Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-12-04 / 48. szám

rajzával és külföldi liitrokonainküdvözlő irataik kivonatával sajtó utján ily cím alatt: „Seminar weihe in Odenburg" ugyan Ő általa közrebocsáttattak már. De óhajtjuk, hogy a magyar beszédek is napfényt lássanak, ha máskint nem, a jelen iskolai évi tudósítványban. — Sok Ugybarátra nézve nem leszen érdektelen megemlítenünk azon üdvözlő iratokat is , melyek külföldről, az ünnepélyre meghívatott; de abban részt nem vehetett testületektől, ugy mint egyesektől küldettek. Ezek élén kell emlékeznünk, a Gusztáv-Adolfegylet középponti bizottmányának üdvözlő iratáról, melynek lehetlen ki nem emelnünk ezen figyelemre méltó sorait: „Bedürfte es für uns noch eines Antriebes zumBeharren in dem Eifer, die Aufgabe unsres Vereines nach dem Masse der Mittel, die Gott giebt, an Ihrer Anstalt zu lösen, so wttrde ein solcher in dem Umstande liegen, dass die Einweihung derselben in das Jahr falit, in welchem die evangelische Kirche Ungarns, namentlich auch durch Ihre erfolgreichen Bemtthungen , sich zu gemeinsamen Wirken an uns angeschlossen und Ihre Theilname an der Nothderbedrangten Glaubensgenossen uns durch mehrfache Gaben der Liebe auf die erfreulichste Weise bethiltigt hat. So lassen Sie uns denn fortan fest und treu zusammenstehen im Vertrauen auf den Beistand des Herrn, dessen gnádiger Obhut wir Sie und Ihre Anstalt in aufrichtigster Hochachtung und treuester Ergebenheit befehlen." Üdvözlő iratot küldének, a Gusztáv-Adolf-főegylet igazgató tanácsa, hassiai nagyhercegségből, mely adakozó szívességét az intézet iránt két ízben tüntette ki; dr. Steinkopf, londoni német lelkész, a ki sept. 5-én tartá 85-dik születésnapját, mégis ifjúi lelkesedéssel igéré fel a londoni segélybizottmány tagjaival az intézetnek; további gyámolítását. — Jelenleg pedig emlékül arcképét ktíldé meg az intézetnek.— Schmettau Hermann, az evangyélmi egylet britt-ágának titoknoka, a ki 1857-ki oktoberben az intézetet személyesen is meglátogatá; Weymann lovag, poroszkövetségi tanácsos Bécsben, kinek közreműködéséből nyerte el az intézet, az 1856. évben, a porosz király 0 Felsége rendeletére és a magyarhoni evangyélmiak felsegélésére eszközlött gyűjtemény nevezetes részét; dr. Swalue, amsterdami lelkész; Murmann — soproni sziiletésíi — bécsi bank-igazgató, ki az intézetet ezelőtt két évvel ezerötszáz pfrttal segélyezé; Malvieux Keresztély, pesti nagykereskedő, ki üdvözlő iratához — már harmadízben — mellékelt 50 pfrtot. Nem hangzottak el a pusztában , az ünnepi szónokok adakozásra buzdító szavaik sem, mert a templom ajtainál kitett perselyek 166 pfrt. 32 kr. áldozatot mutattak fel. — Személyesen jelen voltak az ünnepélyen dr. Ottó, dr. Stiihlin és dr. Schimkó tanárok és dr. Schenker, cultus-ministeri fogalmazó Bécsből, Teutscb , gymnasiumi igazgató és Fusz Mihály , tanár Erdélyből ; dr. Wattenbach , tanár és levéltárnok, és Román , tanitó Boroszlóból, végre dr. Hahn Berlinből. —* De tekintsünk be már magába az intézetbe, melyhez jelenleg annyi remények esatolvák. — A képezde okt. 4 kén kezdette meg működését. Létrejöttének kiáltó szükségét mindjárt kezdetben a felvett 52 növendék száma hangosan hirdeté, kik két osztályban taníttatnak. Az egyikben 26 rendes seminarista; a másikba szinte 26, a kik elüképezletnek. Az elsők 16—18 évesek, az utóbbiak 14—16 évesek. Van köztök egyházkerületünkből 42, vidéki 10. Nevezetesen pozsonymegyei 4, liptómegyei 2, bánsági 2, pesti 1 és orosházi 1. — Mind a két osztályban a tanfolyam két évi. Oktattatnak két rendes és három segédtanítók által, a rendesek .-PálfyJózsef igazgató és MöszlLajo s,— a segédek :Zsarnovicky, gymn. r. tanár, TörökOtto candidatus és B r u c k J á n o s, kik miud az intézetben laknak. A növendékek közül 48 az intézetben lakik, 12 szobában, mindegyikben 4—4; négy pedig az intézeten kivül. A hetenkinti órák száma a két osztályban 91. Ebből esik a vallásra 11, magyar és német nyelvre 12 , latin nyelvre 8, világismeretre 3, számtanra 8, szépírásra és rajzra 6, néz-Iettanra 2, orgona-zongorára 30, generalbassra 4, violinra 4, énekre 3. A zongorázást 9 külön osztályban tanulják; a nézlettant, világismeretet, generalbasst csak a seminaristák, az éneket pedig mind a két osztály együtt, Megjegyzendő, hogy a képezdei tantárgyak két évi tanfolyamra osztvák s ez okból némelyek, mint neveléstan és tanmód, természetismeret stb. itt nem jönnek elő, mivel ezek a jövő évben fognak előadatni. A tanmódban azonban gyakorlatilag ez évben is oktattatnak. A kertészet a tavasszal kezdetik meg. A benlakó növendékek fizetnek: lakás , fűtés, mosás, világítás és tandíj fejében egész évre 30 frtot. Ebédet a fő tanodai tápintézetben kapnak, részint ingyen, részint 12 — 20 forintért egész évre, reggelit és vacsorát pedig magában az intézetben. De nem egyedül a leendő tanítók képezése körül működik az intézet, hanem a már hivatalban levőkre is kiterjeszti figyelmét az által, hogy hasznos és szükséges iskolai kézikönyveket kiván közrebocsátani. — Igy adott ki már igazgatója egy gyakorlati útmutatást a fejszámolásban, melyet e lapok is kedvezően ismertettek meg, s melyet nem is lebet eléggé tanítóinknak ajánlani. Jelenleg pedig, mint értesülve vagyunk, sajtó alá bo.csátotta Luther kis kátéját, Wendel magyarázatával, melynél falusi tanodáinkra célszerűbbet mi sem ismerünk, s melyet előre is jó lélekkel az esperességek közfigyelmébe ajánlani bátrak vagyunk, azt n meggyőződésben, hogy általa tanodáinkban egy nagy hézag fog betöltetni. És ha még az intézet egy rövid egyháztörténetet, s a bibliai történetek népszerű tanulságos magyarázatát, a többi, falusi iskoláinkban is szükséges tanok vezérkönyveivel, ugy egyelőre a legismertebb egyházi énekeink betanultatása körüli útmutatással is közzéteendi, ezek használata körül pedig tanítóink életbe léptetik a tanítói tanáeskozmányokat, akkor azon nem hii\ reményt tápláljuk bensőnkben képezdénkről, hogy népünk nevelése körül az valóban egy uj korszakot is képezend. A mihez, a minden jó elkezdője és segítője adjon a képezdében és körüle működőknek lelki, testi erőt, állhatatos buzgalmat, mindenek felett pedig sz. lelket, az egyházkerületben pedig és azon kivül ezen üdvös intézet iránt st

oha meg nem szűnő buzgó pártfogást. Közli X. Jegyzetek a népiskolai magyarnyelvtan tanításához. Nem tudom mi oka, hogy saját nyelvünket beszédben és írásban igen gyakran szabálytalanul lápjuk használva még oly egyénektől is, kik a tömeg előtt vezérül, tanítóul állanak. Nemcsak kétes alakok, melyekre a tudomány nem nyomhatá még az állandóság bélyegét, hanem általában a legegyszerűbbek, legtermészetesebbek is roszul kezeltetnek. Beszédben még ez nem annyira feltűnő, de Írásban valóságos nyelvtani gyakorlatlanságot árul el. Kik az irói pályán egy vagy más részben működnek, vagy kiknek óltök tanulmányozás, — (ha nem kilépés is a tettek mezejére), azokat nem igen fogja érdekelni előbbi f megjegyzésem, — ha ugy tetszik — vádam stllya; ezek mindenesetre egy részt mívelöi, tökéletesítői, más részt fentartói s védői a nyelvnek általában. Régebben tán míg a nyelv mostani határozott fejlettségének nem örvendhetett, vagy a nemzeti irodalom a nép minden osztályával érintkezésben nem volt, — nem volt ily mindennapi szükség a nyelv helyes használata; de most elkerülhetetlen az, ha ódonhoz makacsul ragaszkodóknak, tunyáknak, vagy nyelvünkkel mit sem gondolóknak, és így roszakaratuaknak is nem szeretünk tartatni. Nem azt értem én, hogy mindenki nyelvész, nyelvbuvár legyen ; az érdek]ettek ne így fogják fel szavaimat, — hanem csak azt, hogy a nyelv természete s külalakjai körüli ismeretségben igyekezzünk minél magasabb tökélyre vergődni. A kik lelki fönségnél fogva tündökölnek a nép előtt, azoknak ragyogását legkevésbé se homályosítsa el egy észre nem vett árnyék. Legyen elég ez — ugy szólván — más körülmények közt talán szót sem érdemlő észrevétel, ugy is a kor törvé-