Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-19 / 8. szám

rét fölemészti. Béke ajáultatik minden áron. „A papi gond-és iskolának ugyanazon egy ereje, hatalmas ereje van, hanem csak egymássali benső összeköttetésökben, míg különválva, teljesen erőtlenek." •— Azért az iskolákbani vallástanítás adassék át a lelkészeknek , mint ez 40 év óta már Hollandiában van. „A gyermekek oktatásávali foglalkozás a papi tekintélyt csak emelheti, s a papi hivatalt realiter csakis így lehet betölteni." Mely végre a neveléstani tani tástudomány oly terjedtséggel tanittassék a papnövendékeknek , hogy ezek ép oly jártasok legyenek az elemi iskolákban, mint a szószéken. Továbbá a tanítót fel kell menteni az orgonistaság, harangozás stb., — a lelkészt pedig az ískolaf'cltigyelőség gyűlöletes kötelessége alul, ez utóbbit a föntebb ajánlott születanács és valamelyik vidéki iskolatanító végezvén. Ha tanítóképezdék lesznek, ezekből a növendékek kikerülnek: ezek ép ugy gyakorlati éveket tartoznak tölteni ügyes és érdemes tanítók mellett, mint a káplánok szoktak a lelkészek mellett, mely esetben az iskolatanítók, mint felügyelők, időnként kár nélkül hagyhatnák el iskoláikat. A 7. cikkben elmondatik , miket lehet méltán követelni egy oly tanítótól, ki a népiskolák újjászületése korszakában helyét joggal akarja elfoglalni, s ki a sikerről kezeskedik. Kívántatik 1. gyöngéd tisztelet az emberi hajlamok és erők iránt, melyek általa kifejtendök ; 2. gyermekek iránti szeretet; 3. hivatalához meleg ragaszkodás; 4. türelem, szelídség, jó humor; 5. meleg vallásos érzület minden nyilatkozataiban; 6. élénkség az előadásban; 7. átgondolt nyugodtság; 8. szilárd akarat; 9. figyelmet élesztő érdekesség; 10. az általa tanítandó tárgyak és ezek tanításának alapos, biztos ismerete. A második részben a népiskolai tanrendszer adatik elő. Tantárgyak : vallás, nézlés és beszédgyakorlatok, olvasás , irás, anyanyelv, számtan, földrajz, történelem, természettan, természetrajz, tértan, ének. Ezeket 3, két éves folyamu osztályokban , tehát 6 év alatt eltaníttatni ajánlja a szerző. Az a 1 s ó osztály képeztessék alakilag a nézlés, beszédgyakorlatok, olvasás, irás, számolás, vallástan és éneklés által, — a középső anyagilag közhasznú ismeretekkel, minők a természettan , termérszetrajz, földrajz és történettan elemei,— afelső, gyakorlatilag: rajz, gazdászat, háztartás, és némi kézi ügyességek által, -— természetesen ez azt jelentvén, hogy a mondott osztályokban az érintett alaki vagy anyagi stb. iránynak legyen túlsúlya. Mikép taníttathassék kivált népesebb iskolákban egy tanító által ennyi osztályban, ennyi tantárgy ? erre elmondja szerző abel-lancasteri, de inkább ajánlja a kö 1-csöntanítási rendszert. A leányiskolák tanítását a második és harmadik osztályokban nőkre, nevezetesen a tanítók nejeire kivánná bízatni. A tanfolyam kezdődnék a gyermek betöltött hatodik événél, s tartana hat évig. Elősorolja továbbá szerző, a népiskolákban használható, meglévő kézikönyveket s taneszközöket, ezek közé sorolván az iskola törvényeket, melyeket feltűnő tigyesség-és rövidséggel szerkesztve mindjárt elő is terjeszt, — valamint az iskolaépületet is, melynek lényeges kellékeit leirja. Végre szól a vasárnapi iskolákról, melyekben a hat éven keresztül tanított tárgyak mintegy vázlatban ismételtessenek. Ezeket két évre terjeszti ki, melyeket végül egy ünnepélyes próbatét zárna be. A tartalom — mint az előadott vázlatból látható — elég dús, korszerű, érdekes, s szerzőnek alapos neveléstani készültségéről tanúságot tevő. S bár ref. szerzőnek philosophiai minden nézeteiben nem is osztozik; irályát is itt-ott hibásnak, érthetetlennek véli: mégis ugy tekinti e munkát, mint valódi nyereséget irodalmunkra nézve ugy, mint különösen prot. iskoláinkra nézve. Azért méltányos elismerést és köszönetet szavaz a dunántúli egyházkerületnek, mely a pályázást s általa ezen munkát is létre hozta. A prot. népiskolák újjászületésének nagy munkája — papiroson — ezennel megindult: vajha meginduljon mielőbb az életben is! vajha akadályok által, melyek erhárítására erőnk gyenge, meg ne akasztassék. Bakonyi. Egyházi könyvtár a magyar ref. vallású nép számára. — Kiadja a tiszántúli ref. egyházkerület. Szerkeszti RévészBálint, debreceni ref. lelkipásztor és egyházkerületi főjegyző. Első évfolyam. III. füzet. Debrecenben, 1859. *) Tartalom: Az írástudókról, farizeusokról, sadduceusokról. — A szombatról, tavaszi, őszi és templomszentelési ünnepekről. Szerző: Menyhárt János, debreceni ref. főiskolai hittanár. Zsinagógákról. Menyhárt jánostól. Néhány jellemvonás János, Péter és Pál apostolok erkölcsi képéhez. Szentegyházitól. Az ószövetség védelmére vonatkozó eszmék és gondolatok. VargaLajos, nánási ref. lelkésztől. Párhuzam, vagyis rövid összehasonlítása a reformátusok és róm. katholikusok egyházi szertartásainak. Vári Szabó Sámuel, tiszaföldvári ref. lelkésztől. Mutatvány némely újszövetségi szent történetek elbeszéléséből. Benedek Lajos, esperestől. Erkölcsi elmélkedések: újév; téli, farsangi, virágvasárnapi, húsvéti. Baksai Dániel, ref. lelkésztől. Mutatvány Celder Márton imakönyvéből. Köztudomásu dolog, miszerint anagy-szalontai ref. egyházmegye még az 1856-dik év nov. 12-kén Nagyszalontán tartott közgyűléséhez nyújtott be bajji közbirtokos tek. Jánossi Károly hitrokonunk egy indítványt , mely szerint magyar prot. hitrokonaink józan felvilágosítása , s vallásos buzgóságának, közerkölcsiségének s általában egyházi életének ébresztése, megszilárdítása és vezérlése végett, prot. egyh. szellemben irott s minél olcsóbb könyvek adassanak ki és terjesztessenek népünk között, mely célra ő, élte fogytáig, évenként 200 pfrtot ajánl. A nevezett egyházmegyei közgyűlés ezen indítványt egész helyesléssel és buzgó pártolással az illető tiszántúli ref. egyházkerületnek Debrecenben 1857. évi március 25-dik s több napjain tartott közgyűlése elé terjesztette, s az indítvány részletes terv és alapszabályok mellett tettleg életbe lépvén, az első évi folyam III. füzetét van szerencsénk jelenleg tartalmilag ismertetni. Az egész magyarországi prot. közönség általános részvétére e vállalatnál annál inkább számíthatni, mint szinte az irók is szellemi működésre annál inkább is buzdíttatnak, mivel a főtiszt, egyházkerület anyagilag is áldozni kész lévén, a dolgozatokat ívenként 2, s a nehezebbeket 3 aranynyal díjazza. V. Sz. S. BELFOLD. Székely - Udvarhely, jan. 29. 1859. — Az udvarhelyi ref. egyházmegyének f. h. 18-án kezdődöleg Mohában tartott évnegyedes közgyűlésén előfordult érdekesebb tárgyak közöl néhányat megemlítünk. A székely-udvarhelyi ref. tanoda segélyezésére ezen egyházmegye 1856-ban oly föltét alatt tette volt áldozatait, hogy az esperes és jegyző a tanodai pénztárróli számadások megvizsgálása végett tartandó iskolaelőljárósági — gondnokok- és tanárokból álló —• gyűlésekben szavazattal bírjanak, s a pénztár mikéntállásáról az egyházmegyének évenként fölvilágosítást nyújtsanak. Ezen föltételt a mlgos egyházi *) Szívesen adunk helyet e rövid ismertetésnek, hogy addig is, míg a nagy horderejű vállalat körülményesb birálatát hoznók, a közönséget annak szerencsés előmeneteléről időről időre értesítsük. Szerkesztő.