Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-12-11 / 49. szám
Ezen kivül rendes kiadási rovatba tartoznak : A debreceni ref. főiskola számára évenkint . 100 pfrt. A debreceni collegiumból jövő ünnepi 3 követ és szolgáik 4 . . 48 „ A debreceni seniornak és másféle supplikánsoknak 6 „ Egy alumniai helyre Debrecenben ... 16 „ 5. Iskolai fütő anyagokra köriilbelől ... 80 „ 6. Építési javitásokra köriilbelől 30 „ 7. Esperesi látogatáskor évenkint mintegy . . 35 „ 8. Földadó a convencionalisok 92 köbl. földjétől 40 „ Illeték egyenérték az egyháztól .... 17 „ 9. Összesen . 372 pfrt. Az esperesi körlátogatáskor évenkint adatni szokott részleteket érdekesnek tartom itt feljegyezni. — Adott tehát egyházunk e folyó 1858-dik évi május 6-kán esperesi 1. Agentiára vagy az egyh. ker. szükségeire 12 pfrt. — kr. 2. Egyházvidékünk számára .... 1 n a 3. Folyamodó egyházaknak .... — n 48 „ 4. Siketnémáknak — H 24 „ 5. Egyházkerületünkben egyházaknak — » 24 „ 6. Más belhoniaknak — n 20 , 7. Külhoniaknak — n 15 „ 8. Erdélyi iskoláknak — n 30 „ 9. Kosdiaknak — T) 24 „ 10. Mainciaknak l 11 12 „ 11. Szigeti gymnasiumnak — n 48 „ 12. Kőrös-Nagyrévi egyháznak .... — n 10 „ 13. Csépai ágostai egyháznak .... — n 24 „ 14. Aradi ref. egyháznak —. 11 36 „ 15. Tűz által károsult sz.-mihályi egyháznak — 11 48 „ 16. Esperesi előfogatokra 8 V n 17. Luther emléke alkalmával .... — 11 24 „ 18. Esperesi látogatási tiszteletdíj . 4 n 48 Összesen. 33 pfrt. 15 kr. E mellett a sietős segítségre szoruló egyházak számára segélynyújtás végett hol esperesi, hol politikai uton felszólittatván, időközben is megkerestetnek tehetősebb hitsorsosink, a kiktől begyült összeget az egyház részéről a gondnok is szokta pótolni valamivel. — Végre valamint a többi Nagy-Kun helv. hitv. egyházak , ugy a kúnhegyesi is az 5 vagy 6 évben egyszer hozzájok kerülő egyházvidéki gyüléstartás költségeit az egyház pénztárából fedezik, mely költség ahozképest kerül többe vagy kevesebbe, a mint az ellátás kevésbé vagy inkább fényes. Itt a múlt évi őszi gyűlés került az egyháznak mintegy 90 pfrtba, — Utoljára : nem mindenkor akadván buzgó hívő, ki az urasztalához bort ingyen adjon, az erre való kiadást is lehet tenni 20—30 pfrtra. Ugyancsak az urasztalához való kenyérnek 6-szori alkalomra 3 köböl búza. Most már az egyház évenkénti bevételeit és kiadásait egybevetvén, ily eredményre jutunk : Bevétel. Pénzben : a) Párbér 400 pfrt. b) Jövedelem utáni egyházadó . . 656 „ c) Egyházföld haszonbére. . . . 100 „ d) Persely 40 „ e) Halotti harangozásért . . . . 130 „ Összesen . 1406 pfrt. Kiadás. Pénzben : a) Belső személyeknek .... 1072 pfrt. b) Másnemű rendes kiadás . . . 372 „ c) Különös alkalmakra .... 50 „ Összesen . 1494 pfrt. E szerint a pénzbeli kiadás még akkor is, ha a párbér pontosan befizettetnék, túlhaladná a bevételt mintegy 92 pfrttal. — Továbbá Bevétel gabonanemiiekben, nevezetesen : a) Kétszeres búzában 460 köböl b) Árpában 454 „ Kiadás. a; Búzából 268 köböl b) Árpából 200 „ E szerint maradna felesleg : Búza 192 köböl Árpa 254 „ Ámde ha a párbér íizetőkből a fizetésre tehetetleneket — a mi mintegy 5 százalékot tesz , kivesszük ; ha továbbá meggondoljuk, hogy a fizetésre képesek közül is, 185% évről, mikor pedig nem volt szűk termés, a befizetni kellett 914 köbölnek majd egyharmada még 1858-dik év végén is künn volt; ebből kiviláglik, hogy az összes búza és árpa bevételből sem maradhatott több felesleg mintegy 70 köböl búzánál és 90 köböl árpánál, mi az élet mostani folyó ára szerint is 600 pfrtnál többre nem igen tehető. És ebből kell fedeztetni az egyház minden egyéb mellékes szükségeinek is. Nevezetesen examenkori honoráriumok a belső személyzetnek 20 pfrt,, — nád, somfa stb. 56 pfrt. Ezeken kivül sok, előre nem is vélt kiadások, az egyház feleslegét minden évben elnyelik. De ha szinte még annál nagyobb volna is a maradék, ugy vélem , hogy valamely egyház állapotjának megítélésére nem elég annyit tudni, hogy több-e annak bevétele, mint kiadás, hanem szükség azt is gondolóra venni, hogy váljon léteznek-e abban és micsoda karban léteznek, a vallásos élet és a gyermeknevelés virágoztatásának szükséges tényezői ? mily karban vannak az egyházépületek ? s váljon az egyház vagy gyülekezet népességéhez illően dijaztatnak-e az abban szolgáló egyházi személyek ? A mi tehát a szükséges, de hiányzó köziutézeteket illeti, hogy egyebeket elhallgassak, dacára a magas kormány többszöri sürgetéseinek, itt vasárnapi iskola mind ez ideig is létre nem jöhetett, holott pedig nem tagadhatni, hogy erre nagy szükség volna. — Úgyde ehez helyiség és fizetéses tanító kívántatnak : mind ezekre pedig az egyházi pénztárból nem jut költség. Miképen is jutna? Hiszen ha volna az egyházi pénztárnak feleslege, annak elébb a már létező egyházépületek jókarban tartására kellene fordíttatnia. Úgyde ezek, mint már fenebb érintém, nem a legirigylendőbb állapotban vannak, sőt az egyik paplak csaknem összedűl. De talán az egyházi személyek dús fizetése nyeli el az egyház jövedelmét, mint ez megszokott történni néhány népes egyházakban, hol a párbér mind a lelkészé, és így valóságos papbér, a mikor nem ritka eset, hogy rongyos templomba ékes öltönyii pap jár és rozzant paplakban gazdag pap lakik. Lássuk hát ezt is. A fenebbi kimutatásból kitűnik, hogy itt a szorosabb értelemben vett 9 belső személyeknek, u. m. 2 lelkész, 1 kántor és 6 tanítónak az egyházi pénztárból adatik összesen 668 pforint évenként, a miből — 9 felé osztva—egyre egyre mintegy 74 pfrt. jutna. — Ugyanazon 9 személynek megy az egyház magtárából összesen 205 köböl búza és 180 köböl árpa, miből tehát egyre egyre esnék mintegy 23 köböl búza és 20 köböl árpa. — Földből, mint fenebb látánk, 8 nak adatik összesen 92 köblös, — egyre egyre tehát esik 11% köblös. Ehezképest ha a búzának vagy kétszeresnek a mostan folyó ár szerint is köblét legmagasabbra , azaz 4 pfrtra, az árpát 3 pfrtra, a föld haszonbérét 6 pfrtra tennők is, egy egy személy fizetése egyenlőn így esnék : Pénz 74 pfrt. Kétszeres 23 X 4 92 „ Árpa 20 X 3 60 Föld 11% X 6 ...... 7 -( i 'M „ Összesen . 295 pfrt. Ámde voltak évek, midőn a búzát 3, az árpát 2 pforintjával sem lehetett eladni és a föld haszonbére 4 forintnál sem vala több. Ekkor tehát az említett 295 pfrt. sem jutott egyre egyre. Minthogy pedig a belső személyek fizetései nem egyen-49. sz.
