontossággal lemásoltatott, s Birch úrhoz a britt inuzeum igazgatójához j elküldetett. Az utas, kinek e felfedezés köszönhető, felment a Sinai és a Serital hegyre, melynek tetejére csak egy utazó Burckhardt ment eddig fel; ezen hegynek sziklái, — a mint látszik, — sinai characterü felisásokkal vannak borítva. * Lien. Hazafiúi ajánlat. Boross Mihály dolgozótársunk, a lapunk múlt számában megjelent „Kegyeleti ajánlat s könyvkelendőség" | című kedves levelet olvasván, azon szerény nyilatkozatot tette előttünk, hogy azért a mit tett, nem kivánt semmi dicséretet, sőt a hazában lévő mindkét felekezetű protestáns gyámoldák, egyéb intézetek s egyesületek javára kész hasonló feltétek alatt bármily nagy mennyiséggel szol| gálni, mert nagy lelki örömére szolgál az, hogy míg egy részről az irodalom terjed, más részéől a jótékony intézetek anyagi haszonban részesülnek. E szerény nyilatkozat-i hoz részünkről keveset adhatunk, csupán figyelmeztetjük a papi és tanítói gyámoldák kezelőit, intézetek, egyesületek elnökeit a rimaszombati és szalontai eredményre, s felhívjuk őket, hogy keressék meg leveleikkel akár a jószívű szerzőt, akár szerkesztőségünket — Lövész-utca 10. sz. a. — s szerencsénknek tartandjuk, ha a szent- és közügyben mi is munkások lehetünk. Szerkesztőség. Adakozás. Lukács Pál, a kedélyes gyermeknevelő, azon ritka í emberek egyike, kik a kisdedek világában saját világokat feltalálják, szerkesztőségünknél a vágmelléki ref. tanítói