Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-07 / 23. szám

lettök vagy kivülök ti is felelősek vagytok érettek. .. Őket neveivétek, saját növeléstöket kezditek újra vagy folytatjátok, a drága tapasztalattal gazdagodva, most már tökéletesebben . . . Oh ba újra gyermek lehetnék! szoktátok mondani nemde; —• ime itt van az alkalom, legyetek." Az angol gyermekek , az ottani nevelési rendszer egyetemes szokása szerint, a házi körben nem mellékes személyek, nem divatcikkek, vagy épen ellenkezők, hanem fö gond tárgyai, megbecsülteinek, és mégis szigorúan szoktattatnak. Szüleikkel szoros és benső, s kivált egyenlőségi viszonyban nincsenek. Ezt maga Arnold is mondja (Wiese Deutsche Briefe üb. engl. Erzihnng. 1. 32) „Európa más országaiban bizonynyal más lábra állanak egymással a gyermekek és szülők ; szívesebb a bensőség, valódibb a barátság, ezek és azok közt." Csakhogy ez a barátság a szülei tekintély, s így általában a tekintély megszűnésére vezetett! 4. Az angol iskolák az életnek képeznek. Non scholae sed vitae. De ne értsük ezen az életen azt, a melyet előbb Colani szavaival lerajzolánk, azt a szorgoskodó, nyereség áhító ügyleti, vagy fényre, uraltatásra vágyó hivatalnoki életet. Egy kevéssé nemesebbet értsünk. Az angol növendék már kis korától fogva gentleman akar lenni, müveit nemes ember, — nemessége díszes, becsületes viseletet, méltóságot foglal magában. így érzik ezt már az iskolában, mint Tom Brown Schoolday-iben láthatni. Az iskolában már nemcsak nagyobbszerü sportokat, vadászat, hajókázás, labdázás-féléket tartanak, hanem árveréseket, sorolásokat, közös utazásokat stb. Ily dolgokban gyakran pártjaik alakulnak, ottan-ottan Ízetlenségek, rendetlenkedések fordulnak elő stb. Az ily esetekre az iskola vezetője szorosan föl nem ügyel, rendőrileg, kémkedve befolyást nem tart fön, sőt könnyen be sem avatkozik, hanem hagyja — mint a csatában el-el szenderedő hadvezér, vagy mint Homérosznak gyakran oly közönyös Zeüsze — fejlődni a dolgokat, vagy jobban mondva, a jellemeket. Van a sokszor említett Schoolday-kben egy verekedési eset leirva, melyben halálról lehet szó, és a doktor (Arnold) bele nem szól, hagyván magokra évődni a fiatalokat az igazság és emberiség, a jog és kötelesség fölött. *) Érdekes ugyanabban a philisterrel pörlekedő tanulók eseteit, a madarász kalandjait olvasni, s még édesb azt a ragaszkodást szemlélni, melyet a megélemedett iró (épen nem irói foglalkozású ember) az őtet képezett iskoláról emlékezik, — egészen iskolai műnyelvvel a diák argot-val élve, mely gazdagabb szókban, mint valaha a debreceni vagy sárospataki lehetett. A mi főbb iskoláinkban is volt egykor és lehet, ezután is élet, ha tán egyoldalú is. A magántanítás, az őszi gyűjteményezés, a legátiók, maga a tűzoltó társaság, a fűvészeti kirándulások stb. mindezek életmozgalmak voltak, melyekhez még társas játékok, játékhelyek is járultak. Ezeknek nem szabad megszünniök, de világosan az iskolák vezetőinek közvetlen befolyása alatt állaniok, a tanítóknak pedig, kik eddig mint a lelkészek a gyülekezetektől távol vonultak, az iskolai testületbe olvadniok, a tanulók családapjukká lenniek, — az iskolai dolognak kertészeti s *) A mindent nevelés, mindenben korlátozás az elvek és szabályok nyommasztó szaporítása iránt nem állhatom meg, hogy a híres Lichtenberg szavait ide ne jegyezzem : „Méltó volna —• mond az — meggondolni, váljon nem ártalmas-e a nevelés körében kifejteni szokott túlzó buzgólkodás. Mi nem ismerjük még eléggé az embert, hogy annak vezetését, nevelését, a történettől, a sorstól egészen elvegyük. Én azt hiszem, hogy ha paedagogjainknak tervök sikerül, ha anynyira viszik, hogy a gyermekek egészen befolyásuk alatt képeződjenek : nem lesz egyetlen-egy valódi nagy emberünk sem. Mi az életben leghasznosabb, arra senki sem tanított bennünket Isten Őrizzen, hogy az ember, kinek mestere az egész természet egy viaszk darabbá váljék, melyre a tanító önkedvelt eszméjét vagy épen saját képét nyomhassa!" egyéb ilyféle foglalkozással megtoldatniok. így közeledhetünk valahogy azon eljárásmódhoz, melynek eredményeit az angoloknál csodáljuk, — ez által óvhatjuk meg gyermekeinket a korai kifejlődéstől, a reflexió időeletti érlelésétől, a bekövetkezhető és most oly ragályos élvhajhászattól, életunalomtól stb. stb., — melyet bizonynyal sem olvasó-, vagy dolgozó társulatok, sem gymnastica, sem más effélék ki nem pótolhatnak. Táplálékot az értelemnek, nyelvtan, számtan, természettan stb. által (lásd Wiese Briefe stb.), de szorosan gyermeki körben foglalkodtatást a szívnek, érzelmeknek, vágyaknak : ez az angol nevelés jelszava, ez a legjobb jelszó. Az iskolai élethez tartozik a magántanítás is. Ez már aztán az iskolai felsőbb élet. Megható olvasni az angol iskolából, mikép tanul meg az erőteljes szilaj ifjú, gyenge növendékétől, ki iránt előbb lenéző, idegenkedő, elébb imádkozni, bibliát olvasni, majd szüleire, családjára eszmélni, utóbb emberi érzéssel, részvéttel viseltetni, —mikép teszi főkép e nemes és fontos viszony komolyabbá, sőt megjavulttá az ifjat, kiről előbb az intézeti igazgató és tanárok kétségbeestek volt. Valóban nálunk is jó az, ha főiskolai növendékeink ez által a komolyabb élethez vonatnak, ha már az erkölcsi nihilismus felé annyi csáberő édesgeti. Azért a tiszántúli egyházkerületnek csak szerencsét kívánhatunk (ez többet akar jelenteni, mint ezen értünk : gratulálunk) legújabb intézkedéséhez, miszerint lelkészjeleltjeiről néptanítói hivatalképességet, söt hivatalviselést kiván! Ezek után a testi nevelésről szólanom feleslegessé vált. Elég lesz, ha a sárospataki főiskola múlt évi igazgatójának jelentéséből, mely még e téren nem is említtetett, ide jegyzem eme sorokat : „az erőnek vására van berendezve a testgyakorlásra szükséges eszközökkel, hol a kis és nagy tanítványok versenygése kicsiben ama klassicai kort idézi az ember elméjébe, melyről a görög és római költőkben annyit olvasunk. Valósággal ama testgyakorló tér, épen a bölcsészeti hallgatóteremmel átellenben , klasszikai emlékezetet gyújt; váljon ne hízelkedjttk-e magunknak, mint a régi Athén polgárai egykor, hogy városukban egymás szomszédságában estek a Sztoa és a Palesztra ?" I. /?. — -KÖNYVISMERTETÉS. Sárospataki népiskolai könyvtár. (Vége.) A cikk minden népszerűsködni akarása mellett is szörnyen tudomány-bűzös, s ugy látszik nagyon szerette irója az osztályozásokat és alosztályokat, annyira, hogy még kezdő gyermekek számára irott könyvecskében sem tartóztathatá magát vissza. Nem akarunk itt belevágni a felosztás helytelenségének vitatásába, ugy is, a nevelés és tanítás titkaiba avatottak tudhatnak Ítéletet mondani róla, s következésképen ezek számára mutogatni valaminek helytelenségét szükségfeletti volna, azoknak pedig, kik elfogultak, ha angyalok nyelvén szólanánk is, nem hozhatnánk fel elegendő győző okokat, ugyanazért csakis olyvalamire fordítjuk figyelmünket , melyek vagy következetlenségüknél fogva , vagy furcsaságuknál fogva tűntek fel. A hideg tájak leírásánál csodás dolgot hallunk Izland szigetről : Itt már a növényzet változatosabb. A sötétzöld n

tang" ' itt-ott kellemes réteket képez." A fordító, de még tán maga az eredeti iró sem lehetett tisztába a „tang" szóval, mert a szárazra tették, holott ez tengeri növény, s a tenger felszínén képez zöld réteket, s nem Izland sziget téréin. Az egész olyforma növényzet, mint állóvizeinkben támadt zöldes rothadvány. — Hasonlóul ily félrevezető ezen ismertetés