Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-13 / 45. szám

PROTESTÁNS E&YHAZI s ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ ES KIADÓ HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, li&zhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri be­iktatásánál 3 pengő kr., egysze­riért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. Bel-missio. „Halljátok meg egek, és vedd füleidbe föld; mert az Ur szól: Fiakat nevelék, és azokat nagy mél­tóságra emelém: ők pedig én tőlem elszakadának. Az ökör ismeri az ő urát, és a szamár az ő urának jászlát: az Izrael pedig nem ismeri az ő Urát, az én népem nem veszi eszébe magát! Mi az oka, hogy mennél inkább látogatlak, annál inkább nevelitek a bíínt?" (Ésa. 1, 2. 3. 5.) Látogattatol oh Izrael, nyögsz, és panaszkodol látogattatásodért, hogy megfeledkezett rólad az Ur. Vedd eszedbe tehát magadat, ne neveld az Ur ellenében bűnödet háborgással, és gondold meg, hogy ez'büntetés rajtad az Úrtól, mert már korábban meg­fogyatkoztál régi hitedben, és nem az ő megfeledke zése rólad. De, ugy látszik, hogy az neked eszedbe sem jut, hogy ez: büntetés, sőt a balgatag azt mondja az ő szivében, hogy nincsen Isten, mert különben nem látogattatnánk ennyire. Es szidalmazzátok az Ur nevét esztelen harag­ból , könnyelműségből, szemtelenségből, hogy nyel­vetek olyan lett, mint a sátán nyelve, és még büsz­kék is lettetek bűnös voltotokra. „Az ő arcájoknak megkeményítése tészen ő el­lenek bizonyságot: mert az ő bűnökkel szemtelenül kérkednek." (Ésa. 3, 10.) Elhagy ván a ti atyáitoknak Istenét, ki ezen föld­re hozott titeket, más idegen isteneknek: Baalnak, Mammonnak, és mindenféle más bálványoknak hó­doltatok, és azért az Urat haragra ingerlétek. És annak okáért így szólott az Ur: „Adám nékik az én parancsolatimat, és az én itéletimet kijelentém nékik. És e felett adám nékik az én Szombatimat, hogy. lennének jegyül én köz­tem és ő köztök: hogy tudnák, hogy én vagyok az Ur, az ő megszentelőjök. De pártot üte ellenem az Izrael háza, és én is felemelém nékik az én kezemet, mivelhogy az én itéletimet elvetették, és parancsola­timban nem jártak, és Szombatimat megfertőztették, mert az ő szivök az ő bálványok után járt." (Ezék. 20, 11—16.) Megbántottátok az Urat cselekedeteitekkel és mih lasztásaitokkal, és azért ime most olyanok levétek: „Mint a nyári takarás után a tarló, éa a szedés után a megszedett szőlő." (Mik. 7, 1.)' . Felgerjedett ellenetek a ti vakmerő hitetlenség­tekért az erős és boszuálló Ur Isten, és bocsáta reá­tok romlást és veszedelmet a ti bűneitekért, hogy gyötörtessetek és a földnek poráig aláztassatok. Ébredjetek fel tehát, serkenjetek! „Valaki én hozzám jő, és hallgatja az én beszé­dimet, és azokat megtartja, megmondom néktek mi­hez hasonló. Hasonlatos valamely házépítő ember­hez , a ki ásta és mélyen kivágta a követ, és funda­m^ntomot vetett kősziklán 5 minekutána pedig eljött az árviz, megütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán fundálta­tott." (Luk. 6, 47. 48.) „A hitetleneknek pedig utjok elvész."(Zsolt. 1,6.) Azaz: Levén az Istenben való hit az egész er­kölcsi világnak koronája: a kik magokat ebből ki­rekesztik, a legvastagabb anyagiságba merülnek, és csupán a kézzelfogható dolgokat vannak — teljes következetességgel — jogosulva hinni. És ezen anyagiság iszapjában nincs ut semmi magasabb, semmi nemesebb felé. A hitetlenség annyi, mint megtagadni magunk­ban a lelket, megtagadni minden erkölcsit, minden szépet, minden nemeset, minden eszményit, a becsü­letet , az örök igazságot, és az egyeseknek valamint az emberi nemzetnek és saját nemzetünknek minden jövőjét, fejlodhetését, haladását. A hitetlen emberben nem lehet magasztos lélek, áldozatkészség, mert a hitetlenség nem kirekesztő­ig egyedül a vallásos érzelem hiánya, hanem álta­lában az egész szellemvilágnak, minden kézzel meg nem fogható dolognak tagadása. És a ki az egész szellemvilágot nem tagadja, fo­konkint az Istenben való hitig, s a positiv vallásig fog emelkedni. Az Istenben való hit: zárköve egész hitbeli ké­pességünknek. A nélkül egész erkölcsi világunk ösz­szeomlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom