Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

illis spatium non perpetuum, sed vei annuum, vei longius praescribitur idcirco fit 1. Quod plerique munus istud ultra, ut nunc sunt tempóra recusant 2. Quod expediat interdum eos mutari — 3. Quod ecclesiae interest , ad ecclesiasticarn jyrannidem vitandam; ut aliqui etiam ex plebe norint quid in consistoriis et ecclesiastica iurisdictione geratur, et quam recte leges de iis rebus observentur.u Calvin genevai pappá levén, 1536. felállította a presbyteriumot, melynek haláláig maga volt ugyan elnöke; de hogy az örökös elnökségnek maga sem volt barátja, megtetszik e következőből: Calvinus re ipse Sacrorum Antistes Genevensis erat, praesidebat usque ad mortem collegio sacerdotum et in Consistorio seu iudicio ecclesiastico. At moriens ipse demonstrabat periculosum esse uni homini tantae auctoritatis munus perpetuo commitere. Neque id circo post eum perpetuum ecclesia genevensis praesidem habuit" Mosh. pag. 767. Jac. öponii Hist. de Geneve Tom. II. p. 3. Edes hazánkban sem uj tan az örökös hivatalviselés, s elnökösködés megszüntetési inditvány; mert hiszen az 1699-ben tartott krasznai zsinatban már meghatároztatott, hogy a püspöki s esperési hivatal ne legyen örökös; hanem a püspök a generális, az esperes pedig a particularis zsinatban kérjék, hogy vétessék le róluk a hivatal. (1. Tul a tiszai püspökök élete, lap 152.) Ide vonatkozólag, a szép lelkű és aeép tollú Székács ur „Merengések" cím alatt, oly szakavatottsággal, olv gvönvörü logikával formulázza az elnökség kérdését; melynél talpra esettebbet még eddig sehol nem olvastam. De ugy látszik, ő sem akará ketté vágni a gordiusi csomót. A kettős elnökségi kérdéssel oly különösen állunk, mint a sötétben eltévedt vándor az ismeretlen vidék tájékozásárva, s ennek baráti, ha komolyan vesszük, nem találhatnak csak egy pontot sem, hova okaikat biztosan letehetnék; mert az se nem dogma, se nem tan, sem végre nem történet; mert valamint az első keresztyén századokban nem volt kettős elnökség : ugy volt hazánkban is olyan időszak; melyben az elnökség kettős nem volt. —- A niceai egyetemes zsinatban— 355—Nagy Constantin, ha megjelent, maga elnökölt; távol létében pedig kegyence Hosius kordubai püspök foglalta el az elnökséget. A konstancinápolyi második egyetemes zsinatban — 381 — épen igy volt a dolog, ha jelen volt Tlieodosius, maga elnökölt, távollétében pedig Meletius, antiochiai püspök. — Nektarius megválasztása ezen szavakkal lőn tudomására adva Damasius pápának: Reverendissimum Deoque dilectissimum Nectarium in concilio generáli, communi omnium consensu, praesente Theodosio Imperatore religiosissimo, totius denique cleri, totiusque civitatis saffragio Episcopum constituimus. Hornbeck Lib. XI. Pag. 862. —Ezen zsinat végzéseit is maga erősítette meg Theodosius, mi megtetszik a canonokat kisérő synodalis levél soraiból: rogamus igitur tuam clementiam, ut per literas quoque tuae pietatis ratum habeatur con-cilii decretum: ut sicuti litteris quibus nos convocasti, ecclesiam honore prosequutus es, ita etiam tineni eorum, quae decreta sunt obsignes. Csuthy Zsigmond. (Vége következik.) — Iskolaügy. Örömtől feszül a kebel, midőn olvassuk minden színezetű lapokban azon mozgalmakat , melyek a nevelés terén láthatólag mutatkoznak. A népnevelés ügye közelebbről tárgyaltatott szakavatottsággal a Prot. Egyh. s I. 1 apokban;saz mind jó, mind üdvös; az életjel mutatkozik, a tettvágy nyilatkozik s tetté érni siet! Az említett lapban tanterv rovatos alakban nyujtátik át az elemi főiskolai ta! nítókarnak használat végett; a tankönyvek kíjelölvék a 4 választásra; csak választani s tanulni kell, s aztán az ered| mény szorgalom után, Isten segélyével nem is mara| dand ki. Én még véleményem szerint hozzáadaudónak tartanám : hogy a tanítói képezdékben kell előkészíteni a tanítókat. Ott kell az alapot letenni, melyen tovább építhet az| tán a tanitó. Nem leend fölösleges dolog, hahogy a képezdei tanárok a t. Gr ö n c z i ur által ajánlott könyveket meg-i ösmertetik a leendő tanítókkal; a hiányokat pótolgatván. 1 A mi a természettani tankönyvet illeti: véleményem szerint 1 azon lehet segíteni ugy, hogyha a főgymnasialis természet| tanár átvállalná azon fáradságot, hogy d. Zimmermann és 1 Kuntzek után egy célszerű rövid, de világos és könnyen érthető dolgozatot állítana elő, melyet elő is adhatna a'képezdében a leendő tanítóknak. Megfelelne a várakozásnak a kis dolgozat: akkor ki lehetne azt nyomatni, és az oskolákban szétosztani; a superintendens a mit tehetne. Igy vél; ném elérni a célt a mérésre nézve is! Hiszen jobbadán a i főgymnasiumokban a mértanár egyszersmind mérnök is; miben kerülne nekie a tavaszi hónapokban — akkor midőn | a VlII-ik oszt. növendékeit vezeti —- bevezetni a mérésbe az elemi iskolai tanítóit is. Egyszerű alapon nyugszik az, | s képes bármely józan eszű fiatal ember felfogni az almé| rés titkát; lehet lánccal is működtetni; s a felmérteket mérce után — minek készítését meg kell mutatni — lerajzolni; tehát térképet készíteni is. Igy hát a népnevelés ügyét vezető tanítók kiképezése tovább haladna; de még nincs meg minden téve. A tandijjak rendezése, felemelése kiteremtése mulhatlan szükséges ; mert csak akkor lelkesülhet a tanitó is az ügy iránt, | ha nem kell aggódnia azon, mit eszünk holnap, mivel ruházkodunk, s hogyan vehetnénk egy jó könyvet? Még hát ez iránt is tervvel kell előállani, s azt életbe léptetni is! De már most tovább megyek, s a reáltanodákról is szólok valamit. A jelenségekből ítélve: közéig a nap, feljövendő a realtanodát óhajtók számára is. Azonban jő lesz itt egy kevés szemlét tartani a vélemények fölött, melyek színtérre tolakodnak a realügyre nézve. Különösen jól esik lelkemnek, midőn olvasom , hogy Erdély is ébredni kezd, körültekint, s ugy találja, hogy csakugyan szükséges is a realtanodák felállítása! De nekem ugy tetszik a jelenségekből , hogy talán az iránt nincs egészen tisztában; nincsenek tájpontok, melyek után rectifikálhatná nézeteit. Legalább ilyesmit gyaníttat velem a tordai ev. ref. egyház közelebbi értesítvénye —• közlött programmja a P. N.-ban. — En megvallom őszintén, nem értem, mit tartalmazzon azon „négy fokozatos osztályú, real-irányu tanoda," melyben rektorok leendenek a tanítók. Ha az lenne mondva: négy oszt. elemi főiskola, akkor lehetne érteni; s annyival inkább értelemnélküli azon értesítvény, mivel közelebb a Pesti Naplóban az állott, hogy Tordán alrealtanodát akarnak feiállítani, és most mégis négy oszt. fokozatos realirá-