Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-03-19 / 12. szám

tett iskolaépületéét a liívek saját pénzerejükből felépíttetni kényszerültek : akkor szemünk előtt áll ezen ecclesia pressa tökéletes képe. Minden testület természetében rejlik az, hogy mennél inkább nyomattatik, mennél erőszakosabban vezettetik eloszlatásához, annál inkább fejlődik tagjaiban a fentartási ösztön. így történt az s.-kazai á.h.v. ev. egyházátmkban is. Egyházunk tagjai, kik már most 52 helységekben 2100 lélekszámra erősödve lakoznak, átlátták azt, hogy nekik hitvallásukhoz képest a méltó istenitisztelet egészen hiányzik, mivel azon helyek, hol koronként drága haszonbérért istenitiszteletet tartanak, arra egészen alkalmatlanok, az egybegyülekezésnek ideje pedig épen célszerűtlennek tíínt fel, mivel különösen főünnepek napjain délelőtti istenitiszteletre többnyire fél egyre délután bocsáttattak, s így kiváltképen a mívelt családok, melyek az egyház fentartására legtöbbet fizetnek, sohasem vehettek részt az istenitiszteletben. Innét magyarázható ez, mikép ezen annyira sújtott egyház 1845-től fogva többnyire önkéntes megadóztatás áldozatiból elpusztult parochialis és iskola épületeit megújította, az 1852-ben leégett iskolaépületjét egészen újból felépítette, s erre 2500 pfrtot gyűjtött, azon kiviil a fent említett haszonbérből 1300 vfrtot lerovott, s még más szegény szerencsétlen egyházakat s nemes célú alapítványokat segített, u. m. Losoncot 27 pfttal, Szendet 35 pfttal, a Wandrák-féle alapítványt 17 pfrttal. E mellett egyházunk azon elvből indul ki: Adjatok , és néktek is adatik. Legbuzgóbb törekvése pedig három évtől óta látható uj temploma építésében. Tiszta evangyélmi hite és annak szép istentisztelete iránti szeretetétől lelkesítve, majdnem minden házfő lekötelezte adományát az uj templom építéséhez, mi által az építkezésnek harmadrésze biztosíttatott. Ehez járultak nevezetes adományok hitünk sorsositól Austriábói, Magyar- és Erdélyhonból. (A templomszenteléskor minden egyes egyház s minden egyes adakozó a templom építési számadási könyvből ki fog íratni, s az adomány mennyisége hűségesen feljegyezve, az egyházi lapban közöltetni.) Leghathatósbban segíttetett egyházunk a G. A. egylettől, mert csak annak kétszeri szeretetteljes küldései, 1800 pfrt. összege által, jutott azon helyzetbe, hogy 1858. jul. 11-kén uj temploma talpkövét szentelhette, s az épületet kőfalaiban félig elkészíthette. (A szivet és lelket emelő talpkőszentelési ünnep, az akkoron tartatott szent beszédek és imák, mint emlék a templomszentelési ünnephez, a templomépítés rövid történet rajzával kiadatni és közzététetni fognak.) Itt csak egy rövid tudósítás álljon azon helyről, melyen uj templomunk felemelkedik. (jrömörmegye keleti szélén Borsodmegye kezdetén a kellemetes Sajóvölgyben fekszik több halmokon lakhelyünk S.-Kaza. Itt a harmadik dombon a róm. kath. templomtól kelet nyugot felé állanak parochialis és iskola épületeink. A parochialis és iskola kertben egy magasabb helyen a legtágasabb kilátással, hol négy völgy, a f.-nváradi, a putnoki, a bánfalvi és a szt-péteri a Sajó vizénél találkoznak, itt áll célszerű anyagból az építtetni kezdett egyszerű szép evangy. templom. Emlékezetes azon hely, melynek földében szent épületünk nyugszik. Még 440 évvel ezelőtt itt ütötte fel táborát a reformationak híres elobajnoka, a táboríták hőse, Zsiska, egy camal dulensi szerzet zárda romjai megett, melynek kulcsát és talpkövét a fundamentom-ásáskor feltaláltuk és emlékül bírjuk, itt sáncolá el magát harcosaival az akkoron Vadnán és Gkalgócon tanyázó Komorócy | és Valgatha főnökök rabló csordái ellen. Azon nyolc pillár, melyeken most uj templomunk nyugszik, a fundamentom-ásáskor világos tanujeleket nyújtottak | ezen állításunk igazolására. Találtunk hadi öltözetekből darabokat, főző edények darabjait, melyeken ezen szó Hussitae bevésve áll, egy sárga márvánv köszörű követ, melyen a harcosnak névjele J. betűkkel bevésve olvasható, 3 hihetőleg kardja élesítésére használta, s mind azt egy ölnyi mély hamuhalmaz alatt ástuk ki. Tehát, hol száz évvel a reformátio előtt az evangyélmi szellemtől lelkesített harcosok a szentírást anyanyelvükön olvasták s a Lyra kenetteljes hymnusait énekelték, magokat a vad rabló csoportok ellen erősítvén: ott építtetik most Istenünk hajléka, hol mi és unokáinknak unokái a minden irgalmasság atyjához szivünket dicsérő énekben és imákban felemelendjuk, hogy minket arra méltatott, mikép egy ily régi evangyélmi helyen szent nevének dicsőítésére egyházat építünk, melyben a tiszta evangyéliom hirdettetni, s a szent sacramentomok Idvezítő Urunk Jézus Krisztus szószerinti szerkezete szerint kiszolgáltatni fognak. Mi ezen templomépítési szükségességet illeti, még a fent idézett okokon kivül ez érdemel említést, hogy 2100 egyházi tagjaink között 1000 olvasás-és Írástudatlan, s hogy ezekuek irója évenként azon szomorú tapasztalást szerzi , mikép a confimátiohoz 16—17 éves egyének hozatnak tanításra, kik egy „miatyánkot" sem tudnak elmondani. E szerint nem csak az uj templom, de még négy uj iskola szent szüksége e terjedelmes diasporánkban igen érezhető. Oly egyház, mint a miénk, melyben kezdettől óta a gyertyatartó feldöntetett s az evangyéliomi igazságnak világossága a lelki élet szent helyei hiánya miatt el nem terjedhetett, megérdemli minden hitrokonink legszivesebb részvétét és legbuzgóbb felsegítését. Azért is legelsőbben fordulok tihozzátok, j evangy. felekezetünk főtiszteletü superint. admi| nistrator- és nagytiszteletü esperes urakkoz azon hitrokoni keréssel : „A jótéteményről és részvétről meg ne felejtkezzetek." Egyházunk még két évvel ezelőtt a superintendentiák és esperességek utján | kibocsátott egy felliivási és gyűjtő ívet minden | á. h. v. ev. egyházakhoz 684 példányban a hazánkj ban divatozó három nyelven, s még eddig csak 48 ! példányt kapott vissza a gyűjtött kegyes adományokkal együtt. Kegyeskedjenek még a kint lévő íveket megyéjükben begyűjteni, s rólunk szeretetben megemlékezvén, azokat s.-kazai á. h. v. ev. papi hí-