Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-02 / 14. szám

Imre segédgondnok s n. t, Rátkai József ikerelnöklete s Fehér János k.-várdai s.-szolgabiró, mint császári megbí­zott jelenlétében — a már múlt év september havában K.-Varsányban tartott képviseleti gyűlés által meghatáro­zott mód és szertartások szerint, ünnepélyes istenitisztelet­tel nyittatván meg. A nagyszámú, minden rendű és val­lású keresztyének begyültével a kisded templom „ Jövel oh áldott sz. lélek" éneklésétől zendült meg; majd az e végre kiválogatott énekgyakorlott lelkész- és tanítókból álló énekkar harmóniai zengedezése tölté be a kebleket nagy lelki örömmel, — miután t. Litkei Péter, buji lelkész ur ál­lott szószékbe — elmélkedvén Ján. 13. 34—35 versei sze­rint a Krisztusban megujult szeretetről. Egyszerűen magasztos szavakban festvén előttünk tidvezítőnk ezen föerkölcsi tör­vényének különbözését az ösztön- és törvényszerű szeretet természete mellett és felett; — tárgyának mind megvá­lasztása, mind feldolgozása feltűnő képességét bizonyítván be. Szószékből hangzanék-e jobban, meghatóbban, mint épen a szónok által választott felséges tárgy ?! a keblek felmelegítése és lángragyújtására, váljon mondhatott-e többet, mint midőn a közgyűlés figyelmét a haldokló győ­röcskei egyház újra elevenítésére hívta fel beszédének al­kalmazásában, — ezáltal kimagyarázván , mit és mennyit ért ő a Krisztusban megujult keresztyéni szeretetről. Szív­ből szívhez szólott meleg szavai nem is maradtak hatás nélkül, a keblekbe hintett magvai rögtön gyümölcsöt ho­zának, — mert a végvonaglásához közel levő györöcskei egyház újbóli teremtésére azonnal a gazdag az ö siklusát a szegény az ő fillérkéjét odaadá,—s adának ajándékot szabad akaratjók szerint; s örvendeze az egész sokaság, hogy szabad akaratjokból adának és maga az érdemes lelkész ur : lett e miatt nagy örömben — mivel 36 pgőfrt, s néhány kr. lett apostoli szavainak érdemlett gyümölcse. Mihez járult a mltságos segédgondnok ur úgyis sokfelöl igénybe vett áldozatkézsóge 10 pgőfrtokkal. Ezen mustármagnyi kez­demény a gyűlés folyama alatt, hanem nőtte is ki magát oly terebély élőfává, mely alatt mind pásztor, mind nyáj megférhetnének : szép nevekedésnek indult azonban érde­mes főjegyzőnk, n. t. Litkei József ur azon nyilatkozata nyomán : hogy ö azon 46 pgőfrtokat 100 pengőfrtokra ki­kerekíti, csak pásztor nélkül ne hagyassék a tévedezni kezdő nyáj, s ápolás nélkül árva testvér egyházunk : így reménylhetvén, hogy azon csekély díj bozzájárultával, melyet az említett egyház szokott adni lelkészének, vagy egy idő óta tanítójának fedezve leendnek némileg az oda­rendelendő lelkész legelső szükségei, — mert ennek kö­vetkeztében t. Szilágyi János 5 pf., t. Harsányt Sámuel 5 pf., t. Kozma József 5 pf., t. Tóth Miklós lelkész urak 5 pgőfrttal járulának a nemes ügy felsegélésére : ugy szintén tek. Bonis Sámuel ülnök ur 10 pgőfrttal. Litkei Péter ur pedig — az egyháza által — meg nem nevezhető, de bizonyos összeggel igérte csatlakozását. Forró köszönet az érdemes hitszónoknak indítvá­nyáért, forró köszönet az adakozó nagyoknak és kicsi­nyeknek a nemes áldozatért!! Szép hajnal pirult tehát fel, s derült eget bizton re­ménylénk, a mindjárt ezután megnyílt ugyancsak ilyen keresztyén-közönség végett összehívott képviseleti gyűlés felett, s semmit sem kételkedénk, hogy midőn ily szeren­csés előzmény mutatkozott, a képviseleti gyűlés tárgya a tervben lévő egyházmegyei házi pénztár szerencsésen megszületik. Még a múlt év september havában K.-Var­sányban tartott képviseleti gyűlésen t. Béresi József vajai lelkész pendítvén meg ezen domestica ügyét, — ezen lel­kész ur indítványa nyomán egy tekintélyes e. m. küldött­ség lön ugyanott megbízva a terv bővebb tárgyalása s el­látása végett. — Ezen gyűlésen azért feszült figyelemmel várók a derék küldöttség ebbeli munkálata szőnyegre ho­zatalát, bizton reménylvén ezen közös protestáns ügynek szerencsés eldőlését. Meg is történt. Megalapíttatott : az esperes fizetése 200, az esperesi Írnoké 50, a főjegyző iro­dai költsége 50, a n. t. egyházkerületre küldendő köve­teinknek 80, a helyosztó gyülés-tartó lelkész kárpótlása vagy dijjazása fejében 80 uj forintokban mindenik egy évre szólván. Azt kérdi t. szerkesztő ur, minő alapból? felelet, minden lélek egy ujkrt fizet, — ez azon alap, mely­ből ezen mennyiségnek kikerülni kell. — Azonban sokan mondák erre a következőket : a milyen az alap, olyan a rája épült ház; nem jobb lett volna-e egy szélesebb alapot, p. o. személy- és földbirtok alapját venni fel, és arra olyan épületet rakni, mely nemcsak árvamieinknek, hanem a mások árváinak is biztos fedelet s oltalmat nyujtandott vala. Mert eltekintve a felett : hogy a lélekszám folytonos ár- és apálynak van kitéve, s eltekintve a felett, hogy itt nincs képviselve az egyenlő teherviselés elve : a mint egy érdemes ülnök ur bölcsen megjegyzé : kocsisom is csak annyit fizet, mint én, tehát — szükséges lett volna egyhá­zaink aránytalanul nagy és aránytalanul kicsiny tehervi­selését figyelembe venni legalább; — p. o. van egyh. me­gyénkben olyan egyház, hol egy hallgató % jövedelmét fizeti belső személyeinek; a mikor egy másik egyházban 80 ujkrból egy tagnak minden néven nevezendő egyházi adója kitelik. És mégis a túlterhelt egyház hallgatva be­leegyezett a domestica tervébe, midőn ama szüzvállu tes­tület vetőt kiáltott. Általánosan megjegyzendő : hogy egyházmegyénk­ben igen sok képviseleti gyűlés tartatott, s tartatni fog jö­vendőben : de egyről sem jöttem haza szegény házamhoz nagyobb örömmel, mint épen erről. Köszönet a turi egyháznak szives bőkezűségéért. Váradi Pál, keresztúri lelkész. Még egy szó a sárospataki ref. főiskoláról. A „Prot. Egyh. s Isk. lap" 12-dik számában, a sáros­pataki főiskola számvevőszékének jelen évi működéséről egy tudósítást olvastunk, melynek kiegészítéséül még egy tárgyról bátorkodunk említést tenni, mit a tudósító ur egé­szen mellőzött; pedig ez a legfontosabbak egyike, minek kimondását vagyis tárgyalását évek óta mellőzik az ille­tők, és ez az egyházi éneklés ügye a sárospataki reform, főis­kolában. Az énektanítói állomás ezelőtt mintegy tiz évvel üre­sedésbe jővén főiskolánkban, énektanítónak ideiglenesen és a szó szoros értelmében véve, csak szorultságból, egy csehországi születésű s római katholikus vallású, magya­rul, valamint akkor, ugy még most sem beszélő, különben igen becsületes egyén megválasztatott—Azóta ö senkinek sem vét, igyekszik mindenki barátságát megnyerni; hanem azért vezérlete alatt főiskolánkban, s általa az egész egy­házkerületben egyházi éneklésünk s magyar dalaink ügye szemlátomást süly ed , hatalmasan korcsosodik, míg ellen­ben az opera erősödik. Gyönyörű kilátás, már e nélkül is eléggé elsatnyult egyházi éneklésünk reformjára! Egyházkerületünk lelkes kormányzói! Az éneklést, pro­testáns népünk vallásos szertartásában legfontosabbnak tartja. Ha közöttünk a vallásos-erkölcsi élet erösbülését ez uton is akarjátok, tehát áldozatot is kell hoznotok, igye­kezzetek a főiskolai énektanítónak illendő és tisztességes fizetést szerezni, neveljetek ez állomásra református és ma­gyar ifjút, vagy a mi sokkal könnyebb és biztosabb, néz­zetek szét e hazában, ugy fogjátok találni, hogy egy való­ban tudományos míveltségtt Ivánka Sámuel, Szotyori Nagy József és e szakban más több jeleseink közül egyik vagy másik megnyerése, főiskolánkra s általa egyházkerüle­tünkre díszt árasztana, s vezetésük alatt énekeink reformja elkezdődhetnék. De erre a főiskola mostani helyzetében még csak kilátás sem lehet; mert oly egyén, kinek fogal­ma sincs egyházi énekeinkről, ki ezeket néhány év alatt rettenetesen összetöré, legszebb magyar dalainkat pedig eredeti jellemükből egészen kivetközteté, nekünk énekre­formátorokat nevelni nem képes. — Ez a mi teljes hitünk és szilárd meggyőződésünk. Z. és V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom