Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-12-18 / 50. szám

1267 1257 1267 s annak (Ügyes versekben) tartalmáról (1 — 6 lapon). — A munka tulajdonképeni tartalma pedig következő: l ő rész. „Isteni kijei entés az ó szövetségi könyvekben." Itt szól a szerző a teremtés, bűneset s annak következményeiről; a zsidó népnek az Isten igaz ismerete és tisztelete megőrzése végetti kiválasztásáról; a tiz parancsról s annak magyarázatáról; a zsidók istentiszteletéről ; azoknak a tiszta mosaismustóli elhajlásukról, farizeus, sadduceus s essenus felekezetekre lett szakadásukról, s végre magának a nemzetnek a lehetségig rövidre vont történeti viszontagságairól (6—16 lapon). 2-ik rész. „Isteni kijelentés az uj szövetségi könyvekben." Itt elöadatik a) Jézus Krisz tus születése s gyermekkori élete, b) Jézus tanítói működése, kezdve pusztábani megkisértetésén (az ördögökre s angyalokra való kitéréssel; egészen el árultatásáig. E fejezetben van szó egyszersmind Jézus tanítványairól, tanításának célja, módja, ereje s zsidók általi miként fogadtatásáról, c) Jézus elfogatása és szenvedése s az azt megelőzött urvacsora-szerzés, lábmosás, ebből folyólag Jézus tanítványainak ismerve, a felebaráti szeretet; továbbá a Gecsemáné kertbeni imádkozás, innen eszmetársulatilag az imádság ereje s fontos volta, uri imádság magyarázatosan; Pilátus és Júdás szereplése, d) J ézus halála, feltámadása s mennybe menete, valamint a nevezetesb ujtestameníomi események emlékére szentelt ünnepek. Ez a rész tehát az uj testamentomi történeteknek vagy inkább Jézus élettörténetének rövid, de az egészet felölelő előadása (16—39 lapon). Ezután következik : I. „Jézus tudománya, annak a zsidó vallástóli különbsége s tanítása, a; Az Atyáról. az isteni gondviselésről és igazgatásról; b) a F i u r ó 1, a tudatlanság, jóra tehetetlenség, Istentöli rettegés, bünblintetés és a halál félelméből lett megváltatásunkról, valamint a Jéznsbani hitről, megtérésről, az isteni tökéletességre törekvésnek a síron túl is megszakadás nélküli fo lyamáról, halhatatlanságról, feltámadásról, végítéletről; C) a Szentlélekről, annak bennünk munkálkodásáról, a kcr. közönséges anyaszentegyházról; a szentlélek ajándékai megszerezhetésének eszközeiről (39—50 lapon). II. „Jézus tudományának t e r j e d é s e, mely elm alatt az apostoloknak s különösen Pál apostolnak működése adatik elő, kiemeltetvén azoknak a szentlélek kitől tetése által lett hivatali képesíttetésök (.r

>0—52 lapon). III. r

Keresztyén egyház." Szól itt a szerző a keresztyén név eredetéről, a ker. gyülekezetekről, egy házi hivatalnokokról, az ős ker. gyülekezeti istenitiszteletröl, a keresztyének üldöztetéséről, annak Nagy Konstantin keresztyénné léteiével megszűntéről, de egyszersmind a bekövetkezett egyházi s vallási megromlásról (52—55 lapon). IV. „Reformatio." E cím alatt elő van adva az egyház újjáalakításának szükségeltsége; annak Luther, Zwingli és Kálvin által lett eszközlése; a reformatio terje (lésének akadályoztatása; a rcformationak Erdélyben minden üldöztetés nélküli meghonosnlása; Luther és Zwingli egymástóli cltérésök, követőik nevezete sa protestáns szóba foglalt tiltakozás „a vallásban minden emberi tekintély és hozzáadás ellen, még pedig a szentírás, józanokosság és szeretet fegyverével" (56—60 lapon). V. Keresztyén felekezetek. Itt szó van a gőröghitüekröl, az egyesült görögökről, római katbolikusok ról 8 a protestánsoknak a róm. katholikusoktól az istenitiszteletet, az egyházigazgatást, a szentírás tekintélyét és némely bitcikkeket illető eltéréseikről; végre a lutheránus és református egyházak egy más tói i különbözőségükről saz unitáriusokról (61—67 lapeu). VI. „S a k r a m e n t o ni o kJ

vagy .Szentségek." Ezen cikk azon kérdéssel kezdődik, hogy az előszámlált kcr. felekezetek közül, melyikhez tartónk a kérdezett? — Ezután a sakramentom meghatározása , gzáma , továbbá a keresztség szereztetne, annak kttljegyc. jelentébe, vég hezviteli módja; a keresztséghez köttetett kcgyclcmigéret, gyermekkeresztség, a kereuztségi fogadalom, azon fogadalomnak a konfirmatio alkalmával a már serdült korha lépett gyermekek általi ön letevése, megújítása; a konfirmáciokor tett fogadásoknak az urvacsorával élés általi meg pecsétlése. S itt vau az n r v a c s o r a -1 a n r a i átmenet Rövid tartalma az ezután következő kérdések s feleletek nek ez: az urvacsorát Jézus szerezte s rendelte „az ő emlékezetére". A küljegyekröl mondott kifejezés : e z az én testem stb. hasonlatosság szerinti s bár e szerint a kenyéren és boron semmi átváltozás sem C9ik, de minthogy azokhoz kegyelemigéret köttetett, annálfogva azok az imád ság s mindenek felett a velők élés célja által megszenteltekké válnak. Az nrvacsorához köttetett kegyelemigéret ben csak a magukat illően elkészítettek részesülhetnek. — Ezt követi azon kérdés, hogy kivánnak-e a kérdezettek élni az urvacsorával? mire azon felelet adatván, hogy igen. még pedig azért, hogy a kérdezettek fogadásaikat megpecsételjék s hitökben megerősödjenek, — a növendékek az apostoli hitformának, mint a keresztyén hit főbb vonalai összegének, hallható szóvali együttlcges elmondására szólíttatnak fel. Végül még négy kérdés tétetik fel : 1. hiszitek e, hogy azok, a miket elmondtatok, Jézu8 igaz tudományát foglalják magukba? 2. elhatároztátok-e, hogy a vallásos ismeretben naponkint gyarapodtok s ugyanazért a köz istenitiszteletet szorgalmatosan gyakoroljátok? 3. fogadjátok-e, hogy Jézus példája 8 parancsai szerint élni igyekeztek ? 4. fogadjátok e , hogy a mi evangyéliom szerint reformált anyaszentegyházunknak holtig hívei ma radtok? B e f ej e z é 8 U 1 áll a hitben megerősítendő ifjak éne ke, a gyülekezet éneke, — korfirmálaudó ifjak imája, ur vacsoravétel előtt, kenyérvételkor, borvételkor s úrvacsora vétel után mondandó imák. Legyen szabad a hitben megerősítendő if jak énekét, (mely a XLII. zsoltár nótájára van készít ve,) ide kiírnom: Szent hitünkről vallást tettünk , Te hallottad jó Atyánk ! Engedd mindig azt követnünk , A mit most i(t logmlánk : Jézus a mi vezérünk, 1 'éltiája szerint élünk ; így élünk , igy jutunk végre. Örökélet- s idvcBségre. Sorsunk boldog vagy mostoha, K/. a szent hit lesz velünk ; KI nem felejtjük — nem —soha , Mii tanit nagy nirsínrtiuk A mit Jézussal vallunk, Abban élünk és halunk ; Rátekintünk , máshová nem, » Isten ugy áldjon meg — Ámen. Az egész munka kérdések- és feleletekbe van foglal va, melyeknek száma mindössze 322-rc megy. E felmutatott rövid s csak vázlatos rajzolatból is eléggé kitűnik a műnek ügyes bclrendczése, ugy hogy azt sok tekintetben mesterinek mondhatni. A történet vezető szálán menve mindenütt, tömött rövidséggel s csaknem páratlanul tiszta, könnyű, érthető nyelvezettel, egymásból folyó láncolatos összefüggésben s arányos kerekdedséghen

. oly sokat, oly tárgy gazdagságot tár fel c 82 lapnyi könyvcwke, hogy azzal a kőntirmándus növendék bátran útnak ereszttietö, — az, ha c könyvecskét jól áttanulta, vagyis ha azt vele jól áttanultatták, szép vallástudalommal fog bírni. S épen azért az ezen mti t. szerzőjének odanyújtott pályakcMoru levelei közé legyen szabad az elismerésnek egy Bicrény ibolyaszálát magam részéről is oda tűznöm. Azonban bár célom nem egyenesen bírálat, hanem inkább csak ismertetés vala s bár fel lehet, sőt fel kell tennünk, ho"v cg}" ily cgyházhatóságilag elfogadott mü ahhoz értő illetékes férfiak által eléggé megrostálva s megbírálva vala : mind a mellett, mivel bármely helyesnek talált s sikerültnek mondható mlí ix bírhat gyengébb oldalokkal * néha fogyatkozásokkal is, melyek a javítást s tökéletesítést fölösleges-