Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-24 / 21. szám

pártok szeszélyére nem hallgat, s egyházi ügyekben a szent lélek működését hiszi és vallja. Azt kérdezzük, váljon azon vallás, mely a kormány-változásoktól függ, melyet csendőrök által kell támogatni, egy-e azon vallással, melyet idvezítőnk szavának ereje által alkotott, saját vérével pecsételt, s melynek vezetését az igazság lelkére bizta ? Az ilyen vallás nem egyéb, mint alapnélküli épület, mely, mihelyt a kényszerítő törvények megszűnnek, azonnal összeomlik. Bethmann-Hollweg miniszternek a dissidensügyben kimondott kormánynézetei tiszta protestáns szelleműek, melyek ugy az állam létével, mint az egyház méltóságával tökéletesen egyeznek, és ha dr. Stahl s iskolája feljajdul, nem azért történik, mert a keresztyénséget féltik , hanem azért, mert mesterséggel férceit ujitási rendszerük bukását látják, s hogy a kis, de hatalmas párt uralmának vége szakadt. „Martalékul vagyunk adva" e szó, fejezi ki ezen urak szive mélyén lappangó gondolatot. Bethmann-Holhoeg miniszter nyiltan kimondta, miszerint gondos vizsgálódás után meggyőződött, hogy az ifjúság vallásos neveltetése a dissidens gyülekezetekben a szabad vallásgyakorlatnak lényeges részét képezi, azért azt tovább eltiltani nem lehet, nem szabad. Nem hallgatta el ugyan, hogy ezen oktatás igen hiányos, de ez nem ád neki jogot arra, hogy azért a törvényt és alkotmányt megsértse. Es épen ez a dicsérendő s bizalomgerjesztő a mostani porosz kormányban, hogy az a törvények s alkotmány iránt igazságos akar lenni, s a farizeusi cselfogásokat kerüli. A gyermekek vallásos nevelése a szüléket illeti, mert ők a gyermekek gyámjai vallási tekintetben is. Képzeljük csak, hogy az egyház egyedáruságot űzne a gyermekek nevelésében, s valamely dissidens családot arra kényszerítene, hogy gyermekeit a katholika vagy evangélika egyházban neveltesse, a lelkiismeret pedig azt parancsolná, hogy gyermekeit saját vallásos meggyőződése szerint neveltesse. Mi lenne ezen eljárás következése? Az, hogy a házi nevelés lerombolná azt, a mit az egyházi épített s fogalomzavar támadna a gyermekek lelkében, pedig a legnyomorultabb következetes nevelés jobb annál, mely ma lerontja azt, a mi tegnap építtetett. A ki a szüléket megfosztja a nevelés jogától, az megsérti az Isten parancsa által szentesített szülei jogokat, megalacsonyítja a családi életet, aláássa az állam alapfeltételeit, a családi jogokat és kötelességeket. Ezen eszmék lebegtek a felvilágosult porosz miniszter előtt, midőn a dissidenseknek szabad kezet engedett gyermekeik nevelésére nézve, s bár a bukott ortliodox-párt kigyót s békát kiált is ellene, a szabad gondolkozásnak bizalmát és helyeslését birja , e szerint elvei jövője biztosítva van. A. K. Z. nyomán. Képek az angol és amerikai protestáns egyházi életből. II. Arnold (rugbyi tanár) az egyház és iskola embere. I. Egyház és iskola : mennyi vitatkozás folyt a német irodalomban néhány év előtt e két szó felett! Váljon az emberi ész minden vágyának képes-e megfelelni, — minden fejlődési fokon, s minden felvethető problémának tud-e eleget tenni a keresztyén vallás, az evangyéliom, — váljon a Krisztus által kijelentett tudomány-e az örökre megvont határ, melyen túl az ész nem szállhat önveszélye nélkül? — Váljon az emberi nemzet alsóbb osztálya, vagy köznapi munkásságra rendelt, és így csak exoterikus ismeretek szerzésére képes köznép (ha ugyan van ilyen, a mit Channing és Parker Amerikában nem ismernek el) a népiskolákban az egyháznak, az egyház által, s egyedül az egyház hitkutfőiből oktattassék, a szent könyv és confessiók szerint neveltessék-e ?— a felsőbb tanintézetekben is az oktatás — és ez a legfőbb —- múlhatlanul egyházi vezetéken, a theologiától körülirt megszabott téren haladjon, az egyház, a biblia a confessiók alapján, és így Krisztuson, a mint őt némelyek felfogták, mint egyetlenegy fundamentomon emelkedjék, épüljön, — vagy lehetne tán valami más vezetőt, például az észt, valami más képzési célt, például a test emancipációját, s valami más kútfőt, például a természet nézlését felvenni ? . . . és hogy áll-e valamint az, a mit a mi költőnk mond : szentebbet sohasem találtok helyébe ugy az is, a mit követelünk: igazabbat sohasem leltek helyébe . . . mind oly kérdések, melyekre máig sem adattak megnyugtató feleletek, mint azt többek közt Diesterweg ujabb munkáiból, például Paedagogisches Wollenund Sollen-ébö\ láthatni, s meglátni igen is méltó. A kérdés nálunk is előfordult és vítattatott feltétetvén Tavasi, egyik legmunkásabb iskolai emberünk által, tárgyaltatva a korábbi Egyházi lap által. Az életben pedig fenforog ez most is (lásd az Egyházi lap II. évfoly. 24—26 1. és előbb is) és mindaddig ártalmasan fog hatni, míg fensőbb nevelés- és oktatásmód fensöbb eszmékre irányozandja az emberek figyelmét, s meg nem tisztítja a mostan anyagias sziveket, — egy okszerű szerkezet pedig meg nern szünteti azt az ellentétet, mely van még mostanában néhol a felhasználó és felhasznált, a méltóságban ülő és az alacsony munkás között. — Most már i mégis könnyebb lesz a kérdés fölött eligazodnunk. Számot vetvén helyzetünkkel, feleljük : egyház és iskola együtt, — a pitvar a szobával A tudomány nem oly erős még nálunk, hogy kicsapongásokban vesztegesse erejét, vagy épen elhagyja hamarjában a keresztyénség alapját, melyen kivül más szilárd alapot csakugyan nem vetett senki, — és a szemlélkedés légkörében csaponghasson; az egyház pedig elég erős arra, hogy az iskolát magához | vonzza, még távolabbról is, — maga körében tartsa még ha neki szabad járás-kelést enged is. Midőn pedig egyházunk épen iskolai érdekeiért nyugtalankodik, ez még leginkább ösztönzi az egyház embereit az iskola féltékeny átöleléséré, s az iskoláéit az egyházhoz tapadásra . . Csak egyesülve állhatunk, i így az élet sok oly bonyolodást eligazít, sok oly té| vegböl kivezet, melybe a puszta szemlélkedés juttatott, — | sok oly ellentétet kiegyenlít, melylyel az ész nem bir. Valóban az élet nyilatkozatai sokszerübbek, a létezők és lét alakjai számosabbak, mint az ész kategóriái. Miként egye sülhet a katonai tehetség a polgári erkölcscsel, egyszerűséggel : csak Washingtontúl foghatni jól fel. Hogy férhet meg együtt a legmélyebb tudomány a legszivesb vallásos! sággal : Newton a példája. így igen sok más. — Az életet legnemesb tüneményeiben tanulmányozván egy igen szép