Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-30 / 43. szám

hogy anyagi oldalát tekintve a dolognak, ezen uton is biz­tos és sikeres intézkedéseket tenni lehetne, nem lehet pe­dig bizonynyal most, midőn még csak ily közös orgánu­munk sem létezik. Közvetlen legelső teendőnknek tartom tehát a tudo­mány érdekében: a) hogy ne csak fentartsuk, de mint tanitó- és lelkészei képző intézeteket lehetőleg tökéletesítsük is fenálló régibb intézeteinket, melyek ezt tőlünk már csak mint szent val­lásunknak terjesztői s megtartói is megérdemlik, s melyek­nek elhanyagolásával fogni az egyetem felállításához nem j lehet és nem szabad. b) A Dunáninnenin kivül a többi egyházkerületek is vegyék pártolásuk alá a pesti theologiai intézetet: hogy az addig is, míg tovább fejlődhetnék, biztos alapokon állhasson. c) Mind a magánosak az irodalom terén, mind az egy­házkerületek vitassák meg s hozzák tisztába az egyetem ügyével kapcsolatban levő — általam részben érintett — kérdéseket s hozzanak egyetértést létre. Annyi szellemi és anyagi áldozat az, mit ki kell fej­tenünk , hacsak ezekre nézve is célt érni akarunk, hogy nem hiszem, hogy akár a henyeség, akár a szűkkeblűség vádja érhetne bennünket, s azt eszközöljük egyúttal, hogy midőn eljö a régen óhajtva várt idő, melyben a pesti egye­temnek felállításáról intézkedni lehetend, saját körükben a fentebbiekkel már készen levén, az egyházkerületek ké­pesebbek lesznek a roppant anyagi áldozatok meghozásá­ra , melyeket egy egyetem felállítására természetesen igé­nyelni fog. A közös pénztárra vagy egyházi domesticára vonat­kozó nézetem pedig röviden ez: Nem lehetvén jelenleg s nem egészen egy törvényes, autonomicus zsinatig ily közös pénztárt felállítani, miután csakis az határozhatja meg: a) hogy mik lesznek azok , melyeknek ezen pénztár­ból kellend fedeztetniök? b) minő legyen a pénztár ereje ? c) évenkénti adó vagy pedig örökös alapítványok ál­tal fog-e a szükséglet fedeztetni? dj minő kulcs szerint fognak a járulékok kivettetni és behajtatni? e) ki által és miként fog a kezelés történni? f) ki és miként fogja a folytonos ellenőrködést gya­korolni stb.? ne mondjuk most azt: hogy krajcáros vagy bármily más kulcs szerinti adományainkkal az egyházi do­mesticáboz járulunk vagy azt alapítjuk meg, mert mint nem létezőhöz járulni valósággal nem lehet, megalapítása pedig nem egyesek, hanem az összes felekezet dolga, hanem ada­kozzunk bármily módon minél többet, bizonyos kitűzött, , meghatározott célokra, melyek előmozdítása, sőt elérése hatalmunkban vau, minökül én ajánlottam s ajánlom a lel­kész- és tanítóképző intézetek tökéletesítését, a pesti theo­logiai intézet pártolását, papi és tanítói gyámintézetek fel­állítását s általában az egyházi hivatalnokok fizetésének a szükséghez képesti javítására való törekedést. íme, ez röviden a fenforgó két nevezetes tárgy körüli nézetem, minek folytán szabad legyen még megjegyeznem, hogy én a közös pénztár teendői közé a szegény egyházak s nem pedig a szegény lelkészek és iskolatanitók segélyez­tetését tűztem ki, — mint pedig tisztelt szerkesztő ur ér­teni láttatik ; — mégpedig azon oknál fogva, mert, nézetem szerint, oly egyháznak, melytől magától is telik — s van ilyen elég — hogy illendő fizetést adjon hivatalnokainak, kötelessége ezt önerején eszközleni, s csak az olyannak lehet a közös pénztárbóli segélyezéshez igénye, mely arra valósággal képtelen. Es most azon reményben zárom soraimat: hogy sike­rült nézeteimet — ba talán csakugyan érthetlenek lettek volna is — érthetőkké tennem, mit ha elértem, megvagyok elégedve, mert a legkívánatosabb dolgok egyikének tartom, hogy mindnyájan, kik szivünkön hordjuk szentegyházunk j javát, ismerjük és értsük meg egymás nézeteit, mert csak így lehet egyetértést és összemüködést eszközölnünk. Ki is egyébiránt teljes tisztelettel vagyok t. szerkesz­tő urnák kész szolgája Geszt, okt. 19. 1858. TiszaKálmán. Jöjjünk tisztába. Habár jegyzetemben a „nem értem" kifejezés oly összeköttetésben volt elmondva, hogy látni való, miszerint az távolról sem akart sértés lenni; mégis sajnálnom kel­lene e kifejezés használatát oly férfiú irányában, kinek szivét és eszét egyformán becsülöm, hahogy az alkalmul nem szolgál az egyháznak két igen fontos tárgyában bő­vebb eszmecsere által tisztába jőni. Tisztelt értekező jelen soraiban a kérdést csakugyan világosabban formulázta. E szerint a pesti theol. in­tézet addig is, míg egyetemmé válhatnék, mint ennek egyik leendő fő alkatrésze a superintendentiák által gyámolítandó; tó­vá bbá adakozzunk bármely módon mentől többet a lelkész- és tanítóképző intézetek tökéletesítésére, a pesti theol. intézet fen­tartására, papi és gyámintézetek felállítá­sára stb; azonban de universitate et domesti­ca, quae non sunt, nulla q u a e s t i o fiat, mert ezekről csak törvényes, autonomicus zsi­nat határozhat. Igaza van a nagyon tisztelt értekező urnák, hogy a végcélra nézve egészen egyetértünk, de a kivitelt illetőleg annál nagyobb véleménykülönbség van közöttünk. Le­gyen tehát szabad a mondottak irányában magam nézeteit is röviden formulázva előadni. Én az egyház jelen körlil ményei között a hitbuzgóságon kivtil, mely az egyházi élet lelke, lényege, — különösen három dolgot tartok minde­nek felett szükségesnek. Először is ocla kell törekednünk, hogy nagy meste­rünk tanítása szerint egyek legyünk lélekben, hogy hely­hatósági rendszerünk épségben tartása mellett mindenben, mi az egyház közös teendője, testvérileg egyetértve közre­munkáljunk. Ez egyelőre olyformán volna eszközölhető, hogy a fontosabb ügyeket az egyes egyházkerületek, álta­luk megbízott együtt működő választmányok által tárgyal­tatnák, a mint ezt értekező ur is kiemelte. Másodszor azon kell egész lélekkel lennünk, hogy a keresztyén közösség eszméjét, mely nélkül az egyház vi­rágzó fenállása nem képzelhető, a fenálló viszonyokhoz képest valósítsuk. E végből ohajtottam, hogy minden ma­gyar protestáns valamint hogy helybeli egyháza és kerü­lete szükségeinek fedezéséhez járulni kötelességének isme­ri : ugy tartsa hasonló szent kötelességének Istentől nyert tehetsége szerint a közös egyház javára is áldozni, hogy az így alakuló közpénztárból a szegényebb egyházak és iskolák gyámolításán kivtil, az egyház maga egyéb kö­zös céljait is létesíthesse. Harmadszor elutasíthatlan szükségit egy közös főis­kola felállítása nemcsak azért, mert az egyetlen országos egyetem ujabb rendelet szerint tisztán római katholikus intézetnek kijelentetvén, középtanodáinkba alkalmazandó tanáraink képzésére magasabb tanintézet a hazában nin­csen ; hanem különösen azért is, hogy elvalahára tudomány tekintetében is önlábainkon járni megtanulván, nemzeti protestáns irodalmat teremtsünk. E három cél szerencsés kivitelét azonban én nem annyira a zöld asztal melletti határozatok utján várom esz­közölhetőnek, mint inkább socialis uton a hitbuzgalom fölébresztése s ennek nyomán az erők s rokonszenvek egye­sítése által. Szem előtt tartván, hogy az egyház, ha fogalmának megfelelni akar, coercitiv rendszabályokhoz nem nyúlhat, egyházi téren minél többet a köz jóakarattól kell várnunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom