Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

belüli egyházvidékek sem mulaszták el az ügy iránt buzgólkodó biztosokat nevezni ki, kik igyekeznének a mélt. egyházfőtanács ezen fölhívásának mentől sikerdusabb eredményt eszközölni. De a kirendelt biztosok nagyobb részint mindenütt azon régóta táplált s most ujult erővel felelevenült közohajtással találkoztak: vajha itt Háromszéken, az egy tömegben lakó 70 ezer magyarajku protestáns nép kebelében állitattnék egy tanintézet. Adának tehát mind az egyházak, mind az egyesek a Háromszékhez legközelebb eső Sz. Udvarhelyi tanoda számára is, azonban a fennebbi óhajtás mind hangosabban kezdett nyilatkozni. 1855. nov. 26-án Sepsi-Szentgyörgyön közös gyűlés tartatván, midőn a kirendelt biztosok eljárásukról s a hivők közohajtásáról tudósították volna a közgyűlést, mélt. Gyárfás Imre algondnok urazon inditványnyal lépett íöl, miszerént kéressék meg a mélt. egyh. Főtanács, hogy vagy a Sz. Udvarhelyi fotanoda tétessék át alapítványi tökéivel együtt Háromszék kebelébe, hol azt ezen népes és er'ós egyh. vidékek a lehető legvirágzóbb állapotra emelnék, vagy engedtessék meg, hogy a rikánbelöli egyh. vidékek egy Háromszék kebelében felállítandó tanintézetre kegyes adományokat gyüjthessenek. Ezen inditvány egyhangúlag elfogadtatván, a mélt. egyh. Főtanácshoz felterjesztendő kérelem megírására bizottmány neveztetett. 1855. dec. 10-én ezen kérlevél érvényesítése végett újból közgyűlés tartatván, a mult gyűlésben tett inditvány, ekkor már a Sz. Udvarhelyről bejött követek által támasztott élénk vita után, ismét megállíttatott, a kérlevél érvényesíttetett, s felküldése meghatároztatott. E gyűlésen K. Vásárhely 20 ezer pftot, Sepsi-Szentgyörgy iskolahelyet s egy tanáriszék alapítását igérének mindenik — fájdalom — azon föltét alatt, ha az alapítandó tanintézet kebelében lesz. Nem hallgathatjuk el, hogy a Sz. Udvarhelyi lelkes egyh. vidék, a rikánbelöli egyházvidékek ezen fentebbi kérelmének első ágára azzal felelt, hogy az egyházak, lelkészek és világiak csaknem erejöket meghaladó áldozataikkal segíték föl a Sz. Udvarhelyi főtanodát, s igy többé még szóba sem jött annak különben is fontos helyérőli megmozditása. 1856 apr. 28-án K. Vásárhelyen tartott közös-gyülésben olvastatott a mélt. egyh. Főtanácsnak fentebbi kérlevelünkre tett leirata, melyben tudatja, hogy ezen körlevelünket kiküldötte a főtanodák tanári karához véleméyezés végett, s meghagyja, hogy addig is mig derekas válaszát megtehetné, ne szűnjünk meg a tanodák segélyezését eszközölni ; nűre elhatároztatott, hogy mind a Sz. Udvarhelyi, mind a Háromszéken felállítandó tanintézet számára ugyan azon aláirási-íven kezdessenek meg a gyűjtések. E lelkes gyűlésen azonnal meg is kezdődtek az aláírások, s a jelenvolt világi és papi egyének által több mint 3 ezer pft ajánltatott fel a Háromszéken felállítandó tanintézet számára. Ez év jul. 9-én ismét gyűlés tartatott e tárgyban Sepsi-Szentgyörgyön, a melyben Zágon, egyike Háromszék legnépesb és tehetősb községeinek, nagy kiterjedésű iskolahelyet, egy több ezer pftot érő erdőt, az építéshez megkívántató többféle anyagokat, s egy tanáriszék felállítását is megajánlá, ha a közösgyülés a felállítandó tanintézet helyéül Zágont jelöli ki. E szerint tehát már a tanintézet helye felett Sepsi-Szentgyörgy, K. Vásárhely és Zágon versenyzének. A közösgyülés átlátván, hogy ezen iskolaügynek achilessarka: a hely meghatározása, hogy ezt annál nagyobb megfontolással dönthesse el, egy központi bizottmányt nevezett ki az ajánlatok számbavételére, s a tanintézet helyére vonatkozó indokolt véleményadásra, hogy ennek alapján a jövő gyűlés határozhassa el a felállítandó tanintézet helyét. Össze is hívatott nov. 24-re K. Vásárhelyre a közös gyűlés, de a központi bizotímány az aláírási ívek kellő időbeni meg nem kapása, s hiányos beküldése miatt a helyre vonatkozó indokolt véleményét el nem készíthetvén; ez, s több más okok miatt a tanintézet helyének elhatározása e gyűlésről is elhalasztatott, meghatároztatván, hogy e kérdés a jövő évben jan. 14-én Kovásznán tartandó gyűlésen mindenesetre döntessék el. E gyűlésen tárgyaltatott a mélt. egyh. főtanács azon leírása is, melyben méltányolván a közgyűlésnek, egy tervbe vett tanintézet felállítása körüli buzgólkodását, javalja, hogy az iparos székelynép kebelében tudományos tanintézet helyett inkább realtanoda állíttassék; mit a gyűlés fontolóra vévén, a tárgy minden oldalróli megvitatása után abban állapodott meg, hogy a tervbe vett tanintézet, reáliskolával összekötött algymnasium legyen. Eljött végre 1857 jan. 14-ke. Szép látvány volt, hogy Háromszék gyönyörű rónáján miként tódult mindenfelől Kovásznára a világi és egyházi személyek lelkesült serege, hol mint hívék, rikánbelöli székelyföld nemzeti és egyházi emelkedésének alapja tevődik le e nagy napon. Megnyílt a gyűlés t. Gödri Ferencz Sepsi esperes elnöklete alatt. Minden arcon feszült várakozás ült, hogy a három versenyző hely közül melyik lesz a szerencsés. K. Vásárhely mellett szólott ezen egyház országszerte hires buzgósága, — Zágon talán legtöbbet ajánlott, de félen fekvése miatt kevés pártolókra számíthatott, —• Sepsi-Szentgyörgy bízott mindenekfelett központi fekvésében, azon kívül hogy ajánlata is a más két versenyző társával arányban állott. Több lelkes, s az Ugy fontosságának felfogását tanúsító szónoklatok után a fejenkénti szózatolás állíttatván meg, Sepsi Szentgyörgy általános többséget nyert, s a felállítandó tanintézet helyéül kijelöltetett. Meghatároztatott az is, hogy e gyűlés eredményéről a mélt. egyh. tőtanács, a tett ajánlatok kimutatása mellett, azon kérelemmel tudósittassék, miszerint ez ügyet a m. kormánynak felterjeszteni s a felállítandó tanintézetre az engedélyt közbenjárása által kieszközölni méltóztassék. 1857 Oct. 30-án tartatott közösgyülésben t. elnökünk tudatván, hogy a mélt. egyh. Főtanácstól, a Kovásznai gyűlésből tett felterjesztésünkre még mind ez ideig semmi válasz nem jött: egy válaszsürgető felirat intézése határoztatott a m. egyh. Főtanácshoz. És itt már a jelen — 1858 febr. í-én tartott közösgyűlésünk tanácskozási tárgyához értem. Olvastatott ugyanis a mélt. egyh. Főtanácsnak, mult gyűlésünkből kelt sürgető feliratunkra tett válasza, melyben tudatja, hogy a kérdés alatti Kovásznai felterjesztést még ez ideig sem vette, mire, ugyanazon felterjesztésnek ujboli felküldése elhatároztatván — olvastatott a főtisz. h. püspök urnák egy, ez ügyre vonatkozó apostoli buzgósággal és ügyszeretettel irt főpásztori levele, melyben atyai indulattal figyelmezteti gyűlésünket több a tanintézet felállítása körüli megfontolandókra. A főpásztori levél, noha nem mindenekben látszik helybenhagyni gyűléseink eddigi tervezeteit, mindazonáltal a nagy többség által tiszteletteljes elismeréssel fogadtatott, meghatároztatván hogy a főt. h. püspök ur, egy ezen felállítandó tanintézet ügyét világosító felirattal találtassák meg. Továbbá egy iskolai bizottmány neveztetett ki a t. egyh. vidék világi és egyházi személyeiből, mely minden hónap végén összegyűlvén, ezen ügyet a gyűlés által meghatározott irányban tovább fejtse, megvalósulását elősegítse. (Vége köv.) r. 1. Losoncz. A magyar prot. egyház talán egy sérült, vagy beteg testvéréhez sem viseltetett soha nagyobb részvéttel, mint a forradalmi vész által szétdulatott losonczi reform. egyház iránt; méltán igényelhető azért, hogy a dicsőségesen uj életre kelt egyházról, s annak ügyeiről magyarországi testvéreinkhez olykor olykor eljusson tudósításunk, legyen az tolmácsolója az örömnek, vagy a még mindig vérző seb fajdalmának. A losonczi reform, egyház mindjárt a reformatio Magyarországra történt bejövetele után kevés idővel alakult. Megalakulásától fogva egészen a XVIII-ik század utolsó feléig, Losonczon egyedül a ref. vallás volt uralkodó; s a városnak minden tisztviselője törvény szerint csak reform. vallástételt követő lehetett, mely törvény a forradalom előtt csak kevés idővel szűnt meg. A város és ref. egyház a legszorosabb testvéri öszszeköttetésben volt egymás-