Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-02-18 / 7. szám
ki kell térnünk a helyismeretre (topograpbia). Meg kell ismertetnünk a házat, udvart, helységet a hol lakunk. Ugyan akkor rá kell a gyermeket vezetnünk a nap felkelése utján, a világtájak ismeretére, és ház, és udvar ismertetése által a a kerítés megértetésére, ezen utón amesgye, barázda s határ fogalmára, miket azon közben rajzolgatunk is. — A városok, faluk, stb. felfogatása után: a megye, kerület és ország fogalmára. — S íme önkénytelenül belejutunk a geographia tanításába. Ezen tanításunk folyama alatt helyről-helyre haladván elő, utunkba majd sík, majd hegy, majd viz (folyó, tó), majd emberek, majd állatok, majd növények, majd kövek akadnak s mindeniknél meg megállunk, s addig mulatunk, mig azon helyen, a melyen megállottunk, jól nem tudják magokat tájékozni, mig az ott talált tárgyakat jól nem ismerik. Lakhelyektől minden irányban bejárván — a mappán, — hazánkat, az-ország szélein mindég megállapodunk — s igy az egész országot öszszerakjuk. — Mikor azt öszszeraktuk, megfordítjuk a dolgot s kezdjük szélyelbontani. — körüljárjuk az ország határát, felkeressük hegyeit, síkságait, tavait, folyóit, kerületeit, megyéit, városait, lakóit, termékeit stb. És mikor igy egy kisded, de tökéletes képet adtunk a kis gyermeknek a hazáról — megmutatjuk neki azon a darab földeket, miket, Európának, Ázsiának, Afrikának, Amerika- és Polynesiának liivnak, megmutatjuk a nagy tengereket s végül megemlítjük, s ha földtekénk van, fezt pedig a tanító maga is készíthet), meg is mutatjuk, hogy a föld, melyen ezen száraz földek és tengerek vannak: gömbalaku, — Ez az I. osztály feladata. A II. osztályban még egyszer mennek át, valamivel terjedelmesebben a liazaismergetésén, áttekintik az ausztriai birodalom tartományait, nevezetességeit. Figyelmeznek főleg Európa országai és feltűnőbb természeti állapotára.— Ismét megemlítik s megnézik a föld többi részeit. Ezen vizsgálódás közben egyszer vizsgálják a földet, mint egészet, alakja és légkörével. Helyesebb fogalmat szereznek a tengerről, szigetekről. Figyelmeznek a látkörre, a napra, holdra, és a csillagos égre. A III. osztály Magyarország és az ausztriai birodalom, s Európa áttekintése után — több ügyeimet fordít mint eddig a föld többi részeire, de mindenesetre ezekről a legnagyobb általánosságban tanul — természetesen mindég földabroszról.—Vizsgálja a föld physica-geographiáját.Áttér a mathematica-geographiára. — Á IV. osztály eddigi geographiai tanulmányait ismétli. — A mathematica-geographiára, kivált a naprendszerére, a hold változataira. — A föld nevezetesebb termékeire, lakosaira, azoknak fajai, nemzetiségei, és vallásaira fordít gondot. Mind ezeket röviden és mindég földabroszról tanúlják. Rajz. Ezen tárgy tanításának meg kell előzni az irás tanítását, tehát az első osztályban mindjárt az egyenes vonalok huzogatásában kell a gyermeket gyakorolni, s arra törekedni, hogy a vonalakból kösönséges egyenes oldalú házi eszközöket képes legyen a gyermek rajzolni. A II. osztályt ezen uton kell tovább vinni, s hova hamarább arra törekedni, hogy ne csak magoktól képesek legyer » k a mindennapi tárgyakat természet után lerajzolni, hanem a tanításnál a rajzban megmutatott képeket is könnyen felfoghassák. — Rajzolnak tehát ezek házakat íüüszereket, növényeket. — A III. osztály rajzol növényeket, állatokat, emberi alakokat, főként pedig földabroszokat. A IV. osztály rajzolja szinte a fennebbieket, de rajzolja a felmért téreket, készít egyszerű házterveket. Mindezekre vezérkönyvet kap a tanító. Magyarnyelvtan és fogalmazás. Ezen tárgyról az olvasás tanításánál szólván, itt csak annyit említek meg, hogy ennek a fenn elmondott módon való tanításához szinte kap a tanító vezérkönyvet. Gazdaság és háztartás. Ezen tárgyról már olyan sokat szóltam, hogy ismétlés vádja nélkül alig mondhatok itt e tervben, többet. — Célja a munkásság felébresztése, e munka megszerettetése és az anyagi életbe való ügyesség megszerzése. A gyakorlati tanítás szerda és szombaton délutánokon az iskola kertjében hajtandó végre, az I. és II. osztály inkább segítő, mint önálló munkás sereg. A III. és IV. osztályban a fenn kitett módon vezéreljük a gyermekeket arra, miként kell eper és gyümölcsfákat, szőlőt tenyészteni. —• Megismertetjük velek a gazdasági nevezetesebb növények termesztése módját, a tanító saját marháján megmutatja a marhával való bánást, — s minden ilyen gyakorlati munka végzése után a munka folyamát, a munkálkodás okát felmondantja velek. A leánykákat vezérli e tekintetben a tanítóné és megtanítja őket a konyhakertészetre, megmutatja a főzést, sütést, fonás és szövés fogásait, a ruhaszabást, és varrást, ezeken kivlil a tejgazdaság és a baromfi-tenyésztésben is oktatja őket. Akár külön, akár együtt legyenek a leányok a fiúkkal , mindenesetre a fennebb elsorolt tantárgyakban ők is tartoznak részt venni. Nem sok az egy leendő anyának sem, ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedék az annyira elhanyagolt kisdedek ápolását, erkölcsi vezetését kellőleg vezethesse. Hogy azon óhajtásunknak, mely szerint népünket értelmessé, vallásossá és jó erkölcsüvé tehessük, megfelelhessünk; eléggé indokolt nézeteim szerint, népiskoláinkba, a tantárgyakból ennyit kellene felvennünk s a körvonalozott modorban megtanítanunk. A tantárgyak egymásutánját a fennebbi sorokban azért adám egyenként elő, hogy az azokból felveendő menynyiség s az azok tanítási modora jobban kitűnjék. — Azonban a gyakorlati ész követeli, hogy a népiskolákba felveendő tantárgyakat nemcsak egymásután, hanem osztályonként egy más mellett is elősoroljam. Azért a türelmes olvasó nem veszi felesleges dolognak, ha a már egyszer elősorolt tantárgyakat osztályonként egymásmellé is rendezem, megmondván egyúttal, hogy melyik tantárgyra mennyi időt óhajtanék fordíttatni. Hiszem, hogy ajánlott tervem még világosabban fog az olvasó előtt állani, ha ezen utóbbi elrendezésemhez a tanórák táblás átnézetét is hozzácsatolom. De mielőtt ezt tenném, nem állhatom meg, hogy ezek elébe egy pár magyarázó jegyzést ne bocsássak. Igen sokszor érintettem már, hogy a nevelés és tanítás mezején, a tanítás materialis célja igen igen alárendelt szerepet játszik, főcélja a tanitás által való nevelésnek a formális képezés, mely szerint a tantárgyak segítségével , mint képező eszközökkel fejtegetjük a gyermeki elmét, és ezen fejtegetésünk végcélja abban közpotosul, hogy a gyermeket öngondolkozásra vezérelvén, arra tegyük képesséhogy idővel maga magától tudjon és pedig biztosan tudjon a magamívelésében, vagyha erre nem adná is magát, az önfeltalálásban boldogulni. — Alkalmas ezen mívelésre a gyermeki elme, — olyan az, mint tűzkő, melyre ha jó acéllal ütünk, mindég gazdagon ontja a szikrát. Vigyázzon azért a tanító, hogy jól forgolódjék a tantárgyakkal a gyermeki elme körül, jól hasson reá , hogy a benne rejlő szikrákat fel birja költeni. Ügyeljen arra is, hogy az emlegetett tanulmányi tárgyak által ne csak jói fejtegesse a gyermeki elmét, hanem azokat a tárgyakat helyesen is rendezze egymásmellé. — A tárgyak egymásmellé rendezésében meglegyen az azok között lévő szoros kapocs, az azoknak egymásból való folyása , meglegyen végre az is, hogy a tárgyak minden évben ezen egymásutániságok mellett is egy egy kis egészet képezzenek, s igy az előbbi évre következő évben a kis egész szolgálván alapul, ezen kis egésznél fogva fejtse a gyermeki elmét s tágítsa annak ismeretkörét. Hiszen a gyermek épen ugy forog a mindennapi életben, mint a felnőtt emberj hiszen a mindennapi tárgyak is-