Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-31 / 22. szám

A föld felületének tovább megismertetéséről szóló cikkekben meg kell ismerkedni a gyermekeknek az óceánnal vagy világtengerrel s tudni kell, hogy ez, az egész földnek háromnegyedrészét borítja. Meg kell ismerkedni a fokokkal; az öblökkel; a kikötőkkel vagy révpartokkal; a tengerszorosakkal ugy, mint a földszorosokkal és csatornákkal ; a jegestengerrel és szigetcsoportokkal; a tüzhegyekvagy vulkánokkal; a lávával és földrengéssel; és végtére a sivatagokkal, oazokkal és barlangokkal. És ki hinné, hogy mindezekről alig három nyomott kisded levélkén vau megirva az igen is egyszerű s meglepő rövidséggel és annál több érthetetlenséggel irt magyarázat. Ezt követi a ta- | nító szájába adott kérdés-özön s holmi homályos magyarázat, mely sehogysem vet világot az olvasmányokra. — Hiába, e könyv eredeti irója, Scherr, feltette a tanítókról, hogy teljes ismerettel birnak a mondottakról s utána fordítója is. Meglehet, Scherr Tamás ur a mit könyvébe irt, mind tudta mint a tiz újját, mert lehetett alkalma rólok ismeretet szerezni; de egy szegény tanító , kinek sem alkalma, sem módja nem volt tanulni, vagy később megszerezni az ezekre vonatkozó könyveket, bizony aligha lesz képes szabatos magyarázatot adni az olvasottakról. Szerintünk jobb lett volna mindezeket elhagyni, vagy ha már csakugyan idejöttek, egy kissé bővebb ismeretet nyújtani, mert így egy felfoghatatlan s mesés földet állítunk a gyermekek elébe. Sajnos, hogy nem terjeszkedhetünk ki e könyv ismertetésére nézve minden tekintetben ugy, mint a hogy szeretnénk; de ezt nem tehetjük ezúttal, s megelégszünk, ha csupán a tényeket hordjuk öszsze s ezek közül is az érdekesebbeket válogatjuk ki s mutatjuk fel mint nem helyes valamiket. » A kilencedik bekezdésben, mely a 29-ik lapon van, a földrészekkel ismerkedhetni meg. Elmondja, hogy öt földrész van, hogy Európa a legmíveltebb s országainak ismertetésére Németországból indul ki s e miatt meglehetős rendetlenül számlálja el ugy az országokat, mit folyóit, hegyeit és fővárosait. Az ilyféle rendetlen előadás Ázsiára s több j földrészre nézve is uralkodik, mert Ázsiában elébb Sibiriáról, azután Kelet-Indiáról, majd Chináról, ismét Persiáról van szó, honnan Japánba ezután meg Arábiába szökdécsel. Ily rendetlenség után kérdjük, lehet e ? adhatunk-e a gyermekeknek, helyes ismeretet ezen országok fekvéséről, s nyiíjthatunk-e nekik egy tökéletes képet ? Mi a felelettel adósak maradunk ezúttal, mert ugy vagyunk meggyőződve, hogy akkor sem érnénk sikert, ha mint e könyv mondja , betanultatnók a gyermekekkel a szükséges tanulni valókat. A második cikk a földet különböző éghajlatok szerint mutatja. Kezdi pedik a dolgot a földsark földöv, éghajlat magyarázatán ; ezután felveszi az északi-hideg és az északi-mérséklett földöveket; ez utóbbit elosztja három tájékra u. m. hideg-tájék, enyhe- vagy szelíd tájék és meleg tájékra; majd következik a forró földöv, a déli-mérséklett földöv és legutóljára a déli-hideg földöv. (Vége követk.) Kerekes József és Vámossy Mihály. BELFÖLD. Rozsnyó, május hóban. Az újév szomorú körülmények között találta egyházunkat. Szeretve tisztelt lelkipásztorunk, néhai nagytiszteletü Gömöri András, esperes ur halotti gyásztiszteségtételével kezdtük meg. Úgy éreztük magunkat ez általánosan kedvelt lelkészünk rovataiánál, mint a széthullott kéve, s ktizdelemteljes napokra virradtunk. Mindnyájan éreztük, hogy egyházunknak jeles lelkészre vagyon szüksége, olyanra, ki mind az érdekeket ügyességgel s atyai szeretettel egyeztetni, mind a szellemi vallásos életet emelni, mind pédig egyházunknak a múlt idők nehéz körülményei között zavarba hozott pénztárán segíteni képes legyen. És a mennyei gondviselés beteljesítette egyházunk óhajtását. Közakarattal nt. CJzékus István, dobsinai lelkész urat választottuk meg egyházunk lelkipásztorául — s ő e meghívást elfogadván,épen „Virágvasárnapján- tartottuk beiktatási ünnepélyét. Az ünnepély nagyszerű és megható volt, egyházunk nagyja és kicsinje, számos vidékiek, és a hivatalkaron, városi elöljáróságon kivül még városunk más hitfelekezetü polgárai is szép számmal gyűltek egybe az Ur házában. A tágas templom alig vala képes kebelébe fogadni a megjelenteket, kiknek számát három ezerre bizton tehetjük. Az oltár előtt nt. Bartholommdesz János csetneki lelkész és alesperes, és dr. Pelech János lelkész és rozsnyói főgymnasiumi igazgatótanár urak végezték a beiktatási szertartásokat. — Nt. Bartholomaidesz János alesperes ur tartá a beiktatási szent beszédet, melynek jól választott tárgya mély benyomást tőn a jelenvalókra. Eanek bevégeztével uj lelkipásztorunk lépett a szószékre beköszöntő beszédét tartandó. Beszéde nagyhatású volt. Bevezetőleg felemlíté, hogy a midőn ez egyház kebelében két évig képezte magát szent hivatalára, ki gondolta volna akkor, hogy ezen egyházban az Isten igéjét fogja hirdetni egykoron, mint rendes lelkipásztor. S ebből kiindulva adta elő azután, hogy e szent helyről mindenkoron az Isten igéjét fogja hirdetni ugy, amint az evangyéliomban foglaltatik. A nagyszerű istenitisztelet után tek. Szontagh Imre, esperességi felügyelő ur, kedélyes lakomával tisztelte meg az ünnepélyt vezető lelkész urakat, uj lelkészünket, a tanári kart s egyházunk némely jobbjait, a melyen lelkes köszöntések történtek uj lelkészünk egészségére, egyházunk és az összes magyarhoni protestáns egyház javára. Ez ünnepély felejthetetlen marad egyházunk jelen nemzedéke emlékezetében. És nt. Czékus István ur, ki a belső missioról első irt avatott tollal e lapok hasábjain, máris valósítani kezdi reményeinket. Az ő keblét is e belső missio éleszti, ez hevíti, hogy egyházunk lelki és anyagi javát hathatósan munkálja. Mondhatjuk, még csak néhány napja, hogy egyházunk kebelében működik, máris szembetünőleg látjuk a buzgóságot növekedni, az erőteljes és szépen előadott egyházi beszédek tömegesen gyűjtik híveinket az Isten házába, minek áldásdús következménye a vallásosság tökéletes megszilárdulása leend. De nemcsak a vallásosság, de végkép kiürült egyházi pénztárunk ügyének javulása tekintetében is, sokat köszönhetünk már nt. Czékus István lelkész urnák. —• Húsvét első napján a teljesesen összegyűlt egyház előtt uj lelkészünk egy igen nagy hatású szent beszédet tartott, melynek tárgya volt : „támadjunk íel és építsük Istennek országát. Ezt tenni fogjuk: ha erős lesz lelkünkben a hit, ha e hitben gyermekeinket is neveljük, ha egyházunkért anyagi áldozatokra is készek leszünk. Végre felszölítá az egyháztagokat, hogy e naptól fogva mindenki ha csak egy krajcárt is hetenként tegyen félre keresményéből s hozza a vallás oltárára, kicsiny magból ilyformán terebélyes fa nőhet ki. És e beszédnek következménye lett, hogy már ez ideig 500 a. é. forint gyűlt be egyházunk pénztárába, melyet egyházunk részint saját szükségeinek fedezésére, részint a helybeli evang. fögymnasium segélyzésére fordíthat. Ez adakozások pedig folyton folynak, s biztos kilátásunk van, hogy az önkéntes adakozásnak e neme pár ezer forintot fog egyházunknak évenként jövedelmezni. A presbyterium előlegesen is külön pénztárnokot nevezett ki e kegyes adakozások kezelésére. A begyűlt összeg mikénti felhasználásáról a körülményekhez képest később fog határozat hozatni. — Ilymódon működik a hivatást érező s azt teljesíteni akaró lelkész. A beiktatási ünnepély alkalmával ós nt. Czékus István lelkészünk által húsvét első ünnepén mondott egyházi beszédeket egyházunk egyik buzgó tagja, tek. Sziklay Pál