Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-19 / 8. szám

rét fölemészti. Béke ajáultatik minden áron. „A papi gond-és iskolának ugyanazon egy ereje, hatalmas ereje van, ha­nem csak egymássali benső összeköttetésökben, míg külön­válva, teljesen erőtlenek." •— Azért az iskolákbani vallás­tanítás adassék át a lelkészeknek , mint ez 40 év óta már Hollandiában van. „A gyermekek oktatásávali foglalkozás a papi tekintélyt csak emelheti, s a papi hivatalt realiter csakis így lehet betölteni." Mely végre a neveléstani tani tástudomány oly terjedtséggel tanittassék a papnövendé­keknek , hogy ezek ép oly jártasok legyenek az elemi is­kolákban, mint a szószéken. Továbbá a tanítót fel kell men­teni az orgonistaság, harangozás stb., — a lelkészt pedig az ískolaf'cltigyelőség gyűlöletes kötelessége alul, ez utób­bit a föntebb ajánlott születanács és valamelyik vidéki is­kolatanító végezvén. Ha tanítóképezdék lesznek, ezekből a növendékek kikerülnek: ezek ép ugy gyakorlati éveket tartoznak tölteni ügyes és érdemes tanítók mellett, mint a káplánok szoktak a lelkészek mellett, mely esetben az is­kolatanítók, mint felügyelők, időnként kár nélkül hagyhat­nák el iskoláikat. A 7. cikkben elmondatik , miket lehet méltán köve­telni egy oly tanítótól, ki a népiskolák újjászületése kor­szakában helyét joggal akarja elfoglalni, s ki a sikerről kezeskedik. Kívántatik 1. gyöngéd tisztelet az emberi haj­lamok és erők iránt, melyek általa kifejtendök ; 2. gyerme­kek iránti szeretet; 3. hivatalához meleg ragaszkodás; 4. türelem, szelídség, jó humor; 5. meleg vallásos érzület minden nyilatkozataiban; 6. élénkség az előadásban; 7. átgondolt nyugodtság; 8. szilárd akarat; 9. figyelmet élesz­tő érdekesség; 10. az általa tanítandó tárgyak és ezek ta­nításának alapos, biztos ismerete. A második részben a népiskolai tanrendszer adatik elő. Tantárgyak : vallás, nézlés és beszédgyakorlatok, ol­vasás , irás, anyanyelv, számtan, földrajz, történelem, ter­mészettan, természetrajz, tértan, ének. Ezeket 3, két éves folyamu osztályokban , tehát 6 év alatt eltaníttatni ajánlja a szerző. Az a 1 s ó osztály képeztessék alakilag a néz­lés, beszédgyakorlatok, olvasás, irás, számolás, vallástan és éneklés által, — a középső anyagilag közhasznú ismeretekkel, minők a természettan , termérszetrajz, föld­rajz és történettan elemei,— afelső, gyakorlatilag: rajz, gazdászat, háztartás, és némi kézi ügyességek által, -— természetesen ez azt jelentvén, hogy a mondott osztá­lyokban az érintett alaki vagy anyagi stb. iránynak legyen túlsúlya. Mikép taníttathassék kivált népesebb iskolákban egy tanító által ennyi osztályban, ennyi tantárgy ? erre elmond­ja szerző abel-lancasteri, de inkább ajánlja a kö 1-csöntanítási rendszert. A leányiskolák tanítását a második és harmadik osztályokban nőkre, nevezetesen a tanítók nejeire kivánná bízatni. A tanfolyam kezdődnék a gyermek betöltött hatodik événél, s tartana hat évig. Elősorolja továbbá szerző, a népiskolákban használ­ható, meglévő kézikönyveket s taneszközöket, ezek közé sorolván az iskola törvényeket, melyeket feltűnő tigyesség-és rövidséggel szerkesztve mindjárt elő is terjeszt, — va­lamint az iskolaépületet is, melynek lényeges kellékeit leirja. Végre szól a vasárnapi iskolákról, melyekben a hat éven keresztül tanított tárgyak mintegy vázlatban ismétel­tessenek. Ezeket két évre terjeszti ki, melyeket végül egy ünnepélyes próbatét zárna be. A tartalom — mint az előadott vázlatból látható — elég dús, korszerű, érdekes, s szerzőnek alapos neveléstani készültségéről tanúságot tevő. S bár ref. szerzőnek philo­sophiai minden nézeteiben nem is osztozik; irályát is itt-ott hibásnak, érthetetlennek véli: mégis ugy tekinti e munkát, mint valódi nyereséget irodalmunkra nézve ugy, mint kü­lönösen prot. iskoláinkra nézve. Azért méltányos elismerést és köszönetet szavaz a dunántúli egyházkerületnek, mely a pályázást s általa ezen munkát is létre hozta. A prot. népis­kolák újjászületésének nagy munkája — papiroson — ezen­nel megindult: vajha meginduljon mielőbb az életben is! vajha akadályok által, melyek erhárítására erőnk gyenge, meg ne akasztassék. Bakonyi. Egyházi könyvtár a magyar ref. vallású nép számára. — Kiadja a tiszántúli ref. egyházkerü­let. Szerkeszti RévészBálint, debreceni ref. lelkipász­tor és egyházkerületi főjegyző. Első évfolyam. III. füzet. Debrecenben, 1859. *) Tartalom: Az írástudókról, farizeusokról, saddu­ceusokról. — A szombatról, tavaszi, őszi és templomszen­telési ünnepekről. Szerző: Menyhárt János, debreceni ref. főiskolai hittanár. Zsinagógákról. Menyhárt jánostól. Néhány jellemvonás János, Péter és Pál apostolok er­kölcsi képéhez. Szentegyházitól. Az ószövetség védelmére vonatkozó eszmék és gon­dolatok. VargaLajos, nánási ref. lelkésztől. Párhuzam, vagyis rövid összehasonlítása a reformá­tusok és róm. katholikusok egyházi szertartásainak. Vári Szabó Sámuel, tiszaföldvári ref. lelkésztől. Mutatvány némely újszövetségi szent történetek elbe­széléséből. Benedek Lajos, esperestől. Erkölcsi elmélkedések: újév; téli, farsangi, virágva­sárnapi, húsvéti. Baksai Dániel, ref. lelkésztől. Mutatvány Celder Márton imakönyvéből. Köztudomásu dolog, miszerint anagy-szalontai ref. egyházmegye még az 1856-dik év nov. 12-kén Nagy­szalontán tartott közgyűléséhez nyújtott be bajji köz­birtokos tek. Jánossi Károly hitrokonunk egy indít­ványt , mely szerint magyar prot. hitrokonaink józan felvi­lágosítása , s vallásos buzgóságának, közerkölcsiségének s általában egyházi életének ébresztése, megszilárdítása és vezérlése végett, prot. egyh. szellemben irott s minél olcsóbb könyvek adassanak ki és terjesztessenek népünk között, mely célra ő, élte fogytáig, évenként 200 pfrtot ajánl. A ne­vezett egyházmegyei közgyűlés ezen indítványt egész he­lyesléssel és buzgó pártolással az illető tiszántúli ref. egy­házkerületnek Debrecenben 1857. évi március 25-dik s több napjain tartott közgyűlése elé terjesztette, s az indítvány részletes terv és alapszabályok mellett tettleg életbe lép­vén, az első évi folyam III. füzetét van szerencsénk jelen­leg tartalmilag ismertetni. Az egész magyarországi prot. közönség általános részvétére e vállalatnál annál inkább számíthatni, mint szinte az irók is szellemi működésre an­nál inkább is buzdíttatnak, mivel a főtiszt, egyházkerület anyagilag is áldozni kész lévén, a dolgozatokat ívenként 2, s a nehezebbeket 3 aranynyal díjazza. V. Sz. S. BELFOLD. Székely - Udvarhely, jan. 29. 1859. — Az ud­varhelyi ref. egyházmegyének f. h. 18-án kez­dődöleg Mohában tartott évnegyedes közgyűlésén előfordult érdekesebb tárgyak közöl néhányat megemlítünk. A székely-udvarhelyi ref. tanoda segélyezésére ezen egyházmegye 1856-ban oly föltét alatt tette volt áldozatait, hogy az esperes és jegyző a tanodai pénztárróli számadások megvizsgálása végett tartandó iskolaelőljárósági — gondno­kok- és tanárokból álló —• gyűlésekben szavazattal bírjanak, s a pénztár mikéntállásáról az egyházmegyének évenként fölvilágosítást nyújtsanak. Ezen föltételt a mlgos egyházi *) Szívesen adunk helyet e rövid ismertetésnek, hogy addig is, míg a nagy horderejű vállalat körülményesb birálatát hoz­nók, a közönséget annak szerencsés előmeneteléről időről időre értesítsük. Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom