Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-09 / 40. szám

Mert nincs oly bíin, melynek sarjában bé nem keve­redtünk volna, nincs olj gonosság, meljnek mérge szivünket meg nem hatotta és meg nem mocskolta volna, ugyan meg­teljesedtünk minden gonosságokkal. Elhadtunk tégedet Istenünket, ez az oka hogy mijs ennyire elhagyattattunk; megvetettünk tégedet, ez az oka hogy mijs mindenektül megvettettünk; megterheltünk té­gedet bűneinkkel, ez az oka, hogy mijs ennyire megh ter­heltettünk ; nem becsültük meg kegyelmességidet, ez az oka, hogy mi is senkitül nem becsültetünk megh ; meg kese­rítettünk tégedet büneinkel, ez az oka, hogy mindenektül megkeserittettink; régttilfogva csak a mi bűneinknek szól­gáltunk, ez az oka hogy szóigák szóigáivá lettünk, és min­denektül terheltetünk. Óh mi Istenünk ! rajtunk könyörülő édes Atyánk, ad­tál vala nekünk szivet a te tiszteletedre, de az el fordult te tülled, adtál vala nyelvet az hálaadásra de az átokkal rak­va, elfordult minden indulatunk te tülled és még mais nem szűntünk meg a büntételtül, ez az oka hogy Felséged is nem szűnt meg a büntetéstül. Óh mi hatalmas Urunk ! rajtunk könyörülő édes Atyánk Istenünk! nem akaránk tégedet halgatni, azért kel már halgatni az idegeneket; nem akaránk tégedet tisz­telni, azért kel már térdhajtással, csókolással tisztelni ke­gyetlen ellenséginket, és egyéb alávaló embereket; nem beosüllök meg sok rendbeli áldásidat, és szép szabadsá­ginkat, ez az oka, hogy többire, minden álclásidtul és szép szabadságinktul meg fosztottál; nem félénk, és nem rette­génk téged, ez az oka, hogy minden felől a félelem a ret­tegés éjjel és nappal megemészt minket, igaz vagy Uram, és igazak a te Ítéleteid, mert vétkeztünk ; De oh uram ki alhatna meg Felséged elöt, ha igasságodat irgalmasságod­dal meg nem mérsékelnéd. Ne cselekedgyél azért bűneinknek érdeme szerint mi velünk, oh mi Urunk' Istenünk, mert hiszem ha romlottak vagyunk is, ugyancsak tieid vagyunk, tégedet bántottunk meg, azért te légy kegyelmes minekünk, tetőled verette­tünk megh, azért te gyógyics meg minket, tehozzád jöttünk szánván a mi esetünket, azért te is szány meg minket, ke­gyelmezvén kegyelmez megh, az Úr Jézus érdemeért mi­nekünk. Bisztató, bátorító lelkedet adgyad mi nekünk bűne­inknek bocsánattya felöl ezt mondván: bízzatok fiaim bíz­zatok leányim, mert a ti bűneitek meg vadnak az egekben bocsátva. Szent lelkedet adgyad mi nekünk, hogy szent akara­tod szerint rendelhessük hamar el mulo napjainkat; ke­gyelmednek kezeit nyujcsd ki, és bennünket fogj megh, had járjunk te veled addig mig ez földön járunk, a mi aja­kainkat nyisd meg, had szóljunk te veled addig mig szólha­tunk, engedelmes lélekkel áldgy megh minket, hadd halgas­sunk tégedet, rövid életünket velünk ismertesd megh, hogy a mi rövid napjainkat szent akaratod szerint rendelhessük, halálunk órájára készics el minket, hadd haljunk meg tene­ked a mikor meg halunk; s ez világbul ki inulunk, hogy elvehessük sz. kezeidbül az örök életnek koronáját. Amen. BELFÖLD. Tiszáninneni ref. egyházkerületi közgyűlés. — A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület ez évben őszi köz­gyűlését főtisztelendő Apostol Pál superintendens, és PálóciHorváthSimon, cs. k. tanácsos, mint legidősb segédgondnok elnökletök alatt, sept. 21., 22. és 23. napjain T á 1 y á n tartá. — A gyűlés tagjait, első nap reggelén, az ünnepiesen szóló harangok templomba hivták, hol Kiss János, tarcali lelkész, szívhez szóló hangokon végzé a reggeli könyörgést. Templom után , a város tágas teremé­ben, főtisztelendő Apostol Pál superintendens ur kenet­teljes imával nyitá meg a kerületi közgyűlést, melyen há­rom nap alatt, az egyházat és iskolát érdeklő sok fontos tárgyak kerültek szőnyegre. Legtöbb idő fordíttatott ez al­kalommal a nevelés és oktatás ügyére. A pesti bizottmánynak, népiskoláinkban a nevelés és oktatás egységének megtestesítésére vonatkozó munkálata, a közgyűlést megelőző két napon, az egyházkerületi nép­iskolai választmányban, élénk vita tárgya vala; de szeren­csére az eszmék oly szépen összesimulának, hogy a köz­gyűlésen a választmány véleménye ellenmondókra nem ta­lálván : egyházkerületünk lassan, fontolva, ovatosan s oko­san haladó természetét ez ügyben is mesterileg bebizonyitá. Egyházkerületünk a népnevelési és oktatási egységet minden áron akarja. Akarja, hogy a négy ref. egyházke­rületnek egy és ugyanazon tanterve legyen, a tantárgyak hat évi iskoláztatással, három tanfolyamba osztassanak. Akarja, hogy egy elv nyomán lehessen könyvet irni és nyo­matni ; de nem egy és ugyanazon könyvből tanítani. Való­sággal akarja az egységet, de ugy, hogy általa az egyes egyházkerületek önhatósága meg ne sértessék s az üdvös szellemi verseny — egy könyv tanításával — el ne törpit­tessék. — A népiskolai kézi és vezérkönyvek írására az egyes egyházkerületek pályázatot nyissanak s a könyvek bírála­tát saját kebelökből kinevezett bírálók által gyakorolják, kinyomatását elrendeljék és kötelezőleg használják. A kc­techismus és közös taneszközök kiállítására, árcsökkentés utján vállalkozók szereztessenek, kik a kerületeknek egyen­kint, a nekik engedett jogért bizonyos meghatározott ösz­szeget fizessenek: a kerületek más részről őket biztosít­sák, hogy a kijelölt kateehismust és közös taneszközöket egyedül és kizárólag csak tőlük rendelik meg. Még múlt évben négy jeles s tapasztalt egyénre bíza­tott azon kérdés megoldása, hogy néptanítóink leg­nagyobb részének anyagi sanyarú helyze­tén miként lehetnejelenleg segíteni? A meg­bízottak tapintatteljes dolgozata ez őszi közgyűlésen fel­olvastatván , abban következő indítványok foglaltatnak: 1. Az egyházmegyék, egyes községek birtokviszonyának rendezésénél figyelmezzenek arra, hogy minden tanítónak félházhely illetősége kiadassék. 2. A tanítók részére egy­házmegyénkint állíttassanak takarék-magtárak. 3. A régi divatú dijlevelek (charta), a jelenkor kívánalmai szerint, megjavítva és szabatosabban újra Írassanak. 4. A szegé­nyebb anyaegyházak alakíttassanak leány-egyházakká; vagy a mi célszerűbb és kívánatosabb, a csekélyebb tanítói jövedelmek adassanak a lelkészeknek, ezek végezzék a tanítói kötelességeket is. 5. Mind ezeknél célosb s üdvösb lenne az általános egyházi adó életbeléptetése. A dol­gozat általános helyeslést nyert. Kerületi gyűlésünk, mind az önkéntes, mind a kivetett adózást elvileg elfogadta. Ifjabb Vay Mik­lós báró, hatvanhat pengőforintnyi évenkénti aján­latát — egy ujonan alakítandó egyházi pénztár nö­velésére — ez évre a közgyűlésen befizetvén; a ne­mes példát rögtön követék : Apostol Pál superin­tendens ur, ki a rá eső illetőséget tiz évre egyszerre lefizeté; továbbá ZsarnayImre,ZsarnayLajos főjegyző és Edes Albert esperes. •— Határozattá azonban — az önkéntes adózás elvének életbelépte­tése mellet— az lőn, hogy jövő tavaszi gyűlésig sza­vazzanak az egyes egyházmegyék, illetőleg egyhá­zak arra, ha minden adóforint után hajlandók lenné­nek-e évenkint egy krajcár egyházi adót fizetni, melyből egy országos egyházi d o m e s t i c a lé­tesíttetnék ; pl. kinek évi adója száz forint, az fizetne az egyházi domesticába száz uj krajcárt, vagy egy uj forintot. Ily uton, a többi egyházkerületek párto­lása mellett, lenne pénz népiskolai köhyvek pálya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom