Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-09 / 15. szám

megcáfolására elegendőnek véli közlő azon körülmény fel­hozatalát, miszerint, ba egyházunkban pénzsegélyezési szükség mutatkozik, akkoron buzgó adakozásra, vagy ön­kéntes kölcsönsegélyre egyháztanácsunk egyenkint az egyház híveit saját tűzhelyeiknél keresi meg, — így tehát nem áll azon állítás, hogy egyház-hívek nincsenek; hogy azonban egyház-híveink felette megkevesedtek, közlö is beismeri s fájdalommal vallja be, — de kereken tagadom, hogy egyháztanácsunk tagjain kivül még egyház-hívek ne volnának ; — én azonban protestáns létemre merő képte­lenségnek mondom és tartom azt, miszerint bármelyik egy­háztanácsnak is kiváltságos szabadalma volna arra, hogy magát — az egyház hívek kizárásával — most népnek, — majd egyháztanácsnak mondhassa, s mindkettő jogait egy­szerre gyakorolva élvezhesse, hogy pedig ez egyházunk­ban — fájdalom ! mégis így van, bizonyítja azon tény, mi­szerint egyházunk mindennemű ingó és ingatlan vagyonát igazgató egyháztanácsunk részint közvetve, részint közvet­len kezeli, ezen vagyonok kezeléséről s kezelési módjáról rendelkezik , és két vagy három évek haladtával számol magának, számadásaira maga teszi meg nehézkés észrevé­teleit, de egyszersmind a nehézkés észrevételek súlya alól maga fel is menti önmagát : — e meglevő vagyonok keze­léséről, kezelési módszeréről, s az ezek felett vezetett szá­molások mikénti voltáról egyház-híveink soha mitsem tudván !!! — Egyház igazgatási rendszerünk a vérség alap­eszméjére fektetve keletkezett valamikor, s az a régi szo­kás miatt mégis szilárdult, — melyet is egyháztanácsunk „Presbyterialis rendszernek" — címez és mond; — ugyan­azért ez egyházigazgatási módot, mint uj presbyterialis rendszert mutatja fel a protestáns világnak. Közlő : Presbyter. A n.-szaiontai e. megye folyó év március 16. s 17-ik napján tartá tavaszi úgynevezett helyosztó nagy gyű­lését, az e. megye ez időszerinti székhelyén, N.-Szalontán. Jelen közgyűlésünket nem előzte meg, mint a legkö­zelebb tartottat, ünnepélyes istenitisztelet : más alkalom­mal már kijelöltük ezen vallásos cselekmény egyházme­gyénk életébe leendő átültetésének szükségét okadatoló általános nézpontokat; ugyanazért jelenleg a dolog értel­méhez szólni nem kívánunk, mindössze is figyelemébresztés végett, szerény észrevételünk abban Összpontosul, bárcsak egyetlen kínálkozó alkalmat se engednénk kisiklani keze­ink közül, mely által a nép vallásos életének ébresztése- s fejlesztésére hatást gyakorolhatunk. A szokásos előzmények után a távollevő világi t. bí­rák helyettesítése kerülvén tárgyalás alá, ujolag feltűnt, miként most ismét üresen állanak azon két t. bírói székek, melyek betöltése iránt a múlt gyülcs akként határozott, hogy ha azokat az illetők elfoglalni ez alkalommal is vo­nakodnának , más t. birák választásáról gondoskodand ; felmutatván azonban tárgyalás folytán ft. esperes ur, távol­levő t. bíráink egyike eddigi meg nem jelenbetésének oka­datolt nyilatkozványát, minthogy az abban kifejezett indo­kok méltánylandóknak ismertettek el, közgyűlésünk a t. tanácsbiró urnák a jövő gyüléseni megjelenésére nézve ki­látásba helyezett Ígérete beváltása iránt szives készséget nyilvánított, — a másik t. birói szék betöltését pedig sza­vazás alá bocsátja. Áttért ezután a gyűlés tulajdonképeni céljára a hely­osztás elintézésére. Kit lelkészi állomásnak csere utjáni betöltésén kivül, a többi minden változások, a tanítói állo­mások betöltése körül forogtak: ezek mikénti elintézésé­nek részletes elősorolásával nem fáraszthatjuk az olvasó béketürését, s nem tölthetjük e nagybecsű lap sorait; ha­nem annyit mégsem hagyhatunk érintetlenül, miként épen azon egyházak fosztják meg — belső embereik elleni foly­tonos panaszolkodásaikkal —• közgyűlésünket, más köz­ügyek elintézhetésének különben is rövidre mért drága idejétől, kik azokat emelítésre sem méltólag dotálják; nem * gondolván meg, hogy a munka és jutalom oly két egymást tételező fogalom, mit egymástól elválasztani nem lehet, mely utóbbi ha amahoz aránytalan viszonyban áll, bizony nincs s nem is lehet jogunk lelkiismeretesen tökéletességet követelni: nem állítjuk ugyr an, hogy a panaszlottak soha és semmi részben sem jöhetnek megrovás alá, de midőn e panaszok minden évben, s mindkét részről megujulnak, lehetlen. hogy így ne sóhajtsunk fel: oh egyházi domestica! jöjjön el a te országod. Olvastatott a ft. e. kerületi gyűlésnek az agentialis pénztár jelen állásáróli számadása, mit az, az e vidékek­hez a végett küldött meg, hogy — belátva annak az utóbbi évekbeni csökkenését, s következőleg az e. kerület orga­numai fizetésének rövidségét — adnának véleményt annak mikénti emelkedhetésének módja s eszközei felől: közgyű­lésünk a nevezett pénztár bevételei s kiadásai közti kü­lönbségről —- mely mintegy ötödfélszáz pfrtokban mutat­kozott — tudomást szerezvén, kimondotta ugyan a baj or­voslásának szükségét, nemcsak, hanem el is vállalta ezen különbségnek a több e. megyék hozzájárulásával! elenyész­tetését; mindazáltal most egyelőre a hívek vallásos életé­nek felmelegítése által eszközlött önkéntes adakozási rend­j szer által kivánt ez állapoton segíteni, kötelességökbe te­vén a lelkészeknek, miként híveiket a prot. vallás termé­szetében fekvő önkormányzat szükséges volta, s eszközei felöl koronként felvilágosítván, azokat az önkéntes ada kozásra buzdítani meg ne szűnjenek, s a nevezett pénztár­ból más, bármely vallásos célra egy fillért is fordíttatni ne engedjenek. Segédgondnok Tisza Kálmán ő nagysága indítványt tett az iránt, hogy a debreceni egyháznak, — mely a né­hai superintendens ft. Szoboszlai Pap István ur halála óta, mindez ideig be nem töltött ötödik lelkészi állomás jőve-, delméböl a h. superintendensi hivatalnak, a kerület által adományozott fizetését évenként 600 pforinttal növelni ke­gyeskedett — vállairól az e. kerület — részint legfőbb hi~ hatalnoka iránti tiszteletérzettől indíttatva, részint a ne­vezett egyház érdekei iránti kíméletből — venné le, s vál­lalná magára az itt szóban forgó dijjazás teljesítését: köz­gyűlésünk s gondnoka indítványát annak indokaival egye-I temlegesen elfogadván, s magáévá tevén, a fentebb érintett i pótló fizetésnek, a több e. megyékkeii aránylagos teljesí-i tésére magát mindaddig készséggel lekötelezi, míg az aka­dályok — melyek az egyházakat a superintendens válasz­tásában gátolják elenyésztetve leendenek, mely határozat további intézkedés végett a kerületi gyűlésre felterjesz-I tetik. Felvétetett a ker. gyűlésnek a palást-dijak felemelé­se tárgyában kifejezett, — s véleményezés végett e. me­gyénkhez is megküldött nézete, melyből kiviláglott, hogy a ker. gyűlés ha szinte elfogadta is elvileg azok javításá­nak szükségét, az alkalmazást mindazáltal az e. megyék különböző helyi viszonyai s érdekeinek tekintetbe vételé­vel kívánta eszközölni: e. megyei gyűlésünk a méltánylat s igazság érzetétől indíttatva, — tekintve egy részt a régibb pénzértéknek az áruk értékéhez viszonyított tetemes sü­lyedését, mely körülmény az egyházi személyek fizetésé­ben is érezhető csonkulást idézett elő — tekintve más részt a hívek minden felől igénybe vett kiadásai sokoldalúságát s az ebből folyó szorult helyzetek általánosságát, — több egyházvidékek példájára következő mérsékelt arányban állapitá meg a palást-dijakat : jelesen a keresztelésit predikátiovali temetést 2, könyörgésselit 1, esketésit 2, ki­adványokét 1, a tanítókra nézve éneklős halottakét l /2 , predikátiosokét 1 uj forintokban. Tárgyaltatott a debreceni főiskola uj épülete fedelének újbóli építtetése ügyében a kerület minden egyházait ál­dozatra felhívó s buzdító h. superintendensi szózat, mely­ben mintegy 30—35 ezer pforintnyi áldozati keszégre szó­líttatnak fel az egyházak, s azok buzgó hívei: ha szinte te­temes is az áldozat, de azért erős hiedelmünk, miként e nagyszerű építkezési vállalat nem fog az egyházak részvét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom