Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

Első évfolyam. 8. szám. Pesti Február 26-én 1858. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ ES KIADO-HIVATAL : Lövészutca 30. szám 1. emelet. ELOFIZETESI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön lő p. kr. A magyarországi protestánsok. E cím alatt az „Osterreichische Zeitung" következő nagyfontosságú cikket tett közzé: „Ki a jelenkort figyelemmel vizsgálja, hogy abból a jövőt magának megfejtse, az előtt világos fog lenni, hogy a kinyilatkoztatott keresztyénségnek, a vallásnak, a jövő történelmében főszerep fog jutni. A tudomány világias lett, valamint az állam is, de az egyház ismét épül, hatalmasabban mint valaha, s áthatja az államot, a társadalmat és az életet. A római katholika egyháznak ezen újból épülése a concordatum által megkezdődött Austriában, egyúttal azonban a legmagasabb császári szó minden felekezetnek egyenjogúságot, s a magyarországi prot. egyháznak is ősi törvényes állását Ígérte meg az államban. Ezen legmagasb császári szó következtében, a magas kormány az egyházszerkezeti törvényterv által komoly szándékát nyilvánította az iránt, hogy Magyarország protestáns egyházi ügyeibe szilárd és határozott rendet hozzon be, — és ezt a kerületi gyűlések közremunkálása által kivánta a magyarországi protestáns egyház jogaival s szükségleteivel összehangzásba hozni. Bizonyosan egy protestáns sem fogja ezen rendezés nagy fontosságát s végső szükségét tagadni, ki egyházát szereti, s az annak kormányzásába csúszott némely visszaéléseket ismeri; s minden jóindulata ember köszönettel fogja tekintetét oda intézni, hol, a legnemesebb szándok által vezérelve, végmegszilárdítását munkába vették egyházi viszonyainknak. Hogy az összes egyházkerületi gyűlések, hivatkozással az 1790. 26. t. c. 4. §-ára, a törvényterv felett adandó nyilatkozatra nézve, illetékeseknek el nem ismerték magokat, és egyetemes zsinat Összehívása végett folyamodtak: azoknak ilyetén kérését senki sem roszalhatja. De azt Magyarországon minden protestánsnak köszönettel elkeli ismernie, hogy a magas kormány a helybeli, az esperességi és egyházkerületi gyűléseknek , véleményeik s meggyőződéseik szabad nyilvánítására elegendő tért nyújtott; — és őszinte köszönettel kell adóznia a felügyelő politikai hatóság részrehajlatlanságának, mely dacára a kitűzött törvényterv ellen intézett több rendbeli megtámadásoknak, a szabad tárgyalásnak soha akadályozólag útjában nem állt, és ez által a protestáns egyházaknak tényleges bizonyságot adott a felől, hogy az országban létező | legmagasabb hatóságok az észszerű alakban organizált egyháztól az önállóság azon kezességét, mely az illető hitsorsosoknak egyház- és iskolaügyek feletti szabad köztanácskozásaikban van, elvonni nem akarják. Ezen legalázatosabb folyamodások, a zsinat megtarthatása végett, az 1856-dik év végén terjesztettek fel, s utasíttattak O cs. k. Ap. Felsége által az illető kormány - orgánumokhoz, megvizsgálás és véleményezés végett. Minthogy a protestánsok ujönan támasztott kivánata zsinattartás iránt, következetesen a legutoljára 1791-ben tartatott egyetemes zsinatra leendő visszatekintést idéz elő, melynek határozatai 57 éven keresztül, a volt udvari magyar cancellária részéről elintézetlenül maradtak, -— és bár elavultak, mégis szükség, hogy az azóta változott viszonyok tekintetbevételével, részletesen megvizsgáltassanak; — minthogy a magas kormánynak, habár hajlandó is az egyházi törvényeket illető kezdeményezést a zsinatnak engedni át; — de az ilyféle törvények körüli vezérelvek és határvonalok felett, a zsinat megnyitása előtt tisztába jönnie annyival szükségesebb, minél nehezebb sok főből álló gyűlésnek ily fontos művet szerkeszteni; — minthogy a legfelsőbb felügyelési jognak az egyház- és iskolaügyek célba vett rendezésével összeegyeztethetése, az eddigi szokások-és gyakorlatoknak, a kitűzött törvényterv ellen tett kifogások tekintetbe vételével, szilárd és megállapított határozatok törvényes szabálya alá rendelése, sokoldalú megvizsgálást és felvilágosítást igényel: — semmi okuk sem lehet a protestánsoknak nyugtalankodásra azon körülmény miatt, hogy már azóta egy év folyt le, s talán még valami idő telik bele, mig az ő folyamodásaik elintéztethetnek; sőt inkább a m. kormánynak az egyházi törvénv-iiztQs alapja felé irányzott ily gondos törekvéséül felismerhetik annak Őszinte akaratát arra, hogy |ícxsiíiaifjpkdatát ssy